Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az elmúlt hetek visszatérő és egyre aggasztóbb témája, természetesen a járvány terjedése mellett az, hogy az egekben van az infláció, és ‑ nincs ezen mit szépíteni ‑ önök két vállra fektették a forintot, az meg tovább húzza az inflációt, a szegények adóját, iszonyatos a drágaság.

A kormány nem ért egyet a jegybankkal, ezermilliárdokkal fűti a gazdaságot, a jegybank nem ért egyet a kormánnyal, persze, fűti a gazdaságot, de emeli a kamatokat is, és drágábbak a hitelek. Szóval, sem a szavak, sem a tettek tekintetében nincsen együttműködés, nincsen egyetértés, és látja, ez a kiszámíthatatlanság, ez a kapkodás tényleg bizonytalanságot szül.

Emelkednek az árak, 20-30 százalékkal mennek fel az árak olyan alapvető dolgoknál, mint az étolaj, a liszt, a hús, a zöldség, a kenyér, semmi luxus, semmi extra, csak az alapvetők, és közben elértéktelenednek a bérek, a nyugdíjak, elértéktelenednek a jövedelmek, és mi azt látjuk, hogy sem megoldás, sem felelős, de bizony még pislákoló fény sincsen az alagút végén. A környezetünkben az összes többi országban 4-essel kezdődik az infláció, nálunk ez 6-6,5-7 százalék környékén van. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Bár Tállai államtitkár óta tudjuk, hogy ugyan gyenge a forint és nagy a drágaság, de az emberek ebből nem vesznek észre semmit. Mi ezt nem így látjuk.

Én azt szeretném kérdezni a miniszterelnök úrtól, és én nem a könnyebbik végét fogom meg, nem fogom ideidézni azt, hogy gyenge forintot csak gyenge emberek akarnak. Miniszterelnök Úr! Van‑e felelős és van‑e bármilyen megoldás arra, ami ebből kiutat kínál? Nem gigaberuházások meg a szuverenitásunkat sértő keleti hitelek, hanem normális, közgazdaságilag elfogadható megoldás van-e? (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)