Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr… (Dr. Brenner Koloman: Idejutottunk! ‑ Közbeszólások és derültség az ellenzék soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Meglátjuk, a végén örül‑e neki, tisztelt képviselő úr, vagy sem, nyugtával a napot! (Balczó Zoltán: Ez az elismerés! ‑ Nacsa Lőrinc: Dicsérjen téged az Arató! ‑ Derültség a kormánypártok soraiban.) Akkor elkezdeném, tisztelt képviselőtársaim. (Közbeszólás az ellenzék soraiból.) Jó kedve van a baloldalnak, pedig szerintem túl sok oka nincsen rá. (Dr. Brenner Koloman: Értékelünk!)

Engedje meg, Arató úr, hogy az ön frakcióvezetőjét idézzem önnek, az önök baloldali vezetőjét idézzem önnek. Ön kormányzati teljesítményekről beszélt; gondolom, érdemes önnek a saját pártelnökét idézni a saját kormányzásukról, amikor talán ön is ott volt, és talán ön is hallotta, mi csak pár hónappal később. „Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk.” ‑ ez Gyurcsány Ferenctől származik.

Amikor kormányzati teljesítményről beszélünk, tisztelt képviselő úr, mi az elmúlt 12 évben igyekeztünk azon dolgozni, hogy a magyar emberek biztonságát szavatoljuk, anyagi biztonságát és a családokét is, a vállalkozásokét is, az országét is. Ezzel szemben önök saját maguk ismerték el, hogy a saját kormányzásuk egy csőd volt, mert egyetlen olyan intézkedést sem tudott mondani az önök miniszterelnöke, amelyre büszke lehetne a saját kormányzati ciklusának a végén. Ez egy önbeismerés, amely eléggé beszédes. És hogy a kampányban önök hogyan beszélnek, ezt is elmondta Gyurcsány Ferenc ugyanebben a beszédében Őszödön: „Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Így kampányolnak önök, tisztelt képviselő úr, amit a kampányban mondanak, azt a saját vezetőjük mondja, hogy teljesen világos, hogy nem igaz.

Ön kormányzati teljesítményekről szólt; engedje meg, hogy én is összehasonlítsak önnek kormányzati teljesítményt kormányzati teljesítménnyel! Önök 2008-2009-ben a válságra hivatkozással elvették a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját; mi most visszaadtuk februárban a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját. (Közbeszólás az ellenzék soraiból. ‑ Balczó Zoltán: Tizenegy, tizenkettő, tizenhárom!) Önök tizenötször emelték meg a magyar emberek rezsijét; mi először befagyasztottuk, aztán csökkentettük a magyar emberek rezsijét. Önök elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól ‑ ön is ott volt oktatási államtitkárként ‑, és 15 ezer pedagógust elbocsátottak; mi idén 10 százalékkal emeltük a pedagógusok bérét. Önök elvettek egyhavi bért az óvónőktől; mi idén 10 százalékkal emeltük az óvónők bérét is. Önök elvették a bölcsődei dolgozók mint közalkalmazottak egyhavi bérét is; mi idén 20 százalékkal növeltük a bölcsődei dolgozók bérét. Önök elbocsátottak 6 ezer egészségügyi alkalmazottat, elvettek egyhavi bért minden magyar ápolótól; mi 21 százalékkal növeltük idén január 1-jétől az ápolók bérét. Önök elvettek egyhavi bért minden magyar orvostól is; mi idén január 1-jével 28,5 százalékkal növeltük az orvosok bérét, és ebben a három-négy éves időszakban két és félszeresére emeljük az orvosoknak a bérét. Önök a kulturális dolgozóktól is elvettek egyhavi bért; mi 20 százalékkal növeltük a kulturális dolgozók bérét idéntől. Önök elvettek egyhavi bért a rendőröktől, fegyveres testületek dolgozóitól; mi idén év elején hathavi fegyverpénzt fizettünk ki a fegyveres testületek dolgozóinak.

Lehet szép körmondatokat fogalmazni, tisztelt képviselő úr, csak azért fogalmaz ön körmondatokat, mert nagyon fél a számoktól; nagyon fél Gyurcsány Ferenc szavaitól, amikor beismerte, hogy csődbe vitte ezt az országot; és nagyon fél attól, hogy az emberek április 3-án össze fogják hasonlítani az önök teljesítményét és a mi teljesítményünket, azt, ami az önök időszakában történt, amiről saját maguk is azt mondták, hogy csőd, és azt, amit mi tettünk.

Önök a családoktól mindig elvettek, elvették a gyes egyharmadát, elvették a családi adókedvezmény java részét; ezzel szemben mi idén a családoknak visszafizettük a befizetett adót, a gyermeket nevelő családok az átlagkereset erejéig visszakapták a befizetett adójukat. Önök megadóztatták a kafetériát; mi a SZÉP-kártyára kedvezményeket nyújtottunk. Önök emelték az adókat, mi csökkentettük, a vállalkozások adóját például 19-ről 9 százalékra ‑ amit önök visszaemelnének, ezt többször elmondták ‑, a családok adóját pedig 36 százalékról 15 százalékra. Mi a fiataloknak 25 év alatt szja-mentességet adunk, Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta nekik, hogy el lehet innen menni ‑ sajnos sokan meg is hallották ezt a mondatot (Arató Gergely közbeszól.), de most már, az utóbbi években szerencsére többen jönnek haza, mint amennyien külföldre mentek. Önök eladták a Nemzeti Tankönyvkiadót, és 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát, míg mi ingyenesen biztosítjuk minden magyar diák számára a tankönyveket. Önök egyetlenegy alapvetőélelmiszeráfa-csökkentő intézkedést nem szavaztak meg itt a parlamentben az elmúlt években. Önök tandíjat vezettek be a felsőoktatásban, mi eltöröltük (Derültség a DK és az MSZP soraiban.), nem egyszer, kétszer (Arató Gergely: Kétszer! ‑ Derültség a DK és az MSZP soraiban.), mert bevezették önök Horn Gyula idején is a tandíjat, és bevezették a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején is a tandíjat; mi viszont az első Orbán-kormány alatt is és utána népszavazással is eltöröltük a tandíjat.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök kórházi napidíjat és vizitdíjat vezettek be (Az elnök csenget.) arra hivatkozással, hogy ebből lesz bére (Az elnök csenget.) az egészségügyben dolgozóknak; a bérüket csökkentették (Az elnök csenget.), az embereket pluszterhekkel sújtották (Az elnök csenget.), de mi azt is eltöröltük. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)