Dömötör Csaba (Fidesz)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, az Eurostat számításai szerint egyetlenegy év alatt 26 százalékkal nőttek az energiaárak, nem Magyarországon, hanem Európában. Ez azt is jelenti, hogy az egész Európában tapasztalható infláció fő okozója az energiaárak emelkedése. Na, ilyen körülmények között még fontosabb az, hogy a magyar családokat hatósági árak védik Magyarországon. Ezt nevezzük rezsicsökkentésnek.

Az őszi kalkulációk szerint, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor az több mint 30 ezer forintos pluszkiadást jelentene minden magyar családnak minden hónapban. És azért hangsúlyoztam azt, hogy ez őszi számítás, mert azóta tovább emelkedtek az árak, most ez az összeg már minden bizonnyal magasabb. És tudjuk azt, hogy a baloldali képviselők nyíltan kampányoltak a hatósági árak ellen, Márki-Zay Péter például azt mondta, nem célja, hogy megállítsa a világpiaci árakat a határon. Világos beszéd, és veszélyes is.

A helyzet az, hogy nem ez az egyetlen terület, ahol nagy különbség van a bal- és jobboldali gazdaságpolitika között. A bal- és a jobboldal gazdaságpolitikai programját egy világ vagy azt is mondhatnám, legalább három fényév választja el egymástól. És ez nem valamiféle elvont politikaelméleti különbségtétel, mert olyan különbségekről beszélünk, amelyek alapjaiban meghatározzák a magyarok megélhetési lehetőségeit.

Nézzünk, mondjuk, hét példát. A baloldali válságkezelés a megszorításokról szólt, a jobboldali válságkezelésben nem volt szükség megszorításokra. Ennek következménye az, hogy a baloldali válságkezelés alatt közel 7 százalékkal zsugorodott a gazdaság, tavaly pedig 7 százalékkal nőtt.

Aztán nézzük a béreket! Tudjuk, hogy a baloldali miniszterelnök-jelölt nem támogatja a minimálbért úgy általában, mi igen. Ezért emeltük most januárban 300 ezer forintra, a kormányzás alatt közel háromszorosára.

Az adózás területén is óriási a különbség. A baloldal változatlanul progresszív adózást szeretne. Tudjuk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, akár 36 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot is a mostani 15 százalékkal szemben. Mindenki kiszámolhatja, hogy a magasabb baloldali adókulcsokkal mennyit veszítene. Nem keveset, mert a baloldali adózási rendszerben például 158 ezer forintos bruttó fizetéssel már mindenki 36 százalékos adót fizetett efölött. Ha ez maradt volna érvényben, akkor most még a minimálbéresek is ezzel a vaskos adóteherrel szembesülnének.

A társasági adót is megemelnék. Aki nem hiszi, nézze meg, hogy milyen költségvetési módosítókat nyújtottak be pár hónappal ezelőtt.

Jól tudjuk azt is, hogy korlátoznák a családtámogatásokat. A gazdagokra mutogatnak, de a középosztályt sarcolnák. Csináltak már ilyet, egyszer már megszüntettek egy jól működő családtámogatási rendszert, és mit adtak helyette? Semmit. Vagy pontosítok: adtak helyette devizahiteleket, azok minden szörnyű következményével.

Nincs még vége: a baloldal jelöltje szerint ostobaság volt visszaadni a 13. havi nyugdíjat, ami az érzéketlenségi futama után egyáltalán nem meglepő, és egyébként is elvették már korábban, mi pedig visszaadtuk, nagyon helyesen.

Szerintem az is lényeges kérdés, hogy ki milyen egészségügyet szeretne. A baloldal ott a túloldalon fizetőset. A kapitány úr úgy fogalmazott, hogy ő sokkal nyugodtabb, ha az egészségügy üzlet, és az egészségügyön csakis egy drasztikus magánosítás segíthet. Világos szavak, de ettől még nem lesz helyes politika.

És végül a fiatal generációk helyzetéről. Ez a kormány ettől az évtől adómentességet biztosít a 25 év alatti fiataloknak. Nem volt még ilyen Magyarországon, és a baloldal a költségvetési szavazás alatt ezt sem támogatta. Szóval, akik először szavaznak, érdemes tudniuk, hogy ha dolgoznak, akkor több tízezer forintot is buknának egy baloldali kormányzással, átlagosan havi 40 ezret.

Ez hét példa volt annak bizonyítására, hogy a baloldal semmilyen, de semmilyen következtetést nem vont le a 2010 előtti kudarcokból, most éppen mást raknak a kirakatba, de ugyanazok a figurák lopódznának vissza, és ugyanazt is csinálnák. Pár helyen egyébként 2019-ben lehetőséghez jutottak önkormányzatokban, így például a fővárosban is, na, abból nagyon jól látszik az, hogy pár hónap alatt is le tudják rombolni azt, amit milliók hosszú-hosszú évek alatt felépítettek. 2002-ben is ezt tették, majdnem rá is ment az ország. Még egyszer nem fogjuk hagyni, ezért is leszünk ott április 3-án sokan és elegen is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)