Dr. Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm, hogy lehetőségem van válaszolni a szakmai jellegű felvetésekre. A nem szakmaiakra nem is tudnék mit válaszolni, hiszen azok vagy politikaiak, vagy gyalázkodó jellegűek. Egyikre sincs egyrészt hivatalos felhatalmazásom, ami az elsőt illeti, másrészt pedig ingerenciám, hogy válaszoljak, mert úgy gondolom, hogy bizonyos szint alá nem süllyedhetek, sem mint legfőbb ügyész, sem mint magyar állampolgár.

A hozzászólások sorrendjében egypár dolgot hadd mondjak! Köszönöm szépen Vejkey képviselő úrnak a hozzászólását, részben mint az Igazságügyi bizottság elnöke, részben pedig mint vezérszónok. A dicsérő szavakat természetesen továbbítom az ügyészi szervezetben dolgozóknak.

Ami a szakmai részét illeti: elhangzott egy nagyon fontos dolog a statisztikákkal kapcsolatban, és az a helyzet, hogy ezekkel a problémákkal küszködünk. Egyébként ez a statisztikai kérdés felmerült Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony hozzászólásában is, ez a szándékos emberölések száma, a befejezett és kísérleti szakban maradó szándékos emberölések száma.

(14.10)

Az igazság az, hogy a bizottsági ülés után fölkértem az Országos Kriminológiai Intézetet, illetve annak igazgatóhelyettesét, hogy vizsgálja meg az ezzel kapcsolatos statisztikákat, mert annyira nem illett bele az általános képbe. Jelenleg azt tudom mondani, hogy az az emelkedés, ami a beszámolóban szerepel és egyébként a statisztikán alapul, amit az ügyészség használt a beszámoló elkészítésekor, az nem tükrözi a valós képet. Tehát itt egy olyan statisztikai probléma van, hogy mikor történik az az adatrögzítés, melyik pillanatában az eljárásnak, mikor jut ez a hatóságok tudomására.

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy jelenlegi tudásunk szerint valójában az említett emberölések és kísérletek száma 2020-ban nem emelkedett, hanem csökkent. Ezért elnézést kérek, a statisztika minket is megtévesztett, de külön kutatást kellett arra folytatni, hogy ez az adat kiderüljön, de ennek okait még vizsgáljuk egyébiránt.

Becsó Károly képviselő úr Jusztinianoszt idézte. Én azt gondolom, hogy az az ügyészi szervezet, amely nem tiszteli a múltat és nem tartja meg az örök, múltban gyökeredző igazságokat, az nem tud eredményesen dolgozni a jelenben sem. Magyarország ügyészsége egyébként most ünnepelte a 150 éves évfordulóját, ami az első ügyészi törvény elfogadásához kötött, de természetesen azokat a jogelveket, amelyeket például Jusztinianosz alatt is kidolgoztak, mi is fontosnak tartjuk, figyelembe vesszük és követjük, és mindenben a törvényesség alapján járunk el. Egyébként Jusztinianosz azt is mondta, hogy az állam biztonsága a legmagasabb törvény. Ezt ma úgy fordíthatjuk le, hogy az állam és az állampolgárok biztonságát a törvények szavatolhatják, és ezeket a törvényeket minden tekintetben az ügyészség be kell hogy tartsa.

Ugyancsak örültem annak Becsó képviselő úr hozzászólása kapcsán, hogy megemlítette a Kriminológiai Intézetet. Ez egyedülálló ‑ azt hiszem, a világon egyedülálló ‑, hogy egy ügyészi szervezetnek önálló kutatóintézete van, ami ilyen széles körben a büntető jogtudományokat kutatja, magas szinten egyébként, és egyben hozzásegíti a napi jogalkalmazást is ahhoz, hogy hatékonyabban és a törvényeknek megfelelően, nemcsak a törvény betűjének, szellemének megfelelően is dolgozzon, tehát a munkát közvetlenül segíti a Kriminológiai Intézet. Erre a példát az előbb mondtam el az emberölések statisztikájával kapcsolatban.

Gyüre képviselő úr jó néhány dolgot megemlített, ezek közül azokra, amelyek politikai természetűek, természetesen én nem tudok válaszolni, de ő maga is említette, hogy ez nem az ügyészség vagy nem a legfőbb ügyész asztala, de mégis amelyek akár csak érintőlegesen is idetartozhatnak, választ kívánnak, és ezt igyekszem is megtenni.

Ami a váderedményességet illeti, azt én őszintén megmondom, hogy én magam is meglepőnek tartom. Már évekkel ezelőtt, készülve a következő évi beszámolóra ilyen tekintetben, mindig elmondtam, hogy valószínűleg ez az utolsó év, hogy ez emelkedik, és innen már nem emelkedhet tovább. Ez nem tőlem függött, hanem megint csak statisztikai kérdés. Lehet, hogy itt is téved a statisztika, nem tudom, de a tendencia biztos, hogy megvan, tehát magas a váderedményesség. Egyébiránt elhangzott talán Bangóné Borbély Ildikó hozzászólásában, hogy ilyen a világon nincsen sehol, hogy ilyen magas váderedményesség lenne. Ez lehetne dicséret is, ő nem annak szánta. Azért én szívesen megnézném azt, hogy milyen adatokból dolgozott a képviselő asszony, és mely országokkal hasonlította össze a magyar váderedményességet, ebből mi is tudnánk tanulni.

A korrupciós bűncselekményekről sokan beszéltek vagy többen beszéltek a hozzászólók közül. Nem szeretném magamat ismételni, és azt sem szeretném elismételni, ami benne van a beszámolóban, az írásban benyújtott beszámolóban, de itt voltak összehasonlítások különböző országokkal; például az is elhangzott ‑ nem Gyüre képviselő úr mondta, hanem később hangzott el, bár lehet, hogy Gyüre képviselő úr is említést tett róla, de valószínűleg ugyancsak képviselő asszony említette ‑ , hogy itt Magyarország a rangsorban hátrakerült Bulgáriával, Romániával együtt.

Itt a probléma az, hogy megint milyen adatokat hasonlítunk össze milyen adatokkal. Az abszolút számok mindegyik országban kimutathatók, viszont kérdés az, hogy ezek az abszolút számok hogyan jönnek ki, és akkor vajon, ha megvan a végeredmény, akkor össze tudjuk‑e hasonlítani őket, vagy úgy járunk, mint amikor az almát a körtével hasonlítjuk össze. Tehát én egyáltalán nem gondolom azt, hogy ismerve a különböző országoknak e téren nyújtott teljesítményét… ‑ és akkor most még egyszer határozottan leszögezem, hogy büntetőjogi szempontból, bűncselekményi szempontból, bűnüldözési szempontból nekünk bármi szégyenkeznivalónk lenne akár ezen a téren is. Igen, lehet jobban csinálni, biztos, hogy lehet, törekszünk is rá, de hogy szégyenkeznivalónk nincsen, az egészen biztos. Majd még Romániára, Szlovákiára azért ezzel összefüggésben, anélkül, hogy az ottani viszonyokat kritizálni akarnám… ‑ mert nemcsak hogy nem is tisztem, de jogom sincs kritizálni ezt, de összehasonlítani, ha már itt összehasonlítások történtek, mégis lehet.

Említette Gyüre képviselő úr az ügyészségi büntetőpolitikának a változását vagy változtatását. Ilyen önálló büntetőpolitika nincsen az ügyészségen. Van egy büntetőpolitika, ami egyébként alapvetően a jogszabályokban gyökeredzik, azokban határozza meg a parlament, tehát ez a testület, ennek leágazásaként a kormány a megfelelő büntetőpolitikát, és az ügyészség ezt kell hogy kövesse, és ezt is követjük. Természetesen a jogszabályi kereteken belül, a mozgásterünknek megfelelően mi is a hangsúlyokat igyekszünk a legveszélyeztetettebb területekre tenni. Nem véletlen, hogy én is az írásbeli beszámolóban is nagy teret adtam annak, és a szóbeli hozzászólásomban is, hogy a korrupciós cselekmények igen, fontos terület, igen, probléma, de én azt nem látom és nem is gondolom így, hogy ez a probléma Magyarországon olyan mértékű lenne, hogy az összes többi ország mögött kullognánk ebben.

Képviselő úr mondta, hogy 2010-től… ‑ igen, ismerem a világstatisztikákat, tudom, én szívesen beszélgetnék ilyen statisztikákról, ha erre mód nyílna, és egyébként az Állami Számvevőszék egy nagyon érdekes összeállítást közölt, hogy hogyan készülnek ezek a statisztikák. Ez figyelemre méltó, javasolom, hogy aki érdeklődik a kérdés iránt, az tanulmányozza, mert abból is kijön, hogy hogyan lehet egész könnyen tévútra jutni ezen a területen.

(14.20)

Képviselő úr említette, hogy 2010-től kétszer nagyobb arányban szüntették meg a korrupciós ügyeket, mint korábban. Minden évben elmondom, s nem csak a beszámolóban, hogy ez egy téves adatközlés. Ez nem így van. Ennek az ellenkezője igaz. Valóban megjelent egyszer egy ilyen hír, ez így van, azt rögtön cáfoltuk, megmondtuk, hogy ez nem így van, de egyszerűen képtelenség kiirtani ezt a közgondolkodásból, és erre mindig mindenki visszahivatkozik. Pedig ez nem így van, képviselő úr, higgye el nekem! Ha ennek a részleteire kíváncsi, akkor azt szívesen leírom önnek.

Általában a pótmagánvádról: az kétségtelenül igaz, hogy ebből a szempontból is sajátos a korrupciós cselekmények köre, ahol a sértett nem magánszemély vagy nem önálló jogi személy. A pótmagánvádnál azt említette a képviselő úr, hogy nem tud bizonyítani a pótmagánvádló, mert nincsenek eszközei rá. Neki valóban nincsenek, de ha egy pótmagánvád a bíróság elé kerül, a bíróság elrendeli a bizonyítást és azt a hatóságok fogják végrehajtani. Ilyen értelemben azért vannak a pótmagánvádlónak eszközei. Persze, abban igaza van, hogy az üggyel a bírósághoz kell fordulni, ha ez lehetséges. Itt el is hangzott ‑ talán Becsó képviselő úr említette ‑, hogy nagyon kevés pótmagánvád kerül a bíróságok elé. Az viszont beszédes, hogy amik odakerülnek, azok olyan arányban sikertelenek, mint amilyen arányban sikeres az ügyészség a vádemelés kapcsán. De ez nem azért van, mert ők nem tudnának bizonyítani, a bíróság ezt megteheti, megtetetheti helyettük.

Sokat foglalkozott képviselő úr a jogpolitikával, a különböző törvényekkel. Ezekre nem térnék ki. De vannak itt olyanok, amelyek érintik az ügyészséget. Említette a panaszjog kérdését. Ha utánanéz, látni fogja, hogy ha nincs a feljelentő a sértett pozíciójában, akkor nincs panaszjoga sem. Ez egyébként magyarázható és logikus rendelkezés, de ez a törvényalkotó asztala, neki kell magyaráznia. Viszont a mi gyakorlatunk az ‑ s ez általában így van ‑, hogy amikor bármilyen kétség felmerül, mindegy, hogy kitől származik a panasz, akkor nem azt csináljuk, hogy formálisan elutasítjuk a panaszt. Azt a részét formálisan elutasítjuk, hogy a panasz nem a jogosulttól származik, azonban hivatalból felülvizsgáljuk a gyakorlatot vagy az adott ügyet, s megtörténik az, amire a panasz eredetileg irányult volna, ha az jogosulttól származott volna. Nem azt mondom, hogy ez minden esetben így van, de azokban az esetekben, amikor felmerül a kétség, akkor ez biztos, hogy így van.

Képviselő úr említette a korrupciós ügyészséget mint szükséges testületet. Természetesen lehet ilyen. Megint csak a törvényalkotón múlik, hogy ezt megteszi‑e vagy nem teszi meg. Figyelni kell azokat a gyakorlatokat, modelleket, amelyek akár a szomszéd országokban vannak. Most éppen azt látjuk, hogy egy-két hete vitték el a román korrupciós ügyészség egyik ügyészét korrupció gyanúja miatt, méghozzá elég súlyos korrupciós bűncselekmény miatt. Azt is látjuk, hogy Romániában óriási viták folynak arról ‑ politikai viták, és a politikából ez átszivárog a jogba is ‑, hogy ki kinek az alárendeltje, milyen utasításokat adhat, mi a hatásköre, és egymás ellen küzdenek ott a különböző ilyen szervezetek. Tehát én azt mondom, biztos, hogy van jó gyakorlat is, de arra is figyeljünk oda, hogy mik a rossz gyakorlatok. S mint mondtam, Romániában a hírek szerint most vittek el a korrupciós ügyészségtől valakit. Nem olyan régen meg a szlovák korrupciós ügyészség vezetőjét tartóztatták le súlyos korrupciós gyanúval. Érdekes módon egyik esetben sem láttam ‑ noha szoktam nézegetni a különböző külföldi visszhangokat ‑, hogy ez bárhol bármilyen visszhangot keltett volna, akár az Európai Unióban, akár más szervezetekben.

Arról már nem is szólva, hogy azt mondta a képviselő úr, hogy milyen sikeres például Romániában a korrupcióellenes ügyészség vagy milyen sikeresek az egyéb ügyészi szervek. Erre azt tudom mondani ‑ ha már itt sokan latin idézetekkel fűszerezték a mondandójukat ‑, hogy ab abusu ad usum non valet consequentia. Tehát a törvénytelen joggyakorlat nem hozhat törvényes eredményt, ha ezt szabadon lefordítom. Nem lehetséges törvénytelen eszközökkel felderíteni, eljárni olyan ügyekben, amelyekben a törvényt kellene hogy képviselje az eljáró. Megjegyzem, elhangzott az is, talán Balczó képviselő úr részéről, hogy az Európai Ügyészség vezetője ellen kifogások merültek fel. Szerintem nem Magyarországon merültek fel ellene kifogások.

Én szakmai kifogásokról beszélek. Az, hogy kivel szemben indít eljárást, az megint csak egy olyan politikai kérdés, amibe én nyilvánvalóan nem szólhatok és nem is szólok bele. De az kétségtelen tény, hogy Romániában indítottak ellene többszörösen is büntetőeljárást, pontosan azért, amit én az imént a latin mondásban idéztem, mert a DNA törvénytelen eszközöket vett igénybe az eljárásaihoz, és törvénytelen módon lettek ezért bíróság elé citálva, esetleg elítélve is emberek. Nem gondolom, hogy ez példa lenne számunkra. Nem tudom, hogy így történt‑e, mert ítéletet erről nem ismerek, és senkiről nem lehet véleményt mondani, amíg jogerős ítélet meg nem állapít róla valamit. De azért figyeljünk oda, hogy vannak ennek olyan útvesztői, amibe nem lenne jó, ha beletévednénk az én szakmai véleményem szerint, mert az én magánvéleményem itt természetesen egyáltalán nem számít és nem fontos.

Itt jön megint csak a korrupciós ranglista. Az hangzott el, hogy Romániával és Bulgáriával vagyunk egy szinten. Majd azt mondták, hogy milyen sikeres Románia a DNA-val. Akkor hogy lehet, hogy mégis egy szinten vagyunk vele, ha ők olyan sikeresek a korrupció üldözésében? Ez is egy felmerülő kérdés. Még egyszer mondom, nem tudom, mert én ezt nem vizsgáltam, csak azt mondom, amit a sajtóban olvastam erről, vagy szakemberként tudomásomra jutott. Szóval, óvatosan kell bánni ezekkel a besorolásokkal, mert nem biztos, hogy helyes eredményre fogunk jutni.

Megint csak politikai döntés kérdése, hogy csatlakozunk‑e az Európai Ügyészséghez, vagy nem csatlakozunk hozzá. Valóban így van. Nemcsak ön említette, hanem Balczó képviselő úr is említette. De az kétségtelen tény, és ez nem vitatható el, hogy éppen 2020-ban, amikor megkezdte működését az Európai Ügyészség, illetve felállt a szervezet, mert csak utána kezdte meg a működését, akkor mi voltunk azok, akikkel az elsők között tárgyalt Kövesi asszony. Én magam videokonferencián keresztül tárgyaltam vele 2020-ban, és megállapodtunk abban, hogy együttműködési megállapodást fogunk kötni.

(14.30)

Ez meg is történt egyébként 2021-ben, egyedül azok közül az országok közül, amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Én azt gondolom, hogy erre büszkék lehetünk mint ügyészség. Nemcsak papíron van ilyen megállapodás, bár nem a mostani beszámolónak a tárgya, de mi vagyunk azok, akik az Európai Ügyészséggel már együtt is működtünk a gyakorlatban egy Németországot is érintő ügyben, ahol német és magyar szálak is voltak. Igenis, együttműködtünk az EPPO-val, és szerintem jó eredményre is jutottunk. Tehát megvan ez a lehetőség így is, mi ki is használjuk és ki is akarjuk használni.

Vejkey képviselő úrnak még csak annyit, hogy én azt gondolom ‑ ő is Justinianus mondását idézte Becsó képviselő úrral egyetemben, csak más oldalról világította meg ‑, nem véletlenül választottuk az ügyészség jelmondatául a „törvény és igazság” szóösszetételt, ehhez tartjuk is magunkat, és ebben az összefüggésben is mind a kettőt minden ügyben szem előtt tartjuk.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony ‑ részben már a kapcsolódó kérdések viszonylatában beszéltem arról, hogy mit válaszolnék az ő kérdéseire is ‑ konkrét kérdéseket tett fel az Agrárminisztérium helyettes államtitkárával kapcsolatban. Vele szemben 2021-ben vádat emeltünk, egyébként nemcsak egy államtitkárral szemben, hanem az ő utódjával szemben is, tehát az ügyészség két helyettes államtitkárral szemben emelt vádat. Tehát nem tudom, hogy mi a magas szintű korrupció, ha ez, akkor mondhatjuk, hogy ugyanarról a helyről két helyettes államtitkár is ez alá esett. Ha alacsonyabb szint, akkor lehetne más példákat is sorolni. Valaki mondja meg, hogy hol húzódik ez a vonal, és akkor ennek megfelelően fogjuk megcsinálni a statisztikát ‑ de csak a statisztikát, mert az ügyeket nem mi generáljuk, hanem az elkövetők.

De itt a képviselő asszony felvetett egy nagyon fontos kérdést, a kényszerintézkedéseknek a kérdését, és említette a három képviselő urat a kormányoldalról, akikkel szemben ugyancsak eljárás folyt. Valóban, nem lett ellenük személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. Ez azért van, mert nem volt különös oka a kényszerintézkedéseknek, és ennek is megvan a magyarázata. Az a magyarázata, hogy mentelmi joggal rendelkeznek. A mentelmi indítványt elő kell terjeszteni, a mentelmi indítványról dönteni kell, az egy csomó idő, megszűnnek a különös okok a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésre. Más kényszerintézkedések természetesen lehetnek és vannak is, például vagyoni jellegű kényszerintézkedések.

De ha nem szökik meg közben, ha eltelik annyi idő, hogy nyugodtan bármikor el tudja tüntetni a bizonyítékokat, akkor milyen oka lesz annak, hogy a bíróság letartóztassa? Elenyészik, és nem is lehet ezt megtenni. Az, hogy mi erre a jó megoldás, szerintem a parlamentnek az asztala, önöknek kell ezt kitalálni.

A váderedményesség. Akkor ezek szerint, mondja a képviselő asszony, bírói mérlegelésnek nem is lehet helye, hiszen ilyen magas a váderedményesség. De igen, van helye! De természetesen az egy fontos dolog, hogy hol van a bizonyításnak a szakasza, lehet‑e bizonyítani a nyomozati szakaszban. Lehet, pont az új büntetőeljárási szabályok szerint, igen, lehet, és akkor az előkészítő ülésen meg lehet hozni a döntést. Ez mindenkinek jó, tehát ez gyorsítja az eljárást, jó a társadalomnak, és jó az elkövetőnek is, mert hamar meghozzák vele szemben a döntést. Fontos dolog, hogy ebben az esetben, ha bármi kétely van, akkor le kell tárgyalni, és ott is le kell folytatni a bizonyítást a bíróság előtt. Tehát itt megvannak a biztosítékok, és azt gondolom, ezek fontosak is.

Az emberölésről beszéltem ‑ nem volt bent a képviselő asszony ‑, hogy úgy tűnik, itt statisztikai tévedés történt, és nem nőtt az emberölések száma, hanem éppen csökkent. A bizottsági ülés után egy vizsgálatot indítottunk erre nézve.

A magas szintű korrupcióról beszéltem; a percepcióról már a bevezető mondataimban beszéltem.

Ami az MTV-székházat illeti, a bíróság dönteni fog az egy vádemeléssel összefüggésben, nyilvánvalóan ő fogja kimondani a végső szót; a többiekkel szemben pedig meg lett szüntetve az eljárás.

Ami pedig a Microsoftot illeti, folyamatban van az eljárás. Meg kell hogy mondjam, ez egy olyan eljárás, amelynek a sikere nagyban függ attól, hogy a külföldi jogsegélyre milyen válaszokat kapunk, és ebben nem vagyunk jó helyzetben. Nem vagyunk jó helyzetben, de ez nem rajtunk múlik, hanem a külföldi partnereken. Köztudott az, hogy a Microsofttal megegyeztek az Egyesült Államokban, hogy a nagymértékű bírság fejében elengedik őket a személyi felelősségre vonás alól, és ez minket is érinthet.

Arató képviselő úrral nem kívánok beszélgetni, ő sem kívánt velem, ami teljesen rendjén való lenne, ha én magánember lennék, csakhogy én itt Magyarország ügyészségét képviselem.

Balczó képviselő úrnak megválaszoltam a kérdéseit az EPPO-val kapcsolatban.

Tordai képviselő úrra pedig ugyanaz vonatkozik, amit Arató képviselő úrral kapcsolatban elmondtam.

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat. Azokat, amelyek érdemiek voltak, hasznosítjuk, és azt ígérhetem, hogy az ügyészség a jövőben is törvényesen fog dolgozni. Minden jót és főleg jó egészséget kívánok mindenkinek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)