{"cycle": 41, "id": "232-60", "date": "2022-02-21", "ulnap": 232, "seq": 60, "speaker": "Tállai András (Fidesz)", "p_azon": "t002", "faction": "Fidesz", "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/18217 Miért engedte el a kormány az inflációt?", "iromany": "I/18217", "duration_s": 251, "position": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "chars": 3069, "paragraphs": ["TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván önnek is tudnia kell, hogy az infláció megugrása nem magyar specialitás. A válságot követően ez egy gazdasági törvényszerűség. Egész Európa ezzel küzd. Európa minden országában van infláció, van árnövekedés; de nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is, onnan 7,5 százalékos áremelésről érkezett jelentés.", "Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon nem a legmagasabb az infláció az Európai Uniót tekintve. Vannak országok, a régióban is, ahol magasabb az infláció. (Tordai Bence: Jelesül?) Jelesül például Belgiumban 8,5, Hollandiában 7,6, Szlovákiában 8,5 százalékos az infláció, de a mért adatok szerint Lengyelországban is 9,2, Csehországban pedig 9,9 százalék. Tehát azt próbálni elhitetni, hogy a magyar kormány valamit elrontott, ez nem igaz. Éppen ellenkezőleg!", "Önnek tudnia kell, hogy a válságkezelés komoly kormányzati feladat. Az önök kormánya, az önök politikai szövetségese, aki akkor vezette az országot, nem tudott megbirkózni ezzel. Nem tudta kezelni a munkanélküliséget, a 2008-2009-es válságban fölment 12 százalékra, és több mint 600 ezer volt a munkanélküli. Most nem lett több munkanélküli, sőt most kevesebb a munkanélküli, mint a válság előtti időszakban volt. Pedig a gazdasági növekedés csökkenése kétszer akkora volt, mint az akkori válságban.", "Egyébként egy évvel a válság után Magyarországon a gazdasági növekedés mértéke már 7,1-7,2 százalék. Tudja, mennyi volt akkor, az akkori válságkezeléskor? Mínusz volt, nem növekedett a gazdaság, hanem csökkent. S az infláció kezelése is egészen más volt akkor, amiért nagyon nagy árat fizettek a magyar emberek. Magas volt az infláció, 5 százalék körüli volt, és erre az volt az akkori kormány válasza, hogy elvette a 13. havi fizetést, és elvette a 13. havi nyugdíjat. Nem adott az embereknek, hogy a jövedelemnövekedéssel legyőzzék az inflációt, több pénzük legyen, mint az infláció növekedése ‑ mint ahogy teszi a jelenlegi kormány ‑, hanem még elvett. Ezért aztán nyilván évek kellettek ‑ s ezt már a Fidesz-kormány oldotta meg ‑, hogy az ország gazdaságilag visszatérjen arra a pályára, hogy növekvő jövedelem, növekvő gazdaság és alacsonyabb infláció, és ezáltal a reáljövedelmek mértéke növekedni tudjon.", "Egyébként, hogy tendenciáról beszéljek: 2013-14-ben már 3 százalékkal volt magasabb a jövedelem, mint az infláció mértéke, 2015-ben 4,4 százalékkal, 2016-ban 7 százalékkal, 2017-ben pedig két számjegyű volt a különbség. 2018-ban 8,3 százalékkal, 2019-ben pedig 7,7 százalékkal voltak magasabbak a jövedelmek, mint az árak. A koronavírus sem törte meg ezt a tendenciát. 2020-ban, amikor komoly baj volt az országban egészségügyileg, gazdaságilag, akkor 6,2 százalék volt. S 2021-ben is, amikor a mélypont volt, a januári és novemberi adat alapján 3,5 százalék volt.", "Tisztelt Képviselő Úr! Nem igaz, hogy a magyar kormány nem tett lépéseket az infláció ellen, és nem is maradt időm elmondani a konkrét inflációellenes lépéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}