Kálló Gergely (Jobbik)

KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2021. január 29-én itt, Budapesten, a Külügyminisztériumban Szijjártó Péter bejelentette Magyarország legnagyobb zöldmezős beruházását, és bejelentette azt, hogy gyáregységet épít az SK Innovation akkumulátorgyár Iváncsa településen.

Iváncsáról tudni kell, hogy 2800 fő lakja, míg a gyár 2500 főt foglalkoztatna. A terület, amelyre építik ezt a gyárat, 30 aranykoronás, tehát kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró területek, 10 aranykoronától már élelmiszert tudunk termelni. Tudni kell azt is, hogy a Fejér megyei közgyűlés területfejlesztési koncepciójában az van benne, hogy a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős beruházásokat kell támogatni. Most jöjjön, hogy mennyiért építik meg ezt a gyárat: brutális, magyar átlagember számára felfoghatatlan összeg: 680-700 milliárd forintból. Valóban, átlagember ezt nem nagyon tudja felfogni, hogy mit is jelent.

De azt fel tudjuk fogni, illetve példa már van az országban arra, hogy milyen is egy ilyen gyár. Komáromban is van az SK Innovationnak egy gyáregysége, illetve a gödi Samsung akkumulátorgyár is példaként lebeghet az iváncsaiak és a térségben élők előtt. Mindegyik gyáregységről, főleg a gödiről, rossz hírek érkeznek. Nem tartják be a zaj- és környezeti szennyezés határait, megváltoztatták ezek a gyárak a térség etnikai összetételét, és nagyon sok bosszúságot okoznak a magas iparűzési adó ellenére az ott élőknek. Most kapaszkodjanak meg: egy ilyen nagy beruházással kapcsolatban egyetlenegy lakossági fórumot tartottak Iváncsán. Egyet! Tehát eldőlt a tény, és nem nyilváníthattak véleményt az ott élők. Tegyük hozzá, hogy azért ebbe a koronavírus is közbeszólt, de nem nyilváníthattak véleményt az ott élők, és egyetlenegy lakossági fórumon keresztül próbálták őket ‑ a „próbálták” szót hatszor aláhúzom ‑ tájékoztatni a gyárról, illetve az odatelepülés következményeiről.

Elég érdekes dolgok hangoztak ott el. Hiteles, hivatalos hatástanulmányokat nem láttunk, nem tudjuk, hogy léteznek‑e olyanok. Amikor a zajszennyezésről beszéltek, az ott élő iváncsaiak, akik nem szakemberek, hanem laikusok, tudták tételről tételre megcáfolni azt, amit a szakértők mondtak. Amikor az egyik legfontosabb kérdés elhangzott az SK Innovation ott lévő képviselői számára, akkor egy ‑ hogy is mondjam ‑, egy elég nevetséges választ kaptak az érdeklődők. Az volt a kérdés, hogy a komáromi gyárban milyen nemzetiségű emberek dolgoznak. Ez egy fontos kérdés, hogy kikkel élünk szomszédságban, közel-keletiekkel, mongolokkal, ukránokkal. Ez egy fontos kérdés. Tudják, mi volt az SK Innovation képviselőjének válasza? A dolgozók 90 százaléka 50 kilométeres körzetben lakik. Lakik! Igen, ez egy jó válasz, mindenkit megnyugtató válasz.

Tehát nem tudunk olyanokról, hogy léteznek‑e hivatalos esettanulmányok, hatástanulmányok azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen nagy gyár mit jelent egy ilyen kistelepülésen, egy ilyen térségben. De nem is ez a legfontosabb. A legfontosabb az, hogy ha léteznek vagy léteztek, mondjuk, a gödi vagy a komáromi gyárral kapcsolatban az építés előtt ilyen tanulmányok, és ha azokat most összehasonlítanánk a működés okozta károkkal, milyen eredményeket kapnánk. Mert ilyen jelentéseket írni talán még én is tudok, talán még Gyüre képviselőtársammal együtt is tudnánk írni, meseszép jelentéseket arról, hogy itt nem lesz környezetszennyezés, nem lesz zajszennyezés, nem változik meg etnikailag a térség, ilyeneket tudok írni. De nézzük meg a két gyár tapasztalatából, hogy megvalósultak‑e ezek az esettanulmányokban szereplő kívánalmak!

Végezetül hadd mondjam el, megnyugtatván az iváncsaiakat, hogy igenis írásban fogok fordulni az illetékes minisztériumhoz, ahol tételesen kérni fogom és kérdezni fogjuk ezekről az esettanulmányokról és a gyakorlati összehasonlításukról a miniszter urat. Köszönöm, hogy meghallgattak. Maradok a körzetem szolgája. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)