Dr. Varga-Damm Andrea (független)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyanyelv világnapja van ma, érdekes módon a nagy nemzeti kormánypárti közösségből ez ma senkinek nem jutott eszébe.

Míg népek sokaságának tartják tiszteletben kormányok és nemzetközi szervezetek saját nyelvüket, népi identitásukat, elismerik nemzetiségként, addig Magyarországon, annak ellenére, hogy sok embernek anyanyelve a bunyevác, őrzik kultúrájukat, nemzeti identitásukat, nem hajlandó a magyar kormányzat kezdeményezni az Országgyűlésnél a bunyevácok nemzetiségként való elismerését. A bunyevácok egy eredetileg a Balkánon élő délszláv nép, amelynek része utóbb Észak-Bácskában, a Baja-Szabadka-Zombor háromszögben talált magának új hazát. A bácskai bunyevácok itt évszázadok óta megőrizték anyanyelvüket, megteremtették annak irodalmi változatát, nemzetiséggé váltak.

A népszámláláson a nemzetiségre és az anyanyelvre adandó kérdésre is önálló kategóriát alkotott a bunyevác, a Monarchiában is, a két világháború között is és még a népi demokráciában is. Magyarországon is elismert nyelv volt ez, Szerbiában körülbelül három éve újrasztenderdizálták, és Szabadkán hivatalos nyelv ismét, amit a magyar képviselők is ott megszavaztak. A Magyarországon jelenleg fennálló rend szerint, aki a népszámláláson bunyevácnak vallja magát, azt automatikusan beírják utólag a horvátok közé úgy, hogy nem tartoznak a horvát nemzetiséghez semmiféle értelemben.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről, Magyarország az elsők között írta alá 1995-ben. A legdemokratikusabb módon bánik egyébként hazánk a nemzetiségekkel formálisan, de ha a kisstílű politikai játszmák úgy kívánják, nem lehet nemzetiség egy tényleges nemzetiség, hanem mindenféle alap nélkül besorolják egy másikba. A keretegyezmény betartásának rendszeres ellenőrzését egy független testület, a tanácsadó bizottság végzi, amelynek tagjai 2016-ban a Magyarországról szóló negyedik véleményükben a következőt írták: azon személyek, akik bunyevácnak vallották magukat, ezt joggal tették, a lehetőség még megvolt, hogy bármely nemzetiséget megnevezzenek, azonban meg kell jegyezni, hogy azokat, akik bunyevácnak vallották magukat, hozzáadták a horvátokhoz. A tanácsadó bizottság szerint ez az eljárás népszámlálás során gyűjtött adatok feldolgozására nem egyeztethető össze a szabad identitásválasztás jogával, amit a keretegyezmény 3. cikke biztosít.

A magyarországi bunyevácok alapvető kisebbségi jogainak megtagadása a szerződés más pontjait is egyértelműen sérti. Nem taníthatják anyanyelvüket, megvonják tőlük a nemzetiségi kultúrájuk ápolásához szükséges feltételeket, és erőszakosan olvasztják be őket a horvátságba; olyannyira, hogy rendre ellopják tőlük ünnepeiket, maguk által kialakított rendezvényeket a horvátok és bizonyos önkormányzatok maguknak sajátítanak ki, azaz nemhogy nem ismerik el önálló nemzetiségi létüket, hanem még rendre megalázzák őket.

Az Európa Tanács tanácsadó bizottságának tagjai legutóbb 2019 decemberében jártak Magyarországon, ekkor az ötödik jelentést készítették el, és továbbra is kifogásolták a bunyevácok horvátok közé sorolását, sőt az 54. pontban azt írták: nyomatékosan felszólítják a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben egyes, kizárólag a bunyevác közösséghez csatlakozó személyek szabad identitásválasztásának jogát, és ne vonják össze őket egy másik csoporttal, amellyel a szabad akaratukból nem hajlandók azonosítani magukat.

A bunyevácok jogait az említett keretegyezményen kívül az alkotmány is garantálja, és természetesen megfelelnének a kisebbségi törvénynek is. Mivel a magyar állam Horvátországgal kötött azon megállapodása, hogy a népszámlálás során magukat bunyevácoknak, sokácoknak vagy bosnyákoknak vallókat minősítsék horváttá, alkotmányellenes, ezért a nemzetközi szerződésekbe ütközik, semmis. Hazánkban olyan településeken is, ahol korábban nyoma nem volt az adott nemzetiségnek, néhány ember az etnobiznisz keretében kisebbségi önkormányzatot alapíthat akkor is, ha nem beszélik a kisebbség nyelvét és ápolják hagyományait. Ezzel szemben olyan településeken, ahol évszázadokon keresztül éltek és élnek ma is bunyevácok többszázas vagy ezres számban, nem taníthatják táncaikat, dalaikat, nyelvüket, a Bajai Városi Könyvtárban például nem lehetnek bunyevác nyelvű könyvek és újságok.

Nemsokára népszámlálás lesz. A népszámlálás alapozza meg azt, hogy a következő időszakban a nemzeti kisebbségek hogyan tudják magukat az országunkban képviselni. Semmi értelme nem lesz annak, hogy a népszámlálást megtartsák, és a nemzetiségekre kérdezzenek, ha a bunyevác nemzetiség továbbra is hiába vallja magát annak, a horvátba fogják beleolvasztani.

Azt kérem mind az országgyűlési képviselőktől, mind a kormánytól, hogy hagyják abba ennek a nemzeti kisebbségnek a megalázását, hagyják abba az ő jogsértéseiket, és abban az esetben, ha ezen a magyar kormány nem fog változtatni, magam fogom kérni, hogy emberek sokasága ne vegyen részt a népszámláláson, azt bojkottálja, hiszen ha hazugságon alapul azoknak az eredménye, semmi értelme annak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)