Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Most az egyszer azzal kezdem, hogy egyetértek önnel, miniszterelnök-helyettes úr: nem mindegy, hogy Bulgáriát vesszük alapul vagy Luxemburgot, csak az önök miniszterelnöke szokta azt mondani, hogy lassan a hanyatló Nyugatot felejtsük el. Hát, mi nem szeretnénk a magyar emberek szemében elfelejteni Luxemburgot, és inkább afelé kellene mennünk, és nem Bulgária felé. Nagyon örülök, hogy külön felhozta a szocializmust, tisztelt miniszterelnök-helyettes úr. Én nagyon sokat köszönhetek a szocializmusnak, és az én korosztályom, de szerintem az ön korosztálya és személy szerint ön meg még többet köszönhet a szocializmusnak, mint amit én köszönhettem. (Dr. Rétvári Bence közbeszól.)

Én azt gondolom, hogy nem kellene, és ez álságos az ön szájából meg néhány kormánypárti képviselő szájából (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), amikor a szocializmust szidják. Én nem voltam az MSZMP-nek a kegyeltje, de önök nagyon sokan a Fidesz, KDNP padsoraiból igen.

És tudja, miniszterelnök-helyettes úr, itt már nem arról beszélünk, hogy önök a munkanélküliségről, hanem arról kellene beszélni, hogy ezt az országot a gyerekeink hogyan hagyják el a megélhetés miatt, és hogyan hagyják el az országunkat az olyan politikai közeg miatt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely politikai közeget már önök biztosították, és amelybe ők már nem akarnak tartozni, és amelynek nem akarnak részesei lenni. Én azt gondolom, hogy ön személy szerint (Az elnök ismét csenget.) meg néhány társa a szocializmusnak kimondottan sokat köszönhetnek. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)