Dr. Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen lévő Képviselő Urak! Ahogy elnök úr is említette, az Alaptörvény szerinti kötelezettségem alapján idén is benyújtottam a tavalyi évről szóló országgyűlési beszámolómat, ez írásban mindenkinek a rendelkezésére áll. Nyilvánvaló, hogy se időm, se lehetőségem nincs arra, hogy az egészet most itt szóban ismertessem, ezért engedjék meg, hogy néhány általam fontosnak vélt részletet kiemeljek belőle, és utána természetesen állok rendelkezésre, ha a tisztelt képviselő hölgyek és urak más részletekre is kíváncsiak.

Elöljáróban azt kell megjegyeznem, hogy a koronavírus-járvány sajnos alapvetően érintette az ügyészségi munka feltételeit is 2020-ban. Annyit mondanék el belőle, hogy a járvány első hullámában rendkívüli módon megnövekedett az otthon dolgozók aránya, ennek a digitális feltételeit ki kellett dolgozni, mindenesetre 29-30 százalék körül volt azok száma, akik a munkahelytől távol kellett hogy dolgozzanak. Ezenkívül természetesen valamennyi ismert egészségvédelmi intézkedést is bevezettük, ez viszont új és a korábbiakban nem tapasztalt körülményeket jelentett a munkavégzésben.

Ami ugyanennek a kérdésnek a szakmai oldalát illeti, a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzetet a büntetőeljárási törvényben az eddigiektől eltérő eljárásjogi szabályok alapján kellett megítélni. Ennek nyomán az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen aktívan kellett segíteni az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon való befejezését, és a korábbiakhoz képest eltérő szakmai kihívásokat is generált. A megváltozott élethelyzet és az időlegesen megváltozott jogszabályi környezet hatása az ügyészség elmúlt évi gyakorlatát tükröző adatokban is sok tekintetben tetten érhető. Ez a beszámolóból kitűnik.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földi László váltja fel.)

Ami viszont nem változott, hogy a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2020-ban is csökkent, tehát a korábbi tendenciába ez betagozódott. Az előző évben 162 416 bűncselekményt regisztráltak, 2019-hez képest valamivel több mint 3 ezerrel kevesebbet. A regisztrált bűncselekmények csökkenése ellenére az ügyészi szervezet ügyiratforgalma viszont továbbra is igen magas volt, 2020-ban 1 millió 270 ezer. Ez 2019-hez képest minimálisan csökkent, azonban az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése óta folyamatos emelkedést tapasztaltunk. Ez az emelkedő tendencia nem tört meg ezzel a minimális csökkenéssel.

A beszámoló részletesen foglalkozik az egyes bűncselekménycsoportokkal ‑ erről most nem kívánok bővebben beszélni ‑, viszont figyelemmel a jelentős közérdeklődésre, néhány gondolat erejéig kitérnék a korrupciós bűncselekményekre. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ügyészség elkötelezettsége a korrupció elleni küzdelemben töretlen. A Központi Nyomozó Főügyészség szerepe a korábbiakhoz képest még hangsúlyosabbá vált, hiszen az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével valamennyi hivatali korrupciós bűncselekmény nyomozása ügyészségi hatáskörbe került. Ez viszont azt is jelenti, hogy a nem hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását továbbra is más nyomozó hatóságok végzik, a felderítési szakban egyébként önállóan, majd a vizsgálati szakban ügyészségi irányítással.

A regisztrált korrupciós bűncselekmények száma a tárgyévben a 2019-es adatokhoz képest magasabb volt, 2020-ban 2049 ilyet regisztráltak, míg 2019-ben mindössze 460-at. Ez egyébként beleillik abba a folyamatba, hogy nincs egy teljesen meghatározott tendencia. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek a többes elkövetés, a láncolatos elkövetés miatt egyes években kiugró számokat produkálnak.

A statisztikai kérdéseket megelőzendő szeretném elmondani, hogy a befejezett nyomozásokban regisztrált bűncselekmények számának a növekedése az iktatott eljárások számának a növekedését késéssel követi, így a regisztrált bűncselekmények számának 2020. évi növekedése mögött a 2019-ben iktatott eljárások nagyobb száma érzékelhető.

Szeretnék külön kitérni arra, hogy a korrupciós bűncselekmények valós száma nem azonos a percepciós számokkal, tehát a korrupciót érzékelő számokkal. Erre indokolásul fölhoznám az Eurobarometer 2020 júniusában publikált 502. számú, széles körű felmérésének egyes eredményeit, amelyekből az derült ki, hogy a korrupciós érzet valóban jelentősen eltér a valós objektív helyzettől. A felmérés adatai szerint a válaszolók 87 százaléka elterjedt problémának ítélte meg Magyarországon a korrupciót, ugyanakkor, amikor a tényleges egyéni tapasztalatokról kérdezték őket, amikor tehát nem szubjektív elképzelések alapján kellett nyilatkozni, akkor lényegesen kisebb arányú korrupciót detektáltak.

(12.50)

A szubjektív érzet és a valós tények között tapasztalt eltérésnek egyébként több magyarázata is lehet. Egyrészt a felmérés a legmagasabb korrupciós arányt az egészségügyben igazolta: a megkérdezettek 49 százaléka került kapcsolatba az egészségügyi szektorral, és közülük 13 százalék tapasztalt korrupciót. Ugyanez az adat a gazdasági életet érintően: 13 százalék került kapcsolatba az ágazattal, ezen belül viszont már csak a 3 százaléka tapasztalt korrupciót. Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatali korrupcióval azonosítható területen a válaszadók tapasztalatai hozzávetőlegesen azonosak voltak a többi uniós állam tapasztalataival: 1-2 százalék. Kiemelném, hogy 2020-ban az egészségügyben tapasztalt korrupciós jelenségek büntetőjogi üldözése teljes mértékben eltért a későbbi szabályozástól, lényegében a büntetőjogi üldözésre már csak a későbbiekben volt lehetőség.

A másik ilyen lehetséges magyarázat a percepciós indexek és a valóság közötti eltérésre az lehet, hogy a közvélemény, illetve egyes kutatások korrupció gyűjtőnév alatt foglalnak össze olyan cselekményeket is, amelyek a büntető törvénykönyvben nem korrupciós bűncselekménynek minősülnek ‑ itt főleg gazdasági bűncselekményekről van szó, lényeges ezekre is kitérni. Ezért továbbra is kiemelt cél az ügyészségen a gazdaság kifehérítése. Mi nagy figyelmet fordítunk azoknak a bűncselekményeknek a felderítésére, amelyek a gazdasági élet működésének törvényességét jelentősen befolyásolják. Ilyenek a költségvetési csalások, illetve a hűtlen kezelések, ezek száma viszont az elmúlt évben csökkent. Ugyanakkor az ugyanerre a területre besorolható, „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” elnevezésű bűncselekmények száma nőtt, ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen típusú elkövetési módok felé fordult a bűnelkövetők figyelme.

Egyébként a bűncselekménycsoport legjelentősebb bűncselekménye, a költségvetési csalás miatt indult ügyekre továbbra is jellemző, hogy szerteágazóak, bonyolult ténybeli és jogi megítélésűek, és évről évre új elkövetési formákkal lehet találkozni. Érdekes adat lehet egyébként, hogy 2020-ban a vádemeléssel érintett ilyen ügyekben az okozott vagyoni hátrány összege több mint 36 milliárd forint, míg a hűtlen kezelés miatti vádemelések esetében, ami csak 21 cselekmény, ellentétben az előző 784 cselekménnyel, ez az összeg több mint 10 milliárd forint volt. Tehát úgy tűnik, hogy az egyes hűtlen kezelési cselekmények nagyságrendileg magasabbak lehetnek a költségvetési csalásnál.

Szeretnék arra is kitérni, hogy milyen a viszony az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal. Az OLAF köztudomásúlag az Európai Bizottság ellenőrző szerve, amely a költségvetés védelmére jött létre, és az adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja. Ebből következően nem célja, hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonja vagy büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékokat szerezzen be, erre nincsen sem eszköze, sem hatásköre, viszont hogyha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor igazságügyi ajánlással élhet az adott állam, így Magyarország hatóságaihoz, jelesül az ügyészséghez.

Az OLAF és a magyar ügyészség között rendkívül szoros a kapcsolat, és a nekünk címzett igazságügyi ajánlások, jelzések alapján 2020-ban is minden esetben történt ügyészi intézkedés, mint ahogy annak előtte és annak utána is nyomozás elrendelésére került sor, vagy már folyamatban lévő nyomozásban értékeltük az OLAF ajánlását, jelzését. Magyarországon valamennyi ilyen ügy kiemelt ügy, és 2020-ban ‑ a korábbi évekről is áthúzódóan ‑ 17 ilyen nyomozás volt folyamatban, ezek mindegyike az uniós költségvetést érintette.

Külön kiemelendő, hogy az OLAF 2020. évi jelentése szerint az ügyészség az uniós átlagot, ami 37 százalék, jelentős mértékben meghaladóan, az esetek mintegy 67 százalékában emelt vádat. 2020-ban egyébként az OLAF két igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, mind a kettőt már folyamatban lévő nyomozásban értékeltük.

Látható, hogy évről évre csökken az igazságügyi ajánlások száma ‑ szeretném hangsúlyozni, hogy ne keverjük össze, nem a pénzügyi ajánlások, az egy másik kategória az OLAF ajánlásaiban, hanem az igazságügyi ajánlások száma ‑, és ennek megfelelően azt a következtetést lehet levonni, hogy évről évre egyre kevesebb esetben kell igazságügyi vizsgálatot folytatni az uniós pénzekkel összefüggésben. 2020-ban egyébként öt esetben emeltünk vádat az OLAF ajánlásai tekintetében, míg büntetőeljárás megszüntetésére egyáltalán nem került sor ebben az évben.

Magyarország ügyészségének kiváló a kapcsolata a másik, velünk szorosan együttműködő uniós szervezettel, a Eurojusttal is, ami az Unió ügyészségi munkát koordináló szervezete. A tagállami arányokat meghaladóan a magyar nemzeti szekció 755 ügyben járt el 2020-ban, valamint négy újonnan létrehozott és tizenegy folyamatban lévő közös nyomozócsoportban vettünk részt, ezzel az élmezőnyben vagyunk az uniós ügyészségi együttműködést illetően.

Néhány szó a büntetőeljárások lefolytatásáról. A veszélyhelyzet elrendelését követően a büntetőeljárást érintő, rendeleti úton bevezetett átmeneti szabályok, majd ezek részbeni fenntartásáról rendelkező törvény a korábbiakhoz képest szélesebb körben, esetenként kötelező jelleggel írta elő a jelenlét telekommunikációs eszköz útján történő biztosítását. Ez lehetővé tette, hogy egyes személyek jelenlétét ilyen módon minimális kockázat mellett lehessen biztosítani, mind egészségügyi, mind személyi azonosíthatósági szempontból, az eljárási cselekmények pedig a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően megtarthatók legyenek.

Ahogy említettem, de újra szeretném megismételni, az ügyészség, gyorsan reagálva a kialakult helyzetre, az informatikai fejlesztéseket e szempontokat figyelembe véve módosította, hajtotta végre, gyorsította meg, véleményünk szerint eredményesen.

Az ügyészség alapjogi státusza a járványhelyzetre figyelemmel sem változott, közvádlóként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítőjeként dolgozott, az ügyészségnek ennek megfelelően a járványhelyzet idején is kötelessége volt az állami büntetőigényt érvényesíteni.

Az ügyészség nyomozati tevékenysége is több szempontból hangsúlyokat váltott a járványhelyzet miatt. Az átmeneti rendelkezések lehetővé tették, hogy az ügyészség és nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények elvégzését elhalassza, szélsőséges esetben pedig az eljárást akár hat hónapra felfüggessze, hogyha az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

Az ügyészség 2020-ban a felderítési szakban végzett törvényességi felügyeleti tevékenység, de különösen a vizsgálati szakaszban folytatott irányítás kere-tében kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az eljárások e szabályozás adta lehetőség ellenére törvénysértően, kellő indok nélkül ne akadjanak meg.

A statisztikai adatok ezzel összefüggésben kifejezetten kedvező képet mutatnak: 2020-ban az ügyészségre közel 147 800 nyomozás elrendeléséről szóló értesítés érkezett, ez nem tartalmazza az elmúlt évből áthúzódó nyomozásokat. Ehhez képest a járványügyi helyzetre figyelemmel a nyomozó hatóságok 125 esetben, az ügyészség pedig hat esetben rendelkezett csak az eljárás felfüggesztéséről. Én azt gondolom, hogy ezek önmagukban is figyelemreméltó számok. Ugyanakkor nincsen tudomásunk arról, hogy ez bármilyen módon is kedvezőtlenül befolyásolta volna a járványügyi helyzetet.

Az ügyészség szerepe 2020-ban a nyomozással összefüggésben más szempontból is jelentőssé vált: szélesebb körben és alaposabban került sor a nyomozás során a bizonyítási eszközök beszerzésére és megvizsgálására, annak érdekében, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügydöntő határozat meghozatalára kiterjedt bizonyítás lefolytatása, adott esetben pedig akár tárgyalás tartása nélkül is sor kerülhessen.

(13.00)

Ezzel összefüggésben a tárgyévben az ügyészség 77 384 ügyet vizsgált meg, hogy azok vádemelésre alkalmasak-e. A vizsgálattal érintett ügyek 61,2 százalékában az ügyészség vádat emelt, 23,2 százalékában az eljárást megszüntette, 10,5 százalékában feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, 4,6 százalékában pedig az ügyet közvetítői eljárásra utalta.

A hatályos Be. a korábbi törvényhez képest szélesebb lehetőséget biztosított a tárgyévben is az ügyészség számára annak megítélésével összefüggésben, hogy a vádemelésre alkalmas ügyek esetében milyen eljárásformát célszerű választani. Ilyenkor mindig figyelemmel kell lenni az eljárás hatékonyságára és a pergazdaságosságra. Emellett azonban 2020-ban kiemelt cél lett az is, hogy a járvány terjedését minél kevésbé generáló eljárásformákat preferáljunk.

A feltételes ügyészi felfüggesztést emelném ki elsőként, ennek ugyanis fontos szerepe volt és van, mert ebben az esetben, legalábbis a felfüggesztés tartama alatt, újabb eljárási cselekmény foganatosítására nem kerülhet sor. Az előző évben a feltételes ügyészi felfüggesztéssel érintett személyek száma a korábbi időszakhoz képest emelkedett. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az említett járványhelyzet, a tendencia azonban azt is jelzi, hogy megváltozott egy jogpolitikai irány, amely a korábbiaknál nagyobb teret enged a büntetőjog területén a megelőzésnek. Másodsorban: a közvetítői eljárás, amely szintén emelkedő tendenciát mutatott 2020-ban. Amennyiben a törvényi feltételek fennálltak, ez a megoldás is helyeselhető, részben azért, mert nagyobb teret enged a sértetti kompenzációnak, ez is egy jogpolitikailag erősen támogatott irány, másrészt pedig járványügyi szempontból is előnyös.

A vádemelés típusait elemezve megállapítható, hogy az ügyészség 5689 ügyben általános szabályok szerint vádiratot nyújtott be, 2362 ügyben bíróság elé állította a terheltet, míg 33 965 ügyben ‑ és ez nagyságrendileg nagyobb szám ‑ büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Lassú, de folyamatos térnyerését figyelhetjük meg az egyezség jogintézményének is, 2020-ban 58 ügyben került sor egyezség megkötésére, majd ennek eredményeként a vádirat benyújtására.

A vádemelés típusait érintő tendenciákat elemezve a következőket lehet megállapítani. 2020-ban általános szabályok szerinti vádemeléssel, valamint a bíróság elé állítással érintett ügyek összes vádemeléshez viszonyított aránya az előző évekhez képest csökkent, míg az előbbi számnak megfelelően a büntetővégzés meghozatalára irányuló indítványok aránya szignifikánsan megnőtt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Évek óta törekszünk arra, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, valamint a bíróság elé állítást ne két, egymással konkuráló jogintézménynek tekintsük, hanem a konkrét ügy sajátosságait figyelembe véve válasszuk ki a helyes eljárási formát. A járvány terjedésével figyelembe veendő újabb szempont a legtöbb esetben a büntetővégzés javára döntötte el a kérdést. Fontos azt is megemlíteni, hogy a jogalkotó az átmeneti szabályokkal kiszélesítette a büntetővégzés meghozatalának lehetőségét, és azt is hozzá kell tennem, hogy 2020-ban a bíróság által meghozott büntetővégzések 87,5 százaléka jogerőre emelkedett, tehát senki nem kérte tárgyalás tartását. Tavaly, ahogy egyébként folyamatosan, következetesen képviseltük azt az álláspontot, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló indítvány helyett bíróság elé állításra csak abban az esetben kerüljön sor, ha a büntetőigény érvényesítésének hatékonyságára vagy a büntetés céljára figyelemmel a tárgyalás nem mellőzhető.

Az ügyészség 2020-ban a korábbi évekhez is hasonlóan több esetben élt azzal a lehetőséggel, hogy a vádiratban az előkészítő ülésen is indítványt tehet a joghátrány konkrét mértékére abban az esetben, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését. Ez a mértékes indítvány intézménye. Az ilyen indítvány előterjesztése jelentősen hozzájárult az elmúlt évben is a büntetőeljárások időszerű befejezéséhez és a felesleges bizonyítás elkerüléséhez.

Röviden a büntetőbíróság előtti tevékenységről. Az elmúlt évben kéthetes rendkívüli ítélkezési szünet is volt, majd 2020. március 31-én léptek hatályba a veszélyhelyzetre figyelemmel bevezetett speciális eljárásjogi szabályok a vádemelést követő szakaszra nézve is. Szükségképpen ezért megnövekedett azon eljárási formák jelentősége, amelyek személyes közreműködés nélkül, elsősorban az iratok alapján tették lehetővé a döntés meghozatalát. 2020-ban az előző évhez képest 18 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek, 20 százalékkal az érintett vádlottak száma. Ez részben korrelál a regisztrált bűncselekmények csökkenésével, és magyarázható azzal is, hogy 2020-ban egyes, személyes jelenléttel járó eljárási cselekményeket nem lehetett elvégezni, így a bíróságok kevesebb tárgyalást, nyilvános ülést tudtak tartani.

A fellebbezésekkel kapcsolatban a következőket szeretném még kiemelni. Az ügyészségi fellebbezések eredményessége tavaly 52,2 százalék volt, ez valamicskével elmaradt az előző évben tapasztalt aránytól. Továbbra is az a határozott véleményünk, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhe, illetve a középmérték figyelembevételétől időnként még most is eltekintettek a bíróságok. Az ügyészség ilyen esetben súlyosbításra irányuló fellebbezéssel igyekezett a törvényi követelménynek eleget tenni, 84,7 százaléka a benyújtott fellebbezéseknek továbbra is a büntetés súlyosbítását célozta. Ennek eredményessége egyébként változatlanul alacsony, mindössze 28,9 százalék.

Az ügyészség váderedményessége 2013 óta folyamatosan emelkedik. Ezt csak azért mondom, mert minden évben el szoktam mondani. Tavaly az utóbbi tíz év legmagasabb értékét, 98,9 százalékot lehetett regisztrálni, ennél azonban lényegesebb adat, hogy a terheltek 82,9 százalékát érintően a bíróság a váddal, illetve a végindítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.

Röviden a közérdekvédelmi tevékenységről. A 2020-as adatok azt mutatják, hogy az e szakterületen vitatott ügyek számát is érintően mintegy 11,7 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A döntő tényező ebben a törvényességi ellenőrzési ügyek számának csökkenése volt. A magánjogi ügyekben viszont ugyanakkor 2,4 százalékos növekedést lehetett megfigyelni. Az ügyészség továbbra is kiemelten fókuszál olyan fontos területekre, mint a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok érvényesítése.

A közérdekvédelmi szakág munkájával összefüggésben külön meg kell említenem a megbízhatósági vizsgálatokat, és itt visszacsatolok a korrupciós ügyekre is. E jogintézmény célja ugyanis annak megállapítása, hogy a törvény által meghatározott körbe tartozó védett személy eleget tesz‑e a jogszabályban előírt hivatali kötelességének. A feladat ellátására kijelölt főügyészségek 2020-ban 986 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá. Az elvégzett vizsgálatok alapján 9 büntetőeljárás indult, amelyek közül 5 a rendőrség, 2 az Idegenrendészeti Főigazgatóság, 1 a Miniszterelnökség, 1 pedig a büntetés-végrehajtás állományát érintette.

Az ügyészség büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti tevékenységét szintén nagymértékben érintette a járványhelyzet. Ezen a területen is csökkenés volt megfigyelhető az iktatott ügyek számát illetően. A büntetés-végrehajtási intézmények személyes ellenőrzése a járvány miatt vagy ellehetetlenült, vagy nagyon megnehezült az adott időszakban. Azt gondolom, hogy ezzel együtt is az ügyészség a törvényességi felügyeleti kötelezettségének különböző technikai eszközök igénybevételének segítségével eleget tett.

A büntetőeljárási törvény szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be a bíróság jogerős ügydöntő, illetve végleges nem ügydöntő, más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható, törvénysértő határozata ellen. Erre 2020-ban 7 esetben került sor, a Kúria valamennyi esetben osztotta a jogorvoslati indítványban kifejtett érveinket.

Végezetül egy mondatban arra is szeretnék kitérni, hogy az ügyészség személyügyi helyzete, illetve gazdálkodása szilárd és megalapozott volt a tárgyévben.

(13.10)

Tisztelt Országgyűlés! Személyes véleményem, hogy az ügyészség a beszámoló alapján teljesítette az Alaptörvény és a törvények által rárótt feladatát; az már a szakmabeliek véleményének következménye lehet, hogy ezt milyen színvonalon. Én úgy gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni akár az Európai Uniót, akár más országokat nézzük.

Én azt látom, hogy Magyarország ügyészsége a jogállam ügyészsége, és szilárdan védelmezi a jogállami elveket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)