Dr. Senyei György Barna

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden megpróbálom összefoglalni a beszámolómat.

Az Országgyűlés 2019. december 10-én választott meg az Országos Bírósági Hivatal elnökévé, következésképpen néhány nap múlva két éve töltöm be a hivatalt. Azzal az érdekes, valamennyiük által ismert jelenséggel állunk szemben, hogy már harmadik alkalommal számolok be a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, azonban a beszámolással érintett időszakban most először volt közvetlen szerepem a bíróságok központi igazgatásában.

Mindannyiunk által ismert, hogy 2020 egy járvánnyal terhelt időszak volt, ami nyilvánvalóan a bíróságok működésére is közvetlen kihatással volt. Minden tekintetben speciális időszak volt a bíróságok életében, hangsúlyossá vált ugyanis a bírósági eljárás során az írásbeliség, a bírósági ügyintézés és munkaszervezés tekintetében a digitális kapcsolattartás, a távmeghallgatási rendszer alkalmazása, a tárgyaláson kívüli nemperes ügyintézés, a tárgyalás helyett más, egyszerűsítő eljárásjogi megoldások alkalmazása, valamint a távoli munkavégzés lehetősége.

2020-ban a központi igazgatásnak is ezekhez a megváltozott körülményekhez kellett igazodnia, ezért a bíróságok igazgatása, a szabályozóalkotás, a tárgyi feltételek biztosítása, a képzés és az informatikai fejlesztések terén a járványhelyzet határozta meg a prioritásokat. De ez nemcsak a bíróságok életében volt így, hanem, mint valamennyiünk előtt tökéletesen ismert, sajnos az egész világon ezzel a jelenséggel küzdöttünk, és attól tartok, még egy ideig ezzel is fogunk küzdeni.

A rendkívüli jogrendi jogalkotás természetesen a bírósági eljárások szabályait is befolyásolta. A bíróságok összetett jogalkalmazási rendszer szerint működtek: 2020 márciusától a rendkívüli ítélkezési szünet alatt, majd a veszélyhelyzet alatt az egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendelet szerint, ezt követően az átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerint, majd újra a veszélyhelyzet vonatkozó szabályai szerint.

Egy kérdéskört azonban ki kell poentírozni, természetesen nem önök előtt, de a beszámolóban szükséges. Önök tökéletesen tudják azt, hogy a 2020 márciusában elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet nem a szó szoros értelmében vett ítélkezési szünet volt, hanem csak a nyilvános tárgyalásokra szorítkozott, hiszen a személyes kontakt minimalizálása volt a cél, pontosan úgy, hogy a bíróságok továbbra is működjenek és működhessenek, s ahogy a számok mutatják, működtek is a bíróságok.

Ki kell emelnünk ebből az időszakból, mert alapvető jelentőségű, hogy a járványhelyzet a bíróságok ügyforgalmát is érintette. Még ezzel együtt is javultak a fontosabb ügyforgalmi mutatók, így az időszerűségi és a megalapozottsági mutató, amiről később részletesen említést fogok tenni.

A pandémia alatt a bíróságon kívüli munkavégzés támogatására megtörténtek a szükséges informatikai eszközbeszerzések és alkalmazásfejlesztések, a bíróságok költségvetése biztosította a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzését. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások ügyfelek általi használata megnövekedett a korábbi évekhez képest, így a pertartam-kalkulátor alkalmazása, az e-panasz-ügyintézés, a bírósági elektronikus tájékoztatási és figyelmeztető rendszer használata egyaránt. A távmeghallgatási rendszer alkalmazása 2020-ban a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest háromszorosára nőtt. A számok: 2019-ben 6426, 2020-ban pedig 20 569 ilyen jellegű meghallgatás történt.

A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése természetesen 2020-ban sem állt le, nem állhatott le, azonban az az online térbe helyeződött át. A képzésinformatikai rendszer fejlesztése ez iránt megtörtént, és természetesen folytatódik.

A központi igazgatás körében az együttműködésnek mindenkor kulcsszerepet tulajdonítok, s ezt nemcsak a bírósági szervezeten belül, hanem azon kívül álló szervek, szervezetek tekintetében is igyekeztem érvényre juttatni az elmúlt évben. Az együttműködést egyébként a járványhelyzet is megkövetelte, így kiváló szakmai kapcsolat alakult ki többek között a Legfőbb Ügyészséggel és a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnokságával. Ugyanígy fontosnak tartom az együttműködés érvényre juttatását a bírósági érdekképviseleti szervekkel is, így a Magyar Bírói Egyesülettel és a Bírósági Dolgozók Szakszervezetével, valamint a központi igazgatás felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanáccsal is. Ez utóbbi tekintetében jelentős tény következett be 2020 második felében: mihelyst a pandémiás szituáció, helyzet lehetővé tette, 2020 második felében megtörtént a póttagválasztás és a tanács létszáma kiegészült.

(11.10)

A bírósági igazgatás legfontosabb néhány területéről, az ügyforgalomról, az emberi erőforrásokról, a tárgyi feltételekről, a gazdálkodásról, az elektronikus eljárásokról és a képzésről is engedjék meg, hogy néhány szót szóljak.

Ügyérkezés, ügybefejezés, ügyhátralék. Lényegében talán ez a legfontosabb pont, hiszen a jogkereső közönséget közvetlenül elsősorban az ügyérkezés, az ügybefejezés és az ügyhátralék érinti, magyarán szólva, hogy a jogkeresők mikor juthatnak megalapozott, jogszerű döntéshez.

Az országos ügyérkezés a 2020. évben: 1 163 283 ügy érkezett a bíróságokra, 0,3 százalékkal kevesebb, mint a 2019. évi érkezés, ami 1 166 220 ügy volt. Én, bevallom, arra számítottam, hogy a pandémia jobban fogja csökkenteni az ügyérkezést. Ez nem következett be, 0,3 százalék volt a változás.

A változás: a korábbi időszakhoz képest a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatti hatáskörváltozás az, ami említést érdemel. 2020. félévben jelentkezett ez, így magyarázható, hogy az érkezett ügyek száma törvényszéki első fokon 3,8 százalékkal, míg a Kúrián 3,9 százalékkal nőtt.

A 2020. évi ügybefejezésekről. A 2020. évben a bíróságokon 1 145 217 ügyet fejeztek be, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A befejezések száma a törvényszéki másodfokon, az ítélőtáblákon és a Kúrián haladta meg az érkezett ügyek számát.

A befejezések tekintetében évről évre megfigyelhető egy nominális visszaesés az ügyérkezés-csökkenéssel párhuzamosan, a 2020. évben azonban ebben szerepet játszott a járványhelyzet ítélkezésre gyakorolt hatása és a pandémiás időszakban meghozott rendkívüli intézkedések is.

Az országos ügyhátralékkal összefüggésben: a 2020. év végén országosan 8,7 százalékkal több ügy volt folyamatban, mint 2019. év végén. Ennek alakulását befolyásolta a veszélyhelyzet alatti speciális eljárásjogi szabályrendszer, amelynek a szükségességéhez kétség nem férhet, továbbá a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban bekövetkezett hatáskörváltozás.

Az ügyhátralékról röviden annyit, hogy a központi régióban nincs változás az előző évekhez képest. Az ország központi régiójában található bíróságok, a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék a legleterheltebbek, az ideérkező ügymennyiség ugyanis az országos érkezés 40 százalékát teszi ki, ez a 2020. évben 450 888 ügyet jelentett.

Az időszerűség mindenkor központi kérdés. A magas színvonalú és időszerű ítélkezés a bíróságok legfontosabb feladata, ez a 2020. évben is kiemelt cél volt. Kiemelt cél volt az időszerűség javítása és az elhúzódó ügyek számának a csökkentése. A törvényszékeken és az ítélőtáblákon a perek döntő többsége, 86 százaléka az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven, míg az ítélőtáblákon pedig hat hónapon belül befejeződött.

A 2020. év második felében az elhúzódó pertartamú ügyek csökkentése érdekében külön intézkedési terv készült, amely szintén hatással volt az ügyek átlagos pertartamának csökkenésére. Az elhúzódó, vagyis az első fokon két éven túl, a törvényszéki másodfokon az egy éven túl, az ítélőtáblákon a hat hónapon túl folyamatban lévő peres ügyek száma 16,2 százalékkal csökkent a korábbi évhez képest, 7544-ről 6324-re. Az elhúzódó ügyek aránya az összes folyamatban maradt ügyhöz képest valamennyi ítélkezési szinten csökkent, a törvényszéki másodfokú ügyszak kivételével. Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy 2019. év végéhez viszonyítva az öt éven túli ügyek száma 14,6 százalékkal csökkent, 864 ügyről 738 ügyre. A 2018. évben ez a szám 1001 volt.

A megalapozottság, a bírósági ítéletek a jogerő körében. Kezdjük a megalapozottsággal, ha megengedik. A bírósági ítéletek társadalmi elfogadottságát jelzi, ha minél kevesebb ügyet fellebbeznek meg, azaz minél több ügy emelkedik első fokon jogerőre. Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. Ez a 2020. évben a peres befejezések 47,1 százaléka volt. A jogorvoslat hiánya okán bekövetkező jogerőre emelkedés aránya a 2020. évben 2019-hez képest 92,8 százalékról 93,9 százalékra nőtt.

A hatályon kívül helyezési arány. E mutató a hatályon kívül helyezésnek az új eljárás lefolytatására utasító határozatok másodfokú határozatokon belüli arányát mutatja. A hatályon kívül helyezési arány 2020-ban javult az előző évhez képest, a büntető ügyszakban a járásbíróságok és a törvényszéki másodfok viszonylatában az előző évi 2,7 százalékról 2,4 százalékra, míg a civilisztikai ügyszak esetében 9,5 százalékról 8,5 százalékra mérséklődött.

A jogegység és az ítélkezés minősége. Az Alkotmánybírósághoz a 2020. évben 25 egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezés érkezett, 44 bírósági ügyben hivatkoztak alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására az alkotmányjogi panasz keretében. Összesen 419 ügyben támadták az alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt, ennek során 25 döntés került megsemmisítésre.

Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló tevékenységekről néhány gondolatot. A 2020. évben tíz kabinet került létrehozásra, melyek eseti, illetve állandó feladat ellátására jöttek létre: eseti tanácsadó kabinet, bírói összeférhetetlenség és kizárás szabályait vizsgáló kabinet, bírói munka értékelésének szabályait vizsgáló kabinet, közigazgatási és munkaügyi ügyszak átalakítását támogató kabinet, veszélyhelyzeti kabinet, veszélyhelyzeti polgári, gazdasági és munkaügyi kabinet, veszélyhelyzeti büntetőkabinet, veszélyhelyzeti közigazgatási kabinet, gyermekjogi kabinet és válsághelyzeti kabinet.

Azt hiszem, a nevek mutatják, hogy itt a kabinetek felállítása során is jelentősége volt a veszélyhelyzetnek, a pandémiás helyzetnek, és ennek a követésére és a megoldások keresésére részben a mindennapos igazgatásban, részben pedig a szakmai munkában próbálták az utat keresni a felállított kabinetek.

A vizsgálatokról. A 2020. évben általános vizsgálatokra, az öt éven túli ügyek országos célvizsgálatára, valamint az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó négy bírósági vezető igazgatási tevékenységét érintő vizsgálatra került sor.

Az emberi erőforrásokról. A 2020. év végén ténylegesen 11 648 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2829 fő bíró, 938 fő bírósági titkár, 239 fő bírósági fogalmazó és 7642 fő igazságügyi alkalmazott.

A szolgálativiszony-megszűnésekről. A 2020. évben 117 bírótársunk szolgálati viszonya szűnt meg, ebből 41 esetben nyugállományba vonulás, 53 esetben a felső korhatár elérése, 15 esetben lemondás, 6 esetben halálozás, 1 esetben határozatlan idejű kinevezés iránti kérelem hiánya, 1 esetben jogerős fegyelmi büntetés miatti felmentés okán.

Pályázatok és kinevezések is történtek, függetlenül a pandémiás helyzettől. 39 bírói álláspályázat elbírálására került sor, melyekre 184 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként 20 bíró kinevezésére tettem előterjesztést a köztársasági elnök felé, 15 esetben döntöttem a már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről, és 4 esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Ezek oka egyrészt, hogy a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését 3 esetben, másrészt a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül volt szükséges betölteni.

34 álláspályázat esetében a bírói tanácsok rangsorának megfelelően hoztam meg a döntést, mivel egyetértettem, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet. A felállított rangsortól egy esetben kívántam eltérni, ebben a körben indítványt terjesztettem elő az Országos Bírói Tanács elé. Az Országos Bírói Tanács határozatában ezen indítványt támogatta, ekként került sor a rangsortól való eltérésre.

(11.20)

A bírósági vezetők kinevezése. 2020 végén a bírósági szervezetrendszerben 796 bírósági vezető volt. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe ezek közül 122 bírósági vezető tartozik. 2020-ban a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetői álláshelyek közül 53 esetében volt folyamatban pályázati eljárás. Egy személyes megjegyzést engedjenek meg e körben: 122-ból 53, és mindez a pandémia időszakára esik. Ennek a következményét nyilvánvalóan a bíróságok és a bírótársak is érezték, hiszen összbírói értekezleteket kellett összehívni, és az összbírói értekezletek összehívása során mindenkor figyelemmel kellett lennünk a pandémiás helyzetre. Adott esetben nem kerülhetett sor a véleménynyilvánításra, csak a pályázat benyújtását követően később, néhány héttel vagy hónappal azt követően.

De az összbírói értekezletek lezajlottak, 9 álláshely még 2019-ben, 44 álláshely pedig 2020-ban üresedett meg a kinevezési megbízási idő lejárta előtt. A 2020-ban elbírált 53 pályázatból 35 kinevezéssel, 18 a pályázat eredménytelenné nyilvánításával zárult, ebből 8 esetben a pályázat hiánya, 5 esetben a véleményező testületek többségi támogatásának hiánya, míg 5 esetben egyéb ok miatt részletes írásbeli indokolás mellett került sor a pályázatok eredménytelenné nyilvánítására. A kinevezésekre minden esetben a véleményező bírói testületek javaslataival, indítványaival egyezően került sor.

A bírósági szervezet gazdálkodásáról. A bírósági szervezet gazdálkodása a 2020. évben is stabil volt. Költségvetési szempontból a bíróságok sikeresen zárták a 2020. évet, gazdálkodásuk ez év folyamán végig kiegyensúlyozott volt, likviditási probléma nem adódott, a költségvetési törvény által biztosított keret év közben 129 milliárd forintra növekedett. A korábbi évekhez hasonlóan a kiadási előirányzat legmagasabb összegű tételét, 65 százalékot a személyi juttatások adták, 88,25 milliárd forint összegben.

A bírósági illetményreform is érintette a 2020. évet. Kiemelt jelentőséggel bírt és bír, hogy az illetményrendezés első üteme 2020. január 1. napjától megvalósult, emelkedtek a bírói fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok, a beosztási és címpótlékok, valamint a vezetői pótlékok mértéke, a bírói illetmények átlagosan 32 százalékkal emelkedtek. 2020 második félévében pedig a 2021. évi költségvetési törvény elfogadásával és a bírói illetményalap 12 százalékos emelésével megvalósult a bírói illetményrendezés második üteme is.

A kiemelt beszerzésekről. A pandémiás időszakban kiemelt cél volt az ügyfelek, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak egészségének védelme, a járvány elleni védekezésre 2020-ban összesen több mint egymilliárd forintot fordított a bírósági szervezet. A védekezéshez szükséges eszközök beszerzésén túl biztosításra került a plexifalak fedezete, 107,3 millió forint összegben. Nyilván valamennyien tudják, de megemlítem, hogy a plexifalak a tárgyalóteremben szükségesek, a személyes jelenléttel járó meghallgatások, tárgyalások során indokolt, hogy a bírók, illetőleg a jogi képviselők, a vádképviselők, tehát egyáltalán a tárgyalás résztvevői plexifallal egymástól elválasztásra kerüljenek. Nyilvánvalóan ennek oka az egészségvé-delem. Úgy gondolom, hogy ha egy egészségvédelmi szintre eljutunk, akkor a pandémiás helyzet remélt megszűnését követően sem indokolt, hogy adott esetben ezek az egyéb fertőzésektől is védő plexifalak ne maradhatnának a tárgyalótermekben, továbbra is védve a jogkereső közönség és az eljárás résztvevőinek egészségét.

Az otthoni munkavégzés lehetőségének megteremtése érdekében az intézmények 561 laptopot szereztek be, további 1041 laptopot pedig az OBH biztosított az intézmények részére.

Nem közvetlenül a pandémiával függ össze, de jelentőséget tulajdonított a központi igazgatás a további egészségvédelemnek is. Ennek megfelelően a bírósági szervezet épületeiben defibrillátor készülék került elhelyezésre. Erre 102,9 millió forint került biztosításra.

A bírósági szervezet működését biztosító ingatlanokról. 2020 végén 113 városban 185, nettó 462 220 négyzetméter alapterületű ingatlan volt a bírósági szervezet kezelésében, amelyekből ténylegesen 154 épület szolgált ítélkezési célokat.

Kiemelt projektek 2020-ban a Kúria-projekt ‑ ez a Kossuth téri Igazságügyi Palota ‑, a Budapest Környéki Törvényszék székházának fejlesztése, illetőleg a Bajai és Komlói Járásbíróságok energetikai fejlesztése a KEHOP-projekt keretében, szintén ennek körében pedig a harmadik ütem részeként az alábbi épületek fejlesztésének tervezése, illetőleg tervdokumentációinak készítése van folyamatban: Nyíregyházi Törvényszék, Egri Járásbíróság, Gyulai Törvényszék és Járásbíróság, Ózdi Járásbíróság. Kiemelt kivitelezési munkák és beruházások is folytak és folynak. 2020-ban a balatonszemesi képzési központ, az Érdi Járásbíróság és Érdi Járási Ügyészség új épülete, a Magyar Igazságügyi Akadémia C szárnyának átalakítása, a Ráckevei Járásbíróság, a Gödöllői Járásbíróság, a Balatonfüredi Törvénykezési Hely és a Csornai Járásbíróság.

Az informatika jelentősége teljes mértékben felértékelődött az elmúlt időszakban. Az informatika célja a hatékonyabb, gyorsabb ügymenet és az eljárások egyszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtése mind az ügyfelek, mind a bírósági dolgozók számára; a jelentősége a plexifalakhoz hasonlóan, úgy gondolom, hogy továbbra is fennmarad. Azokat az eredményeket, amelyeket e körben elértünk, a továbbiakban is fenn kell tartani, pontosan a hatékonyabb, gyorsabb ügymenet és az eljárások egyszerűsítése okán.

2020-ban országosan 962 munkaállomás cseréje valósult meg, 34 új szerverrel bővült az eszközállomány, 16 500 vírusvédelmi licenc megújítására került sor. A 2020-ban végzett alkalmazásfejlesztések közül kiemelkedő az ítélkezést támogató rendszer fejlesztése, amelynek révén elérhetővé vált a személyicím- és lakcímnyilvántartás, a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon keresztül.

Az iratdigitalizáló rendszer papíralapú iratok digitalizálási folyamatainak támogatására, valamint az e-posta-szolgáltatáshoz történő sikeres csatlakozás, ami még kiemelt jelentőséggel bírt.

Az integritás körében a bíróságok ellen indított peres eljárások. 2020-ban a bíróságok ellen 386 peres eljárás indult. Az év végén összesen 398 ügy volt folyamatban a bíróságok ellen. A bíróságok ellen indított leggyakoribb ügytípusok: 282 kártérítési per, 37 munkaügyi per, 15 közérdekű adat kiadása iránti per volt indítva. Az OBH képviseleti tevékenysége mellett folyamatban volt, jogerősen befejezett 114 ügy közül 8 per zárult a bíróságok marasztalásával, azaz a keresetek 93 százaléka megalapozatlannak minősült. A beszámolási időszakban lezárult perekben összesen 12 312 119 forint megfizetésére kötelezték az alperesi bíróságokat.

A bírák fegyelmi helyzete 2020-ban. 15 bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben. A munkáltatói jogkör gyakorlója 20 bíró ellen 21 esetben kezdeményezett fegyelmi eljárást, 10 esetben a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegés, 5 esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, 6 esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás és a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegést is megvalósító magatartás miatt. 5 bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök, 4 esetben a büntetőeljárás lefolytatása, 1 esetben pedig a szabálysértési eljárás lefolytatása miatt. 11 bíróval szemben indult szabálysértési eljárás, valamennyi a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt.

A bíróságokhoz való hozzáférés, elektronikus eljárások, elektronikus ügyintézés, az elektronikus kapcsolattartásról. 2020-ban 1 842 820 elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra, ebből a legtöbb civilisztikai perekben érkezett ‑ 592 401 ilyen jellegű beadvány érkezett ‑, a további beadványok megoszlanak az ügyszakok és az ügytípusok között.

(11.30)

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról felsorolásszerűen: e- panasz-ügyintézés, pertartam-kalkulátor, bírósági elektronikus tájékoztató és figyelmeztető rendszer, ügyfél-irathozzáférési rendszer, elektronikus befizetések rendszere; illetőleg egy adat: az OBH önálló bírósági fizetési portálján keresztül a vizsgált időszakban összesen 22 789 sikeres tranzakció történt, 1 422 768 489 forint összegben.

A távmeghallgatásról már említést tettem, hogy 2020-ban 20 569 távmeghallgatást bonyolítottak a bíróságok. Lebontva: 2020-ban 16 197 vádlottat, 1851 szabálysértési eljárás alá vont személyt és 1138 tanút hallgattak meg a bíróságok, egyébként számos szakértő alperes és felperes mellett.

A központi képzések során 2020-ban 223 rendezvényen 8557 fő vett részt, ebből 147 központi képzés valósult meg, 6365 fő részvételével.

A fogalmazói álláspályázatokról: 2020 első félévében 28 fogalmazói álláshely került kiírásra, melyre 46 pályázat érkezett, 34 fő sikeres pályázó közül országosan 26 fő bírósági fogalmazó kinevezésére került sor. 2020 második félévében kiírásra került 25 fogalmazói álláshely, melyre 82 pályázat érkezett, 66 fő sikeres fő pályázó közül országosan 25 fő bírósági fogalmazó kinevezésére került sor.

Az Országos Bírósági Hivatal működéséről: hivatalba lépésemkor célul tűztem ki az OBH működésének és létszámhelyzetének racionalizálását, ezek mellett a beosztott bírói létszám csökkentését is. A 2020. évben az OBH működési mechanizmusait a főosztályok közvetlen felügyeletét ellátó elnökhelyettesek bevonásával áttekintettem, és a racionalizálás, a munkafolyamatok egyszerűsítése, illetőleg a szervezet hatékonyságának növelése érdekében több szervezeti változtatásra is sor került. Ennek keretében a projektiroda 2020. július 25. napjával megszűnt, a kommunikációs és kapcsolattartási főosztály 2020. július 25. napjával megszűnt, feladatait az elnöki kabinet alá tagozódva, az újonnan létrehozott sajtóosztály és rendezvényszervezési osztály látja el a továbbiakban. Az informatikai főosztály és az elektronikus eljárások főosztálya összevonásával 2020. szeptember 1. napjától pedig létrejött az informatikai és elektronikus ügyintézési főosztály, amely önállóként a megszűnt főosztályok feladatait látja el.

A szervezeti változások eredményeképpen az OBH korábbi 13 főosztálya, illetőleg főosztályként működő szervezeti egysége helyett 10 főosztály látja el a sarkalatos törvényben előírt feladatokat.

A 2020. évben az OBH létszámának felülvizsgálata, racionalizálása körében az alábbi adatokat, engedjék meg, hogy megosszam önökkel. 2019. december 31. napján 329 fő dolgozott a hivatalban, ez a szám 2020. június 30. napján 301 volt, a 2020. év végére pedig a létszám 283 főre csökkent, a 2020. év végére a tényleges beosztott bírói létszám pedig 48-ról 40 főre csökkent. (Az elnök csenget.) Egy perc!

Az együttműködés az Országos Bírói Tanáccsal: az Alaptörvény szabályozása alapján az OBT felügyeli a bíróságok központi igazgatását. A bíróságok igazgatásának jelenlegi háromszereplős modellje 2012. január 1. napjával állt fel: a Kúria felel az ítélkezés egységességéért, a jogharmonizációért, az OBH elnökének feladata a bíróságok központi igazgatása, míg ez utóbbi tevékenységét az OBT felügyeli. A 2020. évben megtörtént az OBT-póttagok megválasztása, a Bszi. 104. § (1) bekezdése értelmében az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja, a sarkalatos törvényben írt rendelkezéseknek megfelelően az OBH székhelyén az OBT méltó elhelyezést kapott, és a tanács munkáját adminisztratív munkatárs segíti. Az OBT-tagok részére a feladataik ellátásához szükséges informatikai és technikai eszközök igényeik szerint biztosításra kerültek, az OBT választott tagjai pedig tárgyalási kedvezményben részesülnek. Az OBT-ülések helyszínét az OBH a tanács igényei szerint biztosítja. Az OBT határozatait a minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása érdekében az OBH elnökeként külön jogszabályi előírás nélkül a Bírósági Közlönyben is közzéteszem.

Az OBT részére a 2020. évben szabályozókkal kapcsolatos előterjesztések száma 23, személyügyi előterjesztések száma 29, gazdálkodási tárgyú előterjesztések száma 5, képzéssel kapcsolatos előterjesztések száma 1. A megküldött 58 OBH-előterjesztés OBT általi támogatottságának aránya 65 százalékos. A 2020. évben két alkalommal ülésezett a BÉSZT, ez a Bírói Életpálya Szakértői Testület, amelybe az OBT tagjai is meghívást kapnak, az OBH elnökével, a Kúria elnökével, valamint az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel, és ennek körében az illetményen felüli juttatások egyes kérdéseinek megtárgyalására került sor.

A csúszásért elnézést kérek, köszönöm a lehetőséget. Köszönöm, hogy meghallgattak, és várom az esetleges kérdéseket. Köszönöm szépen. (Taps.)