Dr. László Imre (DK)

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Elnök Úr! Tisztelt jelen lévő és nem jelen lévő Képviselőtársaim! Nem öncélúan egy személyes dologgal kell kezdenem. Én 32 évig hivatásos katonaorvos voltam. Voltam a katona-egészségügyi szolgálat helyettes vezetője, és 6 évig vezettem a Honvédkórházat. Részt vettem, mert feladatom volt, a hadszínterek egészségügyi biztosításának előkészítésében, így annak idején, ’91-ben az Öböl-csoport megtervezésében, kiképzésük irányításában. Tehát azt hiszem, jogosan nyilatkozhatok a Honvédkórházban történtekkel kapcsolatban, mert nem hiszem, hogy a Házban van valaki, aki ezt a területet jobban ismerné nálam.

A katona-egészségügyi szolgálatnak van egy olyan feladata háborús körülmények között, amit osztályozásnak hívnak, a beérkező nagy tömegű sérülteknek a sürgősségi fok szerinti elosztását meghatározott területekre. Ezt békeidőszakban sürgősségi ellátásnak hívjuk. Ezzel azt akarom csupán mondani, hogy egy katona-egészségügyi intézetnek alapvető feladata a sürgősségi ellátás művelése.

Azt, hogy gond és probléma keletkezett ezen a területen, ahogy szokták mondani, a vezetésirányítás oldaláról kell megközelíteni. A kórház parancsnoka kiváló katona; egészségüggyel feltehetően akkor találkozott, amikor alkalmassági vizsgálatra vitték; semmilyen egészségügyi előképzettsége nincsen. Az orvos igazgató fölmondott, aki a klinikumot koordinálja és fogja össze. Helyére egy szervező orvost raktak, akinek fogalma nincsen a klinikumról, így, bocsánatot kérek, a vak vezeti a világtalant.

Egy olyan helyzet áll elő, ami ránk nézve lesz hátrányos, mert ne felejtsük el, hogy ez az intézet a VIP-ellátást viszi, és ez rendkívül fontos. Vissza fog rúgni ránk ez a történet. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)