Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat igen kiváló példája annak, hogy önök mennyire nem veszik komolyan a törvényhozást, az egész elmúlt négy évnek, annak, hogy az önök törvényhozási tevékenységében hogyan keveredik egymással a képmutatás, a szakszerűtlenség és a parlamenti hagyományok figyelmen kívül hagyása.

Hiszen nem kerülhetne egyébként elénk egy olyan törvényjavaslat, amiben egyházügyitörvény-módosítás címmel az atomenergia-törvény módosítása is szerepel. Hacsak nem úgy, hogyha egyébként ezeket a módosításokat is jóváhagyja az Országgyűlés, akkor tényleg csak a Jóisten ment meg minket az atomenergia veszélyeitől, mert az atomenergia-hatóság ebben a formájában már nem fog tudni minket megvédeni.

Szeretnék beszélni három témakörről kicsit részletesebben ‑ összességében 19 törvényt érint ez a törvénymódosítás ‑, kettőről pedig nagyon röviden szeretném elmondani az álláspontunkat.

Szeretném az egyházügyi törvény módosításával kezdeni. Amit fontos hangsúlyoznom ‑ talán ezzel csalódást okozok Nacsa képviselő úrnak ‑, hogy önmagában ez a törvényjavaslat tartalmaz támogatható, pozitív elemeket is. Olyan típusú jogtechnikai pontosításokat, amelyek egyébként egyértelművé teszik azt, hogy milyen egyházi közszolgálatokhoz járnak támogatások, bővül is ezek köre bizonyos tevékenységekkel, mégpedig olyanokkal, amelyek valóban közösségi célú tevékenységek, vagy éppen lehetővé és egyértelműbbé tesznek jó pár eljárási, technikai szabályt a felsőoktatás tekintetében. Sajnálatos módon azonban nem orvosolják az önök egyháztámogatási rendszerének alapvető politikai és jogi, szakmai problémáit.

Hogy miről beszélek, amikor képmutatásról beszélek, és arról, hogy mik az önök támogatási rendszerének vagy egyházpolitikájának a politikai problémái, akkor elég csak a tegnapi napig visszamenni. Merthogy az önök egyházpolitikája arról szól, hogy vannak olyan egyházak, amelyeket önök valamilyen ok miatt értékesnek tartanak, politikai vagy más szempontok alapján támogatandónak és elismerendőnek ‑ na, őket aztán támogatják is, nemcsak a költségvetési törvényben, nemcsak a szabályok megállapításával, hanem sok-sok milliárd forinttal ellenőrzés nélküli, egyedi kormánydöntésekkel is. S miközben az egyik oldalon kegyet osztanak, a másik oldalon pedig azokat az egyházakat, akik valamilyen szempontból nem felelnek meg az önök politikai érdekeinek, büntetik.

Önök a NAV-ot küldik rá arra az egyházi közösségre, amelyik azért nem tudja egyébként fizetni a kötelezettségeit, mert önök jogszerűtlenül, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete ellenére nem fizetik ki számukra a méltányos támogatást, akiket önök tíz éve üldöznek, hátrányba hoznak és kifosztanak, nos, most rájuk küldik a NAV-ot, tönkreteszik az ő szolgálatukat, az ő tevékenységüket. Az ő iskoláikba járó gyerekek nem számítanak önöknek, az őáltaluk ellátott idős emberek nem számítanak önöknek, az őáltaluk gondozott hajléktalanok nem számítanak önöknek. Önök a legnagyobb bűnt követik el, amit állam elkövethet az egyházpolitikában: különbséget tesznek egyház és egyház között, különbséget tesznek hívő ember és hívő ember között, különbséget tesznek egyház által végzett közösségi szolgálat és egyház által végzett közösségi szolgálat között.

Ez az egyházpolitika tönkreteszi az egyházakat. Azokat is tönkreteszi, amelyeket támogat, nemcsak azokat, amelyeket büntet, mert függőségbe taszítja őket, mert az állam szolgájává teszi ezeket az egyházi közösségeket. És ez ellen tiltakozunk, és ez ellen fogunk tiltakozni minden alkalommal, mert a vallás, a lelkiismeret és az egyházak szabadságának feltétele az, hogy az állam semlegesen és tisztességesen járjon el az egyházpolitikában; szükségessé teszi azt, hogy bizony az állam, Nacsa képviselő úr, egyformán támogassa bármelyik egyházi iskolába járó gyereket, és bizony egyformán támogassa az egyházi és az állami iskolába járó gyerekeket.

Én ezért álltam ki húsz évvel ezelőtt is, és ezért állok ki most is, és nem azért, hogy az egyházi iskolába járó gyerekek ne kapják meg azt, ami nekik jár, hanem azért, hogy az állami iskolába járó gyerekek is kapják meg azt, ami nekik jár. Ezen ez a törvényjavaslat semmit nem segít, mert ezen a politikai kedvezésen kívül ez a törvényjavaslat fenntartja azt a fajta különbségtételt is, amelyben egyébként önök saját szájuk íze szerint, lényegében politikai döntések alapján osztályozzák az egyházakat egyházként vagy vallási közösségként, vagy tudom is én, miként, és egyébként az önök önkényes döntése alapján kötnek vagy nem kötnek velük közszolgálati szerződést. Ha április 3-a után lesz tisztességes ‑ nem vallásellenes, vallásbarát, nem egyházellenes, egyházbarát ‑ egyházpolitika, az az egyházpolitika meg fogja szüntetni ezt a különbségtételt.

Kedves Nacsa Képviselő Úr! Lehet, hogy az önök pártszövetségében, a Fidesz-KDNP-szövetségben úgy szokás, hogy a nagy diktál, a kisebbik meg engedelmeskedik, de az ellenzéki szövetségben nem így van. A mi kultúránk nem azon alapul, hogy az erős diktál. A mi kultúránk azon alapul, hogy megbeszéljük és megegyezünk egymással. És vannak köztünk olyan pártok, amelyek inkább a baloldali, szekuláris hagyományt viszik tovább, és vannak olyanok, például a Jobbik, amelyek inkább a keresztényszociális hagyományt. Keresünk kompromisszumokat. Látni fogják, pénteken bemutatjuk a programunkat, látni fogják azt is, hogy mit javaslunk az egyházaknak. Mi azt javasoljuk, hogy egyenlő finanszírozás és egyenlő mérce legyen minden egyházi közösség számára. Azt javasoljuk, hogy egyenlő finanszírozás legyen minden közfeladat számára, akár egyház, akár civil szervezet, akár az állam látja el őket. Mi azt fogjuk javasolni, hogy tisztességes módon ítéljük meg azt, hogy egyébként az egyházak milyen tevékenységet végeznek.

Nos, akkor áttérnék az atomenergia-törvényre. Említettem már, hogy mi erről a véleményünk: önök lényegében több lépésben tönkretették a független atomenergia-felügyeletet. Kiszerelték azt a szakmai féket, amely a biztonsági szempontokat védené, akkor, amikor önök egyébként atomenergia-fejlesztésbe fogtak, és ez nem véletlenül van így. Az önök nagy barátja, Putyin elnök, aki éppen tegnap bizonyította be azt, hogy fütyül a nemzetközi jogra, és egyébként fütyül a magyar érdekekre is, atomerőművet akar építeni Magyarországon, az önök vezetője, Orbán Viktor ehhez lelkes partner, és mivel nincs olyan független atomenergia-felügyelet, ami ezt jóváhagyná, nincs olyan felelős szakember, aki felelősséget vállalna ezért az atomenergia-beruházásért, Paks II.-ért, ezért önök most azt csinálták, hogy látszólag kivették az Atomenergia Hivatalt a kormány ellenőrzése alól, valójában meg egy helyettes államtitkárt vagy államtitkárt neveztek ki az élére ‑ egyébként minden atomenergia-ipari tapasztalat nélkül ‑, akinek most minden hatáskört a kezébe adnak ahhoz, hogy lényegében keresztülverje Paks II. engedélyezését. Ez a javaslat erről szól és nem másról, ez arról szól, hogy megígérte Orbán Viktor Putyin elnöknek, hogy lesz Paks II., akkor is, ha nem biztonságos, akkor is, ha ez nem felel meg a magyar nemzeti érdekeknek, önök pedig teljesítik ezt a megrendelést.

Más a helyzet Esztergom és Baja megyei jogú várossá nyilvánításával. Arról persze élcelődhetnék, hogy 12 évig ez valahogy önöknek nem volt fontos, miközben Esztergomból például ilyen jelzés már évekkel ezelőtt volt, akkor elutasította az Országgyűlés, mert volt egy lélekszámbeli korlát, amit Esztergom nem ért el. De önmagában nincs okunk ellenezni ezt a részét a javaslatnak. Természetesen értjük azt is, hogy Baja is azért lett fontos ‑ de ezt már Hiszékeny Dezső képviselő úr említette ‑, mert az ellenzéki képviselőjelölt felvetette az önálló Bács megyének a kérdését. Most önöknek is kell valamit mondani a kampányban, amivel most majd akkor azt lehet mondani, hogy önök meg megyei jogú várost csinálnak Bajából.

Csak azt kell mondanom, hogy önmagában ez kevés. Azt szeretnénk látni, hogy milyen fejlesztéstámogatást ad a kormány ahhoz, hogy egyébként el tudják látni ezek a városok a megyei jogú városi funkcióikat, és hozzáteszem, nemcsak ezek a városok, hanem a többi megyei jogú város is. Mert az szép, hogy Esztergom megyei jogú város lesz, csak akkor végre kéne hajtani azokat a fejlesztéseket, amiket egyébként a Fidesz már húsz éve ígérget ott, például az árvízvédelmi fejlesztéseket, de ettől még Tatabányának is ugyanúgy meg kéne adni azokat a forrásokat, amik a működéséhez szükségesek. Ezt tovább tudnám mondani. A megyei jogú városoknak, ugyanúgy, mint a többi önkormányzatnak, vissza kell adni azokat a forrásokat, amelyeket elvettek önök, és amelyek a jó működésükhöz szükségesek.

(11.30)

Végül még két apróságra szeretném fölhívni a figyelmet. Szeretném jelezni, hogy nem értünk egyet a közbeszerzési törvény módosításával, ami megint csak védi az önök végtelenül korrupt közbeszerzési rendszerét, és nem értünk egyet azzal sem, hogy a magát bitorló módon Színház- és Filmművészeti Alapítványnak nevező intézmény megkapjon egy ingatlant. Ez megint azt jelenti, hogy valamit, aminek oktatási céljai lennének, kiszerveznek az önök alapítványi világába.

És mivel tudom vagy legalábbis sejtem, hogy önök az egyházügyben fognak velem leginkább vitatkozni, mert önök kampánytémává akarják tenni az egyháztámogatást, azért hozták be ezt a javaslatot, és azért ebben a salátatörvényben ráadásul, azért nem tartották fontosnak azt, hogy egyeztessenek erről a javaslatról érdemben bárkivel, azért csinálnak most egy olyan törvényjavaslatot, aminek kapcsán vitatkozni lehet, hogy elmondhassák azt, amit államtitkár úr és Nacsa képviselő úr már elmondott, és még el fog mondani harmincszor. Szeretném jelezni, hogy önök simán politikai célokra használják az egyházügyet, kampánytémának tekintik, meg akarják ijeszteni a vallásos embereket, hogy ha az ellenzéki koalíció győz, akkor mennyire rossz lesz nekik, és hogyan fogják korlátozni a vallásgyakorlást. Ez egy sima hazugság.

Arról a politikáról meg, amit önök visznek ebben az ügyben, zárásként Deák Ferenc gondolatait szeretném idézni, sokkal jobban elmondta, sokkal szebben, mint ahogy én el tudnám mondani: „Azzal végzem beszédemet, hogy én minden nemét a vallási háborúknak a lehetőségig óhajtom kikerülni. Ha a vallási háború fanatizmusból ered, s fanatizmussal vitetik, káros, veszélyes. De az oly vallási háború ‑ mert nem csak fegyverrel lehet háborút viselni, igen gonoszak azok is, melyek tollal és a tanácskozási termekben vitetnek ‑, oly vallási háború, mely hit, vallási buzgóság nélkül, magánérdek és politikai célokból vitetik, még veszélyesebb s emellett utálatos is.” (Dr. Keresztes László Lóránt tapsol.)