Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Tehát ön úgy gondolja, nem aggályos, hogy egy oligarcha önnek luxusutazásokat fizet, és ezért utána majd valamit kap öntől. Persze, ez természetes önöknél, én úgy gondolom. Aztán az is természetes akkor, hogy az ön államtitkára, Dömötör Csaba hazudott, nem mondott igazat, amikor képviselőtársam kérdésére azt válaszolta, hogy ezeket az utakat ön fizeti, nem Garancsi István. Aztán akkor az is természetes önnek, hogy Dömötör Csaba sógora, Hollik István azt nyilatkozta, hogy a barátok már csak ilyenek, megosztják, amijük van. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)

Miniszterelnök úr, mit fognak még önnel megosztani, mondjuk, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna vagy akár Tiborcz István? Kastélyokat? Bankszámlákat? Esetleg földterületeket? Hová vezet az ilyen harácsolás, miniszterelnök úr?! Főleg akkor, amikor ön ezt nem is tartja aggályosnak. Higgye el, ez a korrupció kezdete, a korrupció melegágya, amikor valaki így vélekedik miniszterelnökként. (Dr. Völner Pál: A lényegről beszélj!)

Képzelje el, hogy a többi ember, aki ott ül ön körül, az hogy gondolkozik ezután! Ő is úgy gondolja majd, hogy mindent megtehetek, hiszen a miniszterelnök is elfogadja ezeket az ajándékokat (Dr. Völner Pál: Ne magadból indulj ki!), akkor én is megtehetem. Ez nagyon aggályos, és ez nem használ Magyarországnak, higgyen nekem. (Taps az ellenzéki padsorokból.)