Dr. Brenner Koloman (Jobbik)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik mint szociálisan érzékeny nemzeti néppárt, a 2018-as választási programjában ‑ igen, nekünk volt olyan ‑ az oktatásra és azon belül a felsőoktatásra komoly anyagi forrásokat biztosított volna, és részletes modernizációs terveket ismertetett, hogy végre minden magyar állampolgár a XXI. század kihívásainak megfelelő és ahhoz igazodó tudáshoz jusson. Ezért is figyeljük növekvő aggodalommal a Corvinus Egyetemmel kapcsolatos híradásokat, illetve az államilag támogatott hallgatói státusz bizonytalan jövőjét fontolgató terveket, amelyek egyfajta, erősen látszólagos hatékonyság, illetve hasznosság alapján kívánják az egyetemi és a kutatási világot átalakítani.

No de villantsuk fel azért, hogy milyen állapotú az a magyar egyetemi világ, amelynek komoly átszabását sejtetik a megjelent hírek! Az idei Academic Ranking of World Universities lista szerint nincs magyar egyetem a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye között. E szimbolikus tény csak a jéghegy csúcsa, és ez mutatja igazán a kivéreztetett magyar egyetemi világ valós helyzetét, és nem a kormány propagandája.

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya, eközben pedig folyamatosan csökken a felsőoktatás hallgatóinak száma. Önálló oktatásügyi tárca helyett a teljes ágazat felett továbbra is az EMMI nevezetű furcsa csúcsminisztérium diszponál, amelyről azt kell tudni, hogy minden olyan, a miniszterelnök számára teljesen lényegtelen ügy, mint az oktatásügy, az egészségügy, a szociális ügy és egyebek, elfekvőjeként működik. Az oktatók anyagi megbecsülése még közép-európai összehasonlításban is sereghajtónak mondható, fiatal és tehetséges kutatóink folyamatosan kivándorolnak, a felsőoktatás állapota pedig a hallgatók számára is egyre több nehézséget okoz. A magyar kollégiumhálózat 80 százaléka nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, korszerűtlenek, és olyan albérletárak vannak, különösen a nagyobb városokban, amelyek megfizethetetlen anyagi terheket rónak a szülőkre és a hallgatókra.

Mindezen komoly válságjelekre mivel is reagált a kilenc éve szinte végig kétharmaddal kormányzó Fidesz? 2010 és 2017 között a Központi Statisztikai Hivatal októberi statisztikai szemléjében megjelent tanulmány szerint egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. Azt már mondtam, hogy folyamatosan csökken, mégpedig sokkal gyorsabban csökken, mint amennyire az általános népességcsökkenés indokolná, a hallgatói létszám. Ez azért van úgy, tisztelt képviselőtársaim, mert az elmúlt kilenc évben a Fidesz egyre nehezebbé tette a felsőoktatásba történő bejutást. Az Oktatási Hivatal néha szakmai indokok nélkül korlátozta a felső irányszámokat bizonyos szakok esetében, tehát egyre inkább eltolódott a rendszer egyfajta elitképzés felé. Azok a társadalmi rétegek, amelyek érdekében a Jobbik ‑ mint szociálisan érzékeny nemzeti néppárt ‑ mindig fellépett, egyértelmű vesztesei ennek a folyamatnak, hiszen a szegényebb vagy a nem értelmiségi családból származó gyermekek, mint akár jómagam is, ennek az egész eddigi „fejlődésnek” a legnagyobb vesztesei.

Ők azok, tisztelt képviselőtársaim, akik ugyanis nem engedhetik meg maguknak a közoktatás nem megfelelő színvonalát pótló korrepetálást, a különórákat, a nyelvórákat. Ezért is javasolja a Jobbik évek óta, hogy mivel a magyar közoktatás jelenleg nem biztosítja minden tanulónak azt, hogy külön tanár és komoly anyagi teher nélkül elérjék a megfelelő nyelvtudást a nyelvvizsgához, ebben a formában töröljék el azt, hogy 2020-tól csak ilyen nyelvvizsgával lehessen bekerülni az egyetemekre. A nyelvoktatás egyébként is stratégiai eleme az oktatási rendszer megújítását célzó Jobbik programjának, a digitalizáció eredményeinek és eszközeinek beépítése és további sürgős átalakítások mellett.

No de miért is aggályosak azok a hírek, amelyek szerint alapítványi vagy gazdasági társasági formák váltanák fel az eddigi állami fenntartású egyetemeket? Ez nem maga a forma miatt aggályos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem azért, mert ez egyértelműen mutatja a fejlődési irányt, mégpedig azt, hogy államilag támogatott helyek helyett egyre több fizetős képzés lesz. Ezt rendkívül aggályosnak tartjuk. Ne csak a gazdagoknak kedvezzen a felsőoktatás rendszere!