{"cycle": 41, "id": "25-228", "date": "2018-10-01", "ulnap": 25, "seq": 228, "speaker": "Tordai Bence (Párbeszéd)", "p_azon": "t054", "faction": "Párbeszéd", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája T/628 A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről", "iromany": "T/628", "duration_s": 304, "position": "jegyző", "chars": 4480, "paragraphs": ["TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Egy nagyon fontos hiányérzete van a Párbeszédnek, amikor a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről van szó, mégpedig a legjelentősebb, az ország sorsát évtizedekre meghatározó külföldi befektetésről beszélek, a paksi bővítésről. Vajon, ha van itt egy 4000 milliárd forintos befektetés, egy külföldi beruházás, amely külföldi hitelből, orosz hitelből, orosz beszállítókkal, orosz érdekeket szolgálva, orosz technológiával történik, és amelyet egyébként a magyar állampolgárok szinte egyöntetűen elutasítanak, akkor hogy fogja őket, hogy fog minket megvédeni ez a törvény attól, hogy a paksi bővítés mégiscsak bekövetkezzen?", "(18.00)", "Ha van valami, ami valóban Magyarország biztonságát kockáztatja, akkor az éppen a paksi bővítés. Nem akarok nagyon messzire visszamenni, de Fukusima és Csernobil példája elég jól mutatja, hogy az atomenergia a legkevésbé sem biztonságos. Az a szomorú helyzet, hogy ugyanazok az oroszok, ugyanaz az orosz cég fogja építeni és talán üzemeltetni is majd a Paks II. erőművet, amely Csernobilban is nagy érdemeket szerzett. Ahogy Kocsis-Cake Olivio képviselőtársam hozzászólásában már jelezte, maga a Paks I. erőmű is folyamatos üzemzavarokkal küzd. 15 évvel ezelőtt egy nagyon súlyos üzemzavar történt, amikor radioaktív gázok jutottak ki Magyarország légterébe, és minden évben számos leállást vagy legalábbis teljesítmény-visszafogást, egyes reaktorok leállítását kell végrehajtsák annak érdekében, hogy eddig legalábbis ne következzen be komolyabb tragédia.", "A paksi bővítéssel kapcsolatban számos biztonsági ügy van. Az egyik az elemi, az élethez fűződő jogunkat fenyegető biztonsági kockázat, konkrétan egy atomerőmű mindig életveszélyes, és az a helyzet, hogy lenne alternatíva. Lenne alternatíva, hiszen ahelyett, hogy egy koncentrált, centralizált energiatermelést folytatnánk, és ez lenne a magyar energiapolitika meghatározó tényezője a következő évtizedekben, sokkal biztonságosabb lenne, és emberéleteket semmilyen módon nem veszélyeztetne az, ha decentralizált energiatermelésre állnánk át, ha kisméretű napelemeket és egyéb megújuló energiaforrásokat támogatnánk; ha ne adj’ isten, mondjuk, engedélyezné ez a kormány a szélerőművek telepítését, ami az elmúlt 8 évben, hogy, hogy nem, nem történhetett meg; ha visszavonnák azokat az adókat és egyéb terheket, amelyek a napelem és más megújuló energiaforrások felhasználását sújtják. Tehát lenne itt biztonságos alternatíva, ami egészen bizonyos, hogy semmilyen kockázatot nem jelent.", "Ez a paksi bővítés ugyanúgy veszélyt hordoz pénzügyi értelemben is, sőt itt viszonylag biztos számítások állnak a rendelkezésünkre, nagyon jól tudjuk, hogy ez egy ráfizetéses üzlet lesz. Tulajdonképpen azt is kimondta az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány közpénzből támogatja ezt a projektet. Piaci alapon ez nem lenne életképes. Tudjuk azt is, hogy folyamatosan csökken az energia ára, ahogy a megújuló energiaforrások egy kilowattórára jutó költsége zuhan, úgy mostanra már egyértelmű, 2018-ban is olcsóbb megújuló energiákkal villamos energiát előállítani, mint amilyen atomenergiával.", "Hiába hivatkozik Németországra a kedves államtitkár és miniszter úr, sőt maga a miniszterelnök, attól sem lesz igaz, hogy az a paksi költség, amit most a beruházási költségek beszámítása nélkül számítanak ki, hogy az egy reális ár lenne. Az a nagy helyzet, hogy éves szinten több száz milliárd forintot fogunk erre ráfizetni. Tehát a paksi bővítés kockáztatja a pénztárcánk biztonságát is.", "Nem is beszéltünk akkor még arról a geopolitikai függésről, ami még inkább Oroszországhoz láncolja Magyarországot, de hát tulajdonképpen az egész paksi bővítésnek ez a célja, Putyin azért rendeli magához Orbán Viktort, hogy újra és újra megbizonyosodhasson róla, hogy nem fenyegeti semmi az ő hatalmi terjeszkedésének legfőbb eszközét Kelet-Közép-Európában: a paksi bővítést. Hiszen az technológiailag, a fűtőanyagok tekintetében, sőt az elhasznált fűtőelemek tekintetében is Oroszországhoz köti Magyarországot. Ha egymás mellett fog üzemelni Paks I. és Paks II., akkor a villamosenergia-szükségletünk 80 százalékát ez a két erőmű fogja biztosítani. Elég egyértelmű, hogy mennyire kiszolgáltatott az ország egy ilyen esetben annak, hogy Putyin már nemcsak a gázcsapot tudja elzárni, hanem ki tudja húzni Magyarországot a konnektorból. Ennél nincs nagyobb veszély, ez ellen kéne fellépni. Köszönöm szépen."]}