karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Nacsa Lőrinc (KDNP)

2022-02-22 · 233. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:05

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/18205 Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról

Szöveg9 092 karakter · 10 bekezdés · JSON

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Balczó képviselőtársam felszólalásában sok minden elhangzott, és csak egy-két dolgot szeretnék tisztába tenni abból, amit mondott, hiszen például az államtitkár urat vádolta riogatással egyházpolitikai szempontból, de a bevándorlás kérdését is szóba hozta itt az Országgyűlésben, vagy akár az egyházak támogatását.

Az elmúlt pár hónapban tucatnyiszor meghallgathattuk a DK-tól, Gyurcsány Ferenctől, Dobrev Klárától és a különböző vezetőiktől, hogy azon az oldalon a DK a legerősebb párt, a DK-nak van a legtöbb szavazója, a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója azon az oldalon a következő Országgyűlésben, tehát ők irányítják azt az oldalt, mert a legerősebb frakció, a legerősebb párt az, amely megszabja a közös irányt, tisztelt képviselő úr. Nyilvánvalóan ön is pontosan tudja, hogy egy gyengébb, egy kisebb frakciónak kevesebb a beleszólása, mint egy erősebbnek. Ezt ön pontosan tudja, hiszen tapasztalt képviselő, akár az európai parlamenti tapasztalata, akár a magyar országgyűlésbeli tapasztalata alapján is tudhatja mindezt.

Amikor az államtitkár úr arról beszélt, hogy a magyar egyházak, a magyar egyháztámogatások veszélybe kerülnének egy lehetséges baloldali kormány alatt, akkor ő is tapasztalatból beszélt, igen, tisztelt képviselő úr. Mert 2010 előtt veszélybe kerültek, amikor Arató Gergely oktatási államtitkárként nem volt hajlandó kifizetni az egyházi iskoláknak jogosan járó támogatásokat. Vagy amikor hagytak több ezer magyarországi és Kárpát-medencei templomot lepusztulni, folytatták a kommunista örökséget, amikor ötven év alatt egyetlenegy templomot sem újítottak föl. Majd 2002 és 2010 között ugyanezt folytatta a baloldali kormányzás. Amikor Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezére rendszeresen bérmálkozott, aközben azt találta mondani, hogy ő kiebrudalná a papokat az iskolából. Vadai Ágnes olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé, amelyben a gyónási titok eltörlése mellett kampányolt, amihez még a kommunisták sem mertek nyúlni. Egy formáció van a történelemben, aki ezt megcsinálta, a nácik, tisztelt képviselő úr. Ezekből a tapasztalatokból beszélünk akkor, amikor ilyen mondatokat mondunk. Karácsony Gergely meg a szenteltvíztartó meggyalázásáról értekezik, tisztelt képviselő úr. Ezek tapasztalatok, nem valamiféle gondolat, nem valamiféle ötlet, hanem ezek az önök szövetségeseinek a mondatai, az önök barátainak a mondatai.

S ha már a bevándorlás kérdését is említette: az önök miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter azt mondta, számára az a legfontosabb, hogy ha ideérkeznek a Kárpát-medencébe, akkor érezzék jól magukat. Azt is mondta, hogy senkit sem bántanak a bevándorlók, meg azt is, hogy ő a tömeges bevándorlást nem látja problémának. És a kerítés? Tisztelt képviselő úr, nemrég hangzott el az a mondat a DK polgármestere, Niedermüller Péter részéről, hogy a határkerítés morálisan tarthatatlan, és hogy igaza van Gyurcsány Ferencnek, amikor azt mondta, hogy a magyar kormány menekültpolitikája elfogadhatatlan. Ezek tapasztalati tények, tisztelt képviselő úr, ezért mondjuk azt, hogy igen, a DK vezetésével a baloldali koalíció lebontaná a kerítést, beengedné a bevándorlókat, megszüntetné vagy jelentősen csökkentené az egyháztámogatásokat, és ez ilyen módon veszélyes lehet a magyar társadalomra, a nemzeti közösségünkre, mert mi azt gondoljuk, hogy kell határkerítés, és azt gondoljuk, hogy szükség van értékteremtő, közösségszervező történelmi egyházakra mély társadalmi beágyazottsággal, és az államnak kötelessége ‑ nem lehetősége, kötelessége ‑ támogatni ezeket a szolgálatokat, ezeket a feladatokat. Részben erről is szól a mostani törvényjavaslat. Arató képviselő úr nyilván majd feláll, és a szokásos vallásellenes kirohanásait meghallgathatjuk itt az ülésteremben. De ehhez hozzászoktunk, ez egy tapasztalati műfaj, tisztelt képviselő úr.

Mi kiemelt jelentőségűnek tartjuk a hitélet támogatását, azt, hogy Magyarország és a magyar gazdaság képes arra, hogy arra is áldozzon jelentős forrásokat, hogy meg tudjuk őrizni a keresztény kultúránkat, a gyökereinket és az értékeinket. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy 2010 óta több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében, és közel kétszáz új épült. Ez egy nagy dolog. Ugyanezen időszakban Németországban és Franciaországban bezártak vagy átalakítottak több száz templomot. Szerintem ez egy eredmény, amire érdemes büszkének lennünk. Ez egy eredmény, amire közösen lehetünk büszkék a magyar emberekkel együtt. Persze Arató Gergely kimarad ebből a közös büszkeségből, mert ő úgy gondolja, hogy ez egy hibás döntés, de hát a DK már csak ilyen. Jegyezzük meg, hogy ő volt az, aki nem fizette ki az egyházi iskoláknak a nekik járó támogatást.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma, ma már 220 ezer diák jár egyházi fenntartású intézményekbe. Ez egy jó irány, ez egy helyes dolog szerintem. S a tavalyi évben döntés született a magyar templomfelújítási programról, amelynek köszönhetően a most folyamatban levőkkel és a következő évben 1800 templom újul meg. Szerintem ezt ne tévesszük szem elől, mert ez nemcsak felújításról szól, ez nemcsak örökségvédelem, ez nemcsak az épületek fenntartásáról szól, hanem a közösségek támogatásáról szól, mert egy-egy ilyen döntéssel megújulnak közösségi terek, megújulnak táborhelyek, megújulnak olyan helyszínek, ami a magyar egyházi, keresztény közösségnek támpontot ad. Ebből megerősödve kerülhetünk ki, olyan élményeket szerezhetünk, olyan életre szóló barátságokat köthetünk ezeken a helyszíneken, ami az értékrendünk megtartásában segít, valamint a keresztény kultúránk megtartásában is segít, amely, azt gondolom, hogy fontos feladatunk abban a mostani világban, amely minden oldalról megpróbálja támadni az egyházakat, a keresztény kultúrát, a keresztény demokráciát, és megpróbálja relativizálni a hit, a személyes hit kérdését.

A felsőoktatás egyházi finanszírozásáról részletesebben is beszélt államtitkár úr. Szó esett arról is, hogy a Várkert Bazár bekerül a kulturális örökség védelméről szóló törvény mellékletébe.

Még Esztergomról és Bajáról szeretnék beszélni egy picit, mert ez egy fontos elismerés Esztergom és Baja városok számára. Ez a két település gazdaságilag stabil, dinamikusan fejlődő és tőkevonzó képességgel rendelkező, magas szintű közszolgáltatásokat biztosító gazdasági, kulturális és oktatási központ. S ez egy történelmi elégtétel is Esztergom és Baja számára, hiszen ezzel a korábbi megyeszékhelyek visszakapnak valamit abból a megbecsülésből, amit a kommunisták alkotta tanácsrendszer miatt elvesztettek. Azt gondolom, hogy ezért történelmi elégtétel a mostani törvényjavaslat.

Számtalan törvényt módosít még a javaslat, államtitkár úr kitért ezekre. A közbeszerzésekről szóló törvény módosításával szigorúbbá, ellenőrizhetőbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá válnak a közbeszerzések. A módosítás biztosítja a közbeszerzési szabályozás Alaptörvénynek való maradéktalan megfelelését azzal, hogy megnyitja a bírói felülvizsgálat lehetőségét a Közbeszerzési Döntőbizottság által a szerződés megkötését kiemelt közérdekből engedélyező végzésével szemben is. Ezzel tovább növekszik a közbeszerzések feletti bírói ellenőrzés, tovább csökkentve a visszaélések lehetőségét. Ez a bevezetendő bírói felülvizsgálat gyors és hatékony lesz, így nem fogja érdemben hátráltatni a fontos közérdekre tekintettel is rövid időn belül megvalósuló beszerzéseket. Szerintem ez fontos. Ne egy újabb bürokratikus akadályt építsünk be a rendszerbe, hanem az átláthatóságot és a felülvizsgálatot növeljük ezzel. Ha itt hosszú, 30, 60, 90, 120 napos határidők lennének, akkor én sem támogatnám jó szívvel ezt a törvényt, mert ennek folyamatosnak, gyorsnak és hatékonynak kell lennie, megőrizve ezzel a garanciákat.

Keresztes képviselőtársam majd biztos beszél az atomenergiáról is, és akkor majd lehet arról is vitatkozni, de én összességében azt gondolom, hogy a szimbolikus, a jelentős és a fontos törvénymódosítások melletti kisebb részletszabályokra is kiterjedő módosítások mind-mind a támogatható kategóriába esnek. Szerintem nincs lelkiismereti kérdés ebben, mert az, hogy egy egyetem ‑ teljesen mindegy, hogy az egyetem céljáról vagy a vezetéséről a politikai oldalak mit gondolnak ‑ vagyonjuttatást kapjon, hogy az ottani ingatlanokat, amelyekben az oktatás folyik, kezelhesse, megkaphassa, és ne mindig valami felsőbb szervhez kelljen rohangálni akkor, ha egy ablakot ki kell cserélni, az szerintem helyes irány, tisztelt képviselő úr. Ilyen szempontból nem is a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli politikai jellegű viták élesednek ezzel, hanem az egyetem egyszerűen megkapja azt az intézményt, amit használ, megkap olyan ingatlant, amiben tovább tud növekedni az oktatás színvonala. Ezért azt gondolom, hogy ez is közérdek. Úgyhogy a módosítás minden pontját a KDNP-frakció támogatni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nacsa Lőrinc — 2022-02-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/233-36.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-233-36,
  title = {Nacsa Lőrinc — 2022-02-22, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/233-36.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}