Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Elnök úr már nem először jött beszámolni, de ez az első olyan év, amely a saját elnöki tevékenységéről szól, illetve az akkori OBH-tevékenységről. Elnök úr, azt gondolom, hogy épp a legszebb időszakban került be ‑ idézőjelben mondom a legszebbet ‑, mert talán a legnehezebb időszakban lett elnök, amikor teljesen új kihívások elé lett állítva a magyar bírósági rendszer. A pandémia tényleg olyan dolgokat hozott be Magyarországon nyilván nemcsak az ítélkezés terén, hanem minden más területen, ahol a vezetők felelőssége sokkal nagyobb volt, a feladatok száma megnövekedett, és sokkal nehezebbé vált sok minden. Tényleg köszönet önnek, az OBH-nak és a bíróság minden munkatársának, hogy ezt a nehéz helyzetet ilyen jól átvészelték, és ilyen jól tudták kezelni.

Nyilván számtalan új feladat hárult önre, önökre és a bírósági vezetőkre is, tehát ez a világjárvány valóban teljesen új kihívások elé állította önöket: hangsúlyosabbá vált az írásbeliség az eljárásokban, a digitális kapcsolattartás előtérbe került, a távmeghallgatás rendszere is sokkal hangsúlyosabbá vált ‑ mint ahogy kiderült a beszámolóból, háromszorosára nőtt a távmeghallgatások száma ‑, de ugyanígy az ott dolgozóknál is a távmunka, az otthoni munka lehetősége, illetve sokszor a kötelezettsége, mert onnan kellett ellátni a munkát. Nyilván ehhez az otthoni munkához a tárgyi feltételeket kellett biztosítani, ami, én azt gondolom, hogy nagyon nagy kihívás volt. De nemcsak a távmunkának, az otthoni munkának a tárgyi feltételeinek a kialakítása, hanem bírósági szinten is a tárgyi feltételek biztosítása, hiszen, amiről elnök úr is beszélt, a plexifal létesítése, a fertőtlenítés megszervezése helyi szinten, azért ez mind-mind-mind olyan feladat volt, amit ‑ én úgy tudom, ahogy én beleláttam ebbe ‑ nagyon jól sikerült megoldani. Aztán ehhez képest nyilván a szabályzatokat is változtatni kell, hogy a közegészségügyi feltételeknek megfelelőek legyenek, illetve nyilván egy nagyon fontos téma a bírák képzése, amely szintén új feladat volt, az online képzésekre való áttérés, ez is egy új dolog volt a rendszerben.

Amin én is meglepődtem, amit elnök úr is kifejtett itt, ez az ügyérkezések száma. Nyilván mindannyian azt gondoltuk, hogy jelentősen csökkenni fognak az ügyek, ehhez képest a pandémiánál látjuk, hogy ilyen változás igazán nem volt, hiszen csak egy 0,3 százalékos ügyiratcsökkenés volt megfigyelhető ez alatt az időszak alatt, ez számomra is, én azt gondolom, nagyon meglepő, megmondom őszintén, körülbelül legalább 10 százalékos ügyiratcsökkenést vártam a magam részéről.

Ami a legfontosabb, és mindig arról beszélünk a meghallgatásnál, az az időszerűség és a megalapozottság, erről elnök úr is részletes beszélt, a két éven túli ügyek száma. Én nagyon örültem annak, amikor elnök urat meghallgattuk még a pályázata idején bizottsági szinten, az Igazságügyi bizottságban, és annak idején kifejtette, hogy ön nem annak a híve, hogy mindenáron fejezzük be két éven belül az ügyeket, hanem megalapozottan fejezzük be lehetőleg minél hamarabb az ügyeket, és amennyiben a megalapozottság a „kétéventúliság” rovására menne, akkor is a megalapozottságot kell elsődlegesen figyelembe venni.

Én örültem ennek a szemléletváltozásnak, mert úgy éreztem az előző évek során, hogy a számszakiság, a statisztika talán fontosabbá vált, mint a megalapozottság. Én azt gondolom, egy bíróság munkájának a megítélésében mind a két dolog nagyon fontos, az időszerűség és a megalapozottság is, de azt gondolom, hogy a kettőn belül a megalapozottság azért fontosabb, mint ha száz százalékban befejeződnének egy éven belül az ügyek, de nem lenne ez megnyugtató a felek számára, az bizony szerintem nem lenne jó.

(12.00)

Nyilván itt jönnek a statisztikai adatok, hogy mennyi ügyet fellebbeztek meg, hogy mennyi a hatályon kívül helyezéseknek a száma, nyilván ezek fontos adatok. Elnök úr említette, hogy 3,9 százalékkal kevesebb volt a befejezés 2020-ban, mint korábban. Ez nyilván magyarázható a pandémiás helyzettel, ennek a problémáival is, de még egy dologgal, amit itt Kovács Zoltán képviselőtársam is említett: jóval nehezebbekké váltak az ügyek, tehát sorozatosan arról számolnak be bíró ismerőseim, hogy sokkal, de sokkal nehezebb a jogi megítélése az ügyeknek ma, mint néhány évvel ezelőtt, és nyilván ez is közrejátszik abban, hogy adott esetben kevesebb ügy fejeződik be.

Nagyon örvendetes, hogy 16,2 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma. Mindenesetre az látszik, hogy elnök úr véleményéhez képest, hogy a megalapozottság az elsődleges, úgy látom, mégiscsak sikerült ebben az évben is tovább csökkenteni a két éven túli ügyek számát, mint ahogy az öt éven túli ügyek számát is. Ez 14,6 százalék, és örülök, hogy olyan ügyekről nem kell beszámolni, amelyek tíz éven túli ügyek lennének, mint ahogy az előbb hallottunk róluk, hogy ilyenek is voltak a régmúltban.

Igen, az ítéletek társadalmi elfogadottságáról is beszélt elnök úr. A legfontosabb nyilván az, hogy az ítéleteket jónak tartsák. Ennek a legjobb mutatója az, hogy hány százalékát fellebbezik meg, illetve nem fellebbezik meg, mert ez a fontosabb, hogy nem fellebbezik meg. Örvendetes, hogy tovább nőtt az elfogadottság aránya, hiszen 2019-ben 92,8 százalék volt, és ez 93,9 százalékra nőtt. Annak örülök, hogy nem ott tartunk, mint a következő beszámolóban, ami majd elnök úr után következik, mert a legfőbb ügyész úr mindig arról szokott beszámolni, hogy a 99,6 százalékos váderedményesség tovább nőtt, és minden évben tovább fog nőni; nem tudom, majd 110 százalékos váderedményességnél fogunk tartani az ügyészi beszámolónál. Itt azért még ez egy sokkal elfogadhatóbb adat. Mindenesetre ezt az ügyészségi példát nem negatív szándékkal mondtam, de ez kifejezetten jó.

Nyilván akkor örül egy ügyfél ‑ tehát itt elsősorban nyilván, ahogy elhangzott például az előbb Varga Zs. András beszámolójában is, a bíróság van az ügyfélért és nem az ügyfél a bíróságért, és nyilván a két fél közül az egyik pervesztes lesz ‑, és nyilván ez a legfontosabb, ha a pervesztes fél is megnyugodva jöjjön ki a bíróságról, tudja elfogadni a jogi érveket, tudja elfogadni az indokokat, a szakmai megítélését, esetleg a szakértők szakvéleményét; ez fogja adni a megalapozottságot, és ez fogja adni a társadalmi elfogadottságot is. Azt gondolom, ez a mutatószám, amit itt kapunk, mindenképpen nagyon jó, még akkor is, ha csak nagyon zárójelben megjegyzem azt a tényt, hogy azért nagyon sokszor tapasztaltam gyakorló eljáró ügyvédként azt, hogy azért nem fellebbezett már a vesztes fél az elsőfokú ítélet ellen, mert a perköltségek, a fellebbezési illeték és a többi riasztotta el attól, hogy ő még továbbra is kísérletezzen. Tehát nyilván ebben a mutatóban valamilyen százalékban ez is benne van, de mindenesetre a társadalmi elfogadottság a legfontosabb.

A hatályon kívül helyezések aránya csökkent. Én még hozzávettem itt a tendenciában például a büntetőügyeknél ‑ mert elnök úr említette, hogy 2019-ben 2,7 százalék volt a hatályon kívül helyezések száma a büntetőügyekben, és ez 2,4 százalékra csökkent ‑, előkerestem a 2018-as adatot is, az 3,8 százalék volt, tehát folyamatos a tendencia a hatályon kívül helyezési arányok csökkenésében, de ugyanígy a civilisztikai ügyszakban is, ahol azért nagyobb számú a fellebbezések aránya, mint a büntetőeljárásokban, ahol 9,5 százalékról 8,5 százalékra csökkent. Azt gondolom, ez egy nagyon komoly arány, hiszen ha így külön nézzük a kettőt, akkor egész komoly százalékarányban csökkent a hatályon kívül helyezett ügyek száma.

Elnök úr beszél a bírák jogviszonyának a megszüntetéséről is. Ezzel kapcsolatban én az Igazságügyi bizottságban kérdeztem elnök urat, hogy mi az oka annak, hogy jóval több bíró jogviszonya szűnt meg, mint amennyi kinevezésre került a 2020. évben. Mint említette most is elnök úr, 117 bíró jogviszonya szűnt meg, és 39 bírói pályázat lett kiírva, de csak 20 bíró került kinevezésre. Hát, ha én ezt jól számolom, és nem tűntek el itt bírák ebben a számtengerben, ami egyébként szerepel a jelentésben, akkor ez kilencven-egynéhány bírói álláshelyet jelent, amelyek így gyakorlatilag megszüntetésre kerültek.

Elnök úr a bizottsági ülésen feltett kérdésemre azzal válaszolt, hogy erre azért volt szükség, mert az észszerű létszámgazdálkodás keretében kellett csökkenteni, tehát az ügyiratérkezés-csökkenés okán. Ezzel kapcsolatban voltak olyan vélemények bíróságokon, itt is, ott is, amott is hallottam az országban olyan véleményeket, hogy ők úgy érzik, hogy sokszor nem elég indokoltan szüntetnek meg egy-egy státuszt, és ennek a státusznak a megszüntetése vagy elvétele egyben azzal jár, hogy akik átveszik ott adott esetben egy kis bíróságon ezeket az ügyeket, akkor nekik arányosan nagyon nagy mértékben megnő a leterheltségük, és nem mindig azt látták, hogy adott esetben az ő területükön indokolt lenne a létszámelvonás. Ezzel kapcsolatban hallottam kritikát többfelől is.

Kiszámoltam: ha 117 bíró jogviszonya megszűnt, 20 bíró került kinevezésre, akkor kilencven-egynéhány bírói hely megszüntetésre került, ami 3 százaléka a teljes bírói testületnek, és a 3 ezrelékes csökkenéshez képest ez tízszeres arányt jelent. Nyilván elnök úr sokkal jobban belelát abba, hogy egyébként mire van szükség, vagy a távlatokban milyen létszámgazdálkodásra lesz szükség, illetve hol figyelhető meg még az, hogy létszámcsökkenés lenne, de így egy kicsit nagyra nyílt az olló a tízszeres eltérésben, tehát a 3 ezrelékes ügyiratcsökkenés és a 3 százalékos létszámcsökkenés mellett. Mindemellett a 3 ezrelékes ügyiratcsökkenésre még nyilván az a felvetésem is van, hogy szerintem minden évben az elmúlt időszakban nehezedtek az ügyek, a jogi megítélésük nehezedik, tehát nyilván a bírák leterheltsége is ezáltal növekszik. Tehát nem biztos, hogy az ügyiratcsökkenés arányban áll a bírák tehercsökkenésével, ez is lehet egy fontos dolog.

A Handó Tünde-i éra alatt az egyik legneuralgikusabb pont volt a bírósági vezetők kinevezése. Nagyon örülök annak, amiről most elnök úr beszámolt; nem annak, hogy 53 vezetőről kellett döntenie, de nyilván ez arányosan nagyon sok, hiszen csaknem a fele álláshelyről dönteni kellett, hanem annak, hogy gyakorlatilag itt elmondta elnök úr, hogy a véleményező testülettel egyezően születtek meg ezek a döntések. A korábbi időszakban pontosan ez volt a probléma, hogy hiába volt jó egy pályázat, hiába volt meg a véleményező testület javaslata, teljesen szubjektív döntés alapján nem kerültek kinevezésre, vagy más került kinevezésre, vagy időszakos megbízásra került más abba a pozícióba. Tehát ezzel nagyon sok gond volt, és örülök, hogy úgy látszik, sikerült teljes mértékben kiküszöbölni ezt a problémát az előző időszakból.

Ugyanúgy nagyon örülök annak, hogy a másik két dolog, ami az OBH elnökével kapcsolatban probléma volt, az OBT-vel való kapcsolattartás, illetve a Magyar Bírói Egyesülettel való kapcsolattartás, ami Handó Tündénél tragikusan rossz volt, rendeződött, erre elnök úr egyébként annak idején a pályázata során, illetve meghallgatása során ígéretet is tett. Nagyon örülök annak, hogy ez rendben van.

Az informatikai fejlesztésekről szeretnék még egy-két gondolatot mondani. Elmondta elnök úr, hogy a hatékonyabb ügymenet miatt a gyorsaság rendkívül fontos. Én a magam részéről gyakorló ügyvédként annak idején igen negatív véleménnyel voltam az informatikai rendszer fejlesztéséről; nyilván azért, mert számomra volt nehéz és új és nehezen elfogadható, de ma már látom ennek teljes mértékben az előnyét.

(12.10)

Még akkor is, hogy ha folyamatosan vannak kátyúk, amelyekbe belelép a bírósági informatikai rendszer is, mert nyilván ahol fejlesztés van, ott problémák is vannak, azonban látható az, most már több évtized távlatában, hogy ez egy nagyon-nagyon jó dolog, és valóban hatékonyabbá és gyorsabbá teszi mind a kapcsolattartást, mind az ítélkezést és minden egyebet. Hál’ istennek, kevés peres ügy volt a bíróságok ellen. Ebből a 386-ból is csak 8 volt olyan, ami megalapozott volt. Én azt gondolom, hogy ez nagyon jó. A fegyelmi eljárások tekintetében is úgy látom, hogy nincsen gond.

Mindezek alapján úgy látom, hogy teljes mértékben elfogadható az Igazságügyi bizottság javaslata, és támogatandó az, hogy fogadjuk el az elnök úr beszámolóját, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója mindenesetre támogatja. Elnök úr munkájához pedig további jó erőt, egészséget, és minden jót kívánok az OBH minden dolgozójának is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.