Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a türelmét és a figyelmét is, elnök úr. Teljesen egyetértek azzal, hogy ez ilyen módon történjen, hiszen valóban itt a mai nap lehetőséget és egyben felelősséget is ró ránk a tekintetben, hogy a parlamenti ülésszak utolsó ülésén mely témákkal foglalkozunk. Én nem szeretnék szakítani azzal a hagyománnyal, ami arról szól, hogy Újpesten mi történik, és erről ebben a választókerületben, az angyalföldi részén mi az, amivel érdemes foglalkozni.

Azt hiszem, mindannyiunknak nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban kétséget kizáróan az orosz-ukrán háború határozta meg, hogy a világban mi történik, és nincs ez másként nálunk sem. Teljesen átsorolták a feladatokat és az életünket is átrangsorolták az elmúlt napok, hetek. Tudtuk egyébként, hogy segítenünk kell egy ilyen helyzetben. A háború kirobbanása után Újpesten, Angyalföldön egyaránt rögtön olyan döntések születtek, amelyek igyekeznek a rászorultak helyzetén segíteni, hiszen európai magyarokként egyértelműen elutasítjuk az agressziót, és kiállunk a béke, jelen esetben Ukrajna mellett.

Ezt fejeztük ki például az elmúlt napokban egy vasárnap esti gyertyagyújtással, valamint azzal, hogy az ukrán zászló színeibe öltözött a városháza Újpesten. Itt találkoztam azzal a családdal, akik elsőként érkeztek a városunkba, de őket azóta már számosan követték. Természetesen a gesztusokon felül további érdemi tettekkel is igyekszünk segíteni. Az önkormányzat célzott adománygyűjtésbe kezdett, amelyhez az együttérző és adakozó embereken túl különböző szervezetek, az ellenzéki pártok is nagy létszámban csatlakoztak.

(19.20)

Így a menekültek kérésének megfelelően az élelmiszerek mellett vitaminok, tisztálkodószerek, takarók, egyéb higiéniai termékek gyűltek össze, kértek, és érkeztek az adományozóktól. Újpest és Angyalföld már számtalanszor bebizonyította, hogy az itt élők egyedülálló közösséget alkotnak, egy emberként mozdultak meg a kerületekben, s megindítóan nagy mennyiségű, nagylelkű felajánlás érkezett a gyűjtőpontokra mindössze órák alatt, amit az önkormányzatok természetesen folyamatosan juttatnak el a rászorulókhoz.

Mindezen túl elkészült egy nagyon fontos dokumentum ‑ lényegében összhangban a mai parlamenti határozattal, és ma már azt mondhatom, vagy most már azt mondhatom, hogy testületi döntéssé is formálódott, és létrejött az újpesti humanitárius alap ‑, amely válsághelyzetben tevékenykedő karitatív szervezeteket támogat. Az előterjesztésről, ahogy mondtam, a testület már döntött, és azt elfogadta.

Végezetül pedig egy utolsó élményt szeretnék elmondani, amely éppen a minap történt, két nappal ezelőtt. Egy Németországban élő magyar honfitársunk képviseletében felhívtak azzal, hogy ők segíteni szeretnének. Ő Németországból érkezik, és az autóbuszával mint vállalkozó szívesen szállít kifelé utazni kívánó, Németországba eljutni akaró menekülteket, és tulajdonképpen néhány óra alatt megszerveződött. Érkezett egy busznyi adomány, amit ő magával hozott, néhány telefon, a rendőrség segítsége, s az utazás elkezdődhetett. Ezek az apró, talán nem is annyira apró gesztusok sok embernek adtak új reményt, hogy valóban, ha befogadják őket, akkor menekülőként is emberséges környezetet találhatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szörnyű időszak ez Európa és a világ életében, de megindító látni azt az összefogást, amire képesek vagyunk a bajban. Őszintén remélem, hogy végül a szeretet győz, a gyűlölet és a béke legyőzi az agressziót, és a demokrácia le fogja győzni a diktatúrát. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)