Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt szeretném leszögezni, hogy a kormány álláspontja szerint az úgynevezett jogállamisági ügyben politikai döntés született. Egy politikai nyomásgyakorlásról van szó, amelynek egyetlen célja, hogy Magyarországot eltérítse a gyermekvédelmi törvény alkalmazásától, a gyermekvédelmi törvény erényeitől.

Azon túl, amit ön is felsorolt a kettős mércére bizonyítékként, szeretnék néhány adatot, néhány információt megosztani a tisztelt Országgyűléssel, amelyek bizonyítják a kettős mérce létezését az Európai Unió Magyarországot érintő gyakorlatában. Itt elsősorban persze a brüsszeli bürokratákra kell gondolnunk, akik együttműködve az NGO-szervezetekkel vagy az NGO-szervezetek jelentéseit, véleményét felhasználva Magyarországgal szembefordítják ezeket a véleményeket. Csak egy példa: az úgynevezett jogállamisági jelentésben az NGO-k forrásaira Magyarország esetén háromszor-négyszer több hivatkozás történik, mint más tagállamok esetében. Mondhatnám, hogy a legfőbb forrása a jogállamisági jelentésnek az NGO-k véleménye, tehát nem tények, hanem bizonyos szervezetek véleménye. Ez összehasonlítható az észak-európai országok és a Benelux államok jogállamisággal kapcsolatos jelentéseivel.

(15.20)

Itt megint csak példákat szeretnék önnek mondani ‑ valószínűleg az összes példát nem tudom a válaszomban elmondani ‑, vannak olyan megállapítások, amelyek például a bírói illetményekről vagy a bírói függetlenségről szólnak. Itt szembetűnő, hogy míg más országokban a bírói illetmények vagy a függetlenség példái nem szúrnak szemet a Bizottságnak, a brüsszeli bürokraták mégis Magyarország ellen fordítják ezeket. Például Finnországban a kormány felfüggesztheti vagy akár felmentheti a legfőbb ügyészt. A magyar gyakorlat, amelyben a legfőbb ügyész és az ügyészség független, egyáltalán nem általános Európában, nagyon sok esetben az igazságügy-miniszter akár utasíthatja is az ügyészséget. Tehát ilyen szabályok mellett szó nélkül elmennek a brüsszeli bürokraták.

A migráció esetében is nagyon szembetűnő ez. Ismerjük azt a problémát, hogy a Bizottság nem finanszírozza, nem támogatja a magyar fizikai határzárat, bezzeg más országokban ezt megteszi. Egyébként szerintünk helyesen teszi, hogy támogatja, pénzügyi támogatásban részesíti, beszélhetünk akár Spanyolországról, akár Görögországról vagy most a balti államokról, de Magyarországon nem támogatja, Magyarország erőfeszítéseit nem támogatja a Bizottság.

Nem is beszélve az úgynevezett pénzügyi támogatások visszatartásáról: a Bizottság visszatartja a koronavírus-világjárvány miatti támogatásokat. Magyarország esetében és Lengyelország esetében kifejezetten politikai okokból, ideológiai okokból tartja vissza ezeket a támogatásokat. Más esetben is van olyan, hogy visszatartják ezt a támogatást, de azok csak technikai kifizetéssel kapcsolatos fenntartások.

Lehetne bőven sorolni ezeket a kettős mércére utaló jeleket. Az volt a kérdése, hogy meddig tudjuk ezt elhárítani vagy milyen eszközökkel tudjuk elhárítani. Az április 3-ai népszavazás egy ilyen lehetőség, mert április 3-án a népszavazáson a választópolgárok dönthetik el, hogy hogyan akarjuk megvédeni a gyermekeinket, nem pedig a brüsszeli bürokraták. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)