Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

JUHÁSZ HAJNALKA, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk kimondja alkotmányos önazonosságunk és keresztény kultúránk védelmét. A bevándorlás döntéshozatalával kapcsolatos kérdés minden tagállamnak a szuverén joga.

Sajnos, a nemzetközi világban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában egyre jobban látszik az a tendencia, hogy a genderszemléletet vagy a migráció támogatását közvetlen vagy kereszthivatkozásokkal elrejtik. A magyar kormánynak az a célja, hogy a migrációt megállítsuk és helyben kezeljük, a kibocsátó országoknak helyben nyújtsunk segítséget. Ezt szolgálja a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényünk, melyet elfogadtunk 2016-ban.

A poszt-cotonoui megállapodásnak az egyik legnagyobb problémája és legproblematikusabb része az, hogy a migrációt pozitív színben tünteti fel, nem kiegyensúlyozott a megállapodástervezet szövege, mert nem foglalkozik a migráció vonatkozásában a köz- és nemzetbiztonsági kérdésekkel, nem foglalkozik a terrorizmus és a migráció kapcsolatával, a közegészségügyi kockázatokkal, és nem tér ki a megállapodástervezet arra a problematikára, hogy egy úgynevezett pull factort indíthatnak el ezek a nemzetközi megállapodások, amelyek a migráció támogatását célozzák meg európai uniós vonatkozásban.

Szeretném szintén hangsúlyozni, hogy múlt héten az Alkotmánybíróság döntést hozott arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, ha a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, akkor a tagállam, mint Magyarország kiegészítő megoldásokkal élhet, mi pedig azt mondjuk, hogy meg kívánjuk állítani a migrációt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a poszt-cotonoui megállapodás előzménye az úgynevezett loméi egyezmény volt 1975-ben. Annak idején ezeknek a társulási megállapodásoknak kereskedelmi és fejlesztéspolitikai célja volt az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal. A loméi egyezmény öt-öt éves meghosszabbításokat élt meg, és 2000-ben létrejött a cotonoui megállapodás kerete, de itt megjelennek a politikai dimenziók.

Mindamellett, hogy a szegénység felszámolása vagy a párizsi klímaegyezmény céljainak beépítése megjelenik ebben a tervezetben, óriási probléma, hogy a migráció vonatkozásában teljesen egyértelmű tendenciát mutat: pozitív és támogató jelleggel lép fel a poszt-cotonoui megállapodás tervezete is és a 2000-ben életbe lépett poszt-cotonoui megállapodás is.

(10.20)

Amit látnunk kell szintén ennek vonatkozásában, az az, hogy a genderszemlélet és a migráció támogatása mellett van egy nagyon komoly probléma, egy eljárásjogi probléma a poszt-cotonoui megállapodás tervezetével, mégpedig ez egy olyan probléma, ami jogállamisági kérdéseket is felvet az Európai Bizottság vonatkozásában. Az Európai Unió Tanácsa kimondta, hogy a poszt-cotonoui megállapodás vonatkozásában úgynevezett vegyes megállapodás jön létre, megosztott hatáskörrel; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Uniónak, a tagállamoknak és ebben az esetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni államoknak a tárgyalássorozata zajlik. Az Európai Bizottság ebben a szakaszban arra törekszik, hogy kizárólagos tárgyaló legyen. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy a tagállamok a megállapodástervezet szövegezésébe nem tudnak beleszólni, ez uniós jog. Azt gondolom, hogy az értékrendszeren túl, amit nem tudunk elfogadni, az a migráció támogatása és a genderelmélet. Ez egy óriási probléma, mert nemzetközi jogászként is látom azt a tendenciát, hogy bizony az Európai Bizottság lopakodó hatáskörszerzésre törekszik, és ennek ez a megállapodástervezet tipikus és ékes példája.

Ezért azt gondolom, a politikai nyilatkozat egyértelműen megfogalmazza, hogy hazánk számára a migráció megállítása fontos, a határvédelem fontos, és annyit meg is kell említenünk a genderpropaganda kapcsán, hogy kiterjed maga a megállapodástervezet a szexuális oktatás kereteire, a szexuális irányultsággal és a nemi identitással is foglalkozik, és itt megjelennek az úgynevezett kereszthivatkozások ENSZ- és uniós egyezményekre.

Szeretnék még egyet hangsúlyozni: az ENSZ a globális paktumát 2018-ban fogadta el, és a poszt-cotonoui megállapodásnak ez a fajta tervezete ennek egy pici európai változata. Látnunk kell azokat a tendenciákat, hogy ezek a megállapodástervezetek bizony sok esetben elrejtik a genderpropagandát és a migráció támogatását, ezért veszélyeket hordoznak.

Fontosnak tartottuk ezt a KDNP részéről előterjeszteni, és kérem a támogatást a politikai nyilatkozat elfogadására vonatkozóan, amelynek a célja, hogy Magyarország ne legyen részese a poszt-cotonoui megállapodásnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)