Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes jogászi hivatásrendekre vonatkozó szabályok megújításának időről időre tanúja és aktív résztvevője az Országgyűlés. A mai napon a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény legújabb módosításának irányait és indokait mutatjuk be önöknek. A jogalkotás érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tette meg javaslatait a gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján. A törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében a szakma eljárási szabályainak gerincét adó, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény kisebb terjedelmű módosításait is tartalmazza. Elsőként annak jelentőségére hívom fel a figyelmet, a közjegyzői törvény jelen módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a közjegyzők, illetve közjegyzői irodák valamely alkalmazottjukat ugyanazon területi kamara területén működő más közjegyzővel, közjegyzői irodával közösen részmunkaidőben foglalkoztassák. Ez különösen a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák, illetve kisgyermekes munkavállalók számára nyithat új lehetőségeket, ezáltal nagyobb anyagi biztonságot. Az új kettős foglalkoztatási szabályok részben a munka törvénykönyvétől eltérő feltételek mellett teszik lehetővé a közjegyzők alkalmazottainak egy másik közjegyzővel történő munkaviszony létesítését.

Megújulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai is, annak érdekében, hogy mind az általános, mind a tartós helyettesítés esetén elsősorban olyan kollégák vállalják a távol lévő közjegyző feladatainak ellátását, akivel ennek módját előzetesen megállapodásban rendezték a felek. A megállapodás törvénynek való megfelelését a területi kamara vizsgálja meg, valamint hagyja majd jóvá, és hatósági hatáskörében a helyetteseket is a kamara rendeli ki, illetve hívja vissza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzők tevékenysége mit sem veszített jelentőségéből az elmúlt évtizedek alatt. A szakmai felelősség és minőségi munkavégzés azonban a megváltozott körülmények okán további megerősítésre és ösztönzésre szorul. Ennek érdekében jelentősen emelkedik a fegyelmi eljárásban kiszabható pénzbírság összege: közjegyzők esetén a jelenlegi 2 millió forintról 20 millió forintra, közjegyzőhelyettesek esetén 500 ezer forintról 2 millió forintra. Szigorúbbá válnak a közjegyzői kinevezés feltételei, miután a törvényjavaslat 2019. január 1-jétől a bírákhoz hasonlóan kötelezővé teszi a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.

Érzékelhető, hogy a közjegyzőkkel szemben támasztott elvárások mind személyüket illetően, mind szakmai szempontból egyre nőnek. A közjegyző felelősségének is átlátható és kiszámítható kereteket kell adni. A törvényjavaslat ezért annak érdekében, hogy a közjegyző által készített közokirat érvénytelenségére olyan okokból, amelyek bizonyítása hosszabb idő elteltével nem lehetséges, ne lehessen hivatkozni, meghatározott esetekben erre csak ötéves jogvesztő határidőn belül jogosítja fel a feleket.

A közjegyzői feladatellátás alapjait érintő módosítások lényegének áttekintését követően kérem, szenteljenek figyelmet a közjegyzői törvény és a nemperes eljárási törvény egyes további módosításainak. 2019. február 16. napjától kell alkalmazni az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítésére irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletet. A rendeletnek való megfelelés, így a közokiratok más tagállamban történő felhasználásának egyszerűbbé tétele érdekében a közjegyzői törvény fog rendelkezni arról, hogy valamely személy életben létére vonatkozó ténytanúsító okirat kiállítása során a rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány elkészítésére is sor kerülhet.

A törvényjavaslat szerinti, korábban ismertetett módosításokkal összhangban új hatósági hatáskörök megállapítása is szükséges a területi kamara részére. Részben változnak a kamarai önkormányzati választási szabályok is, miután a jövőben csak személyesen lehet majd a választójogot gyakorolni, valamint kismértékben átalakulnak a kamarai tisztségek. Az országos kamara elnökségében megszűnik a pénztárosi tisztség, mivel az idetartozó feladatokat már könyvvizsgálók végzik. A törvényjavaslat értelmében a jövőben a területi kamarák szintjén is számvizsgálók ellenőrzik a kamarák gazdálkodását.

Zárásként említem meg azokat a technikai jellegű módosításokat, amelyeket az elektronizáció vagy a megváltozott adatkezelési követelmények indokolnak, illetve az olyan gyakorlati igények, mint a jogi képviselő adatainak a közokiratban való feltüntetését ösztönözték. (Sic!) Mindezeken felül a törvényjavaslat néhány koherenciajellegű módosítást is tartalmaz a nemperes eljárási törvény szabályaival összefüggésben.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon majd hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)