{"cycle": 41, "id": "228-12", "date": "2021-12-02", "ulnap": 228, "seq": 12, "speaker": "Dr. Varga László (MSZP)", "p_azon": "v032", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/17391 A Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról B/16704 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében", "iromany": "H/17391 · B/16704", "duration_s": 731, "position": "jegyző", "chars": 9896, "paragraphs": ["DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr, Elnökhelyettesek! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, valóban boldog ország az, ahol érvényesülnek maximálisan a montesquieu-i elvek.", "Tulajdonképpen egy Országgyűlés ilyenkor kizárólag formális kötelezettségeinek tesz eleget azzal, hogy az aktuális év kúriai beszámolóját megtárgyalja. Nagyon sokat gondolkoztam arról, hogy pontosan mivel kezdjem, és mi legyen aztán a felszólalásom tartalma, hiszen egy érdekes átmeneti év itt a 2020. év: Darák Péter megbízatása lejárt ebben az évben, és új kúriai elnököt választott az Országgyűlés. Szeretném megköszönni Darák Péter úr munkáját, és a Kúria minden kollégájának, alkalmazottjának, munkavállalójának, azt gondolom, valóban igaz az, hogy magas színvonalú munkát és elhivatott munkát végez a túlnyomó többségük természetesen.", "Azonban, mivel az előttem felszólaló Vejkey Imre képviselőtársam is tett néhány politikai típusú megjegyzést, azt gondolom, helyénvaló, hogy még talán ebben a részben, átmeneti évben tegyünk ilyeneket az ellenzék szemszögéből is; aztán meglátjuk, merthogy mondjuk ki, hogy Darák Péter úr is a megválasztásakor nem volt egy konszenzusosan megválasztott szereplő az Országgyűlés részéről. Voltak kritikai hangok, aztán persze vannak olyan kérdések, például a devizahitelesek ügye, amelyek kapcsán sokszor hangzik el kritika az ellenzék részéről, de lehet mondani, hogy közmegelégedéssel végezte a munkáját, illetve magasan az ellenzék várakozásai fölött szerepelt. Ebben a tekintetben mondom azt, hogy mindenki előtt nyitva áll ez a lehetőség, tehát bármennyire is övezi a megválasztását vita, adott esetben a gyakorlatban az érintettek, az állampolgárok és egyébként az OBT véleménye is változhat egyértelműen pozitívan az illetőről.", "A konkrét beszámolóévet, a naptári évet érintő volt az az időszak, amikor az új elnököt megválasztotta az Országgyűlés. Ezt megelőzte az OBT-nek egy ülése, amikor pontosan 2020. október 9-én meghallgatták elnök urat, és itt az előzetes vélemény nem volt pozitív az OBT részéről: 1 igen és 13 nem szavazat érkezett ebben az időszakban. Az indokolás szerint, szó szerint idézem: „Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.” Valamint hozzátették: „Dr. Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”", "(10.10)", "Nem csak ez volt azonban az egyetlen probléma Varga Zs. András személye körül. Fontos felhívni a figyelmet a kinevezése, illetve Baka András ‑ aki a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt 2009-11 között ‑ leváltása közötti összefüggésekre. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átalakításával ugyanis dr. Baka András arra hivatkozással vesztette el tisztségét, hogy nem rendelkezik ötéves bírósági ítélkezési tapasztalattal annak ellenére, hogy 17 éven keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. Ezt akkor azzal a megoldással érte el a kormánytöbbség, hogy a nemzetközi és alkotmánybíráskodási tapasztalatot nem tekintették bírói tapasztalatnak. Ezt a szabályt azonban 2019-ben megváltoztatták oly módon, hogy a bírói gyakorlatba a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni a bírói tapasztalat értékelésekor. Ennek a szabálynak az alkalmazásával dr. Baka András sem lett volna a helyéről 2011-ben leváltható, azonban azt is eredményezte, hogy dr. Varga Zs. András a Kúria elnöki tisztségére kinevezhetővé vált. Ez alapján számos jelentős kérdés merül fel ebben a kérdésben, ami nyilvánvalóan lehet a 2020. évi beszámoló szempontjából is releváns.", "Amikor a Kúria tevékenységének hatékonyságáról és magas színvonaláról beszélünk, akkor elengedhetetlen a bírói függetlenség követelményének említése. Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat a tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 39. § (1) bekezdése szerint a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.", "Kérdés az, hogy Varga Zs. András egy konferencián korábban arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy alkotmányos puccs megtervezése folyik, az Alaptörvény megtörése pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Tehát kérdéses számomra az, hogy az OBT előzetes véleménye és a közéletben tapasztalható előzetes várakozások alapján szolgálja‑e azt egy-egy ilyen nyilatkozat, hogy a semlegesség, a politikai tevékenységgel való kapcsolatban nem lét (sic!) megállja‑e a helyét a Kúria elnökének tekintetében. Én őszintén kívánom mindannyiunk érdekében, hogy a várakozásokhoz képest majd a ’21. évi beszámolót tárgyalva pozitív képet kapjon az Országgyűlés és az ellenzéki pártok is, mindannyiunk érdeke ez volna, de meggyőződésem, hogy ezek a kérdések nem szolgálják ezt, ezek a folyamatok. Erre hívnám fel tehát elsőként a figyelmet.", "Van ezenfelül természetesen olyan pont is a beszámolóban, amely még nem hangzott el, és nem utaltak rá képviselőtársaim, és tekintettel arra, hogy a gyermekvédelem hangsúlyos, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a közéletben, én azt gondolom, hogy ez különös figyelmet érdemel. A jelentés a 6. oldalon említést tesz arról, hogy többek között az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat tekintetében egy joggyakorlat-elemző csoport kerül felállításra. Az Európai Unióban 2015-16-ban regisztrált, gyermekeket érintő szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak fele magyar származású volt: 1310-ből 647-en, 7,4 százalékban 11 éven aluliak.", "Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése, amelyre a kormány is több alkalommal hivatkozott a parlamentben, több éven keresztül az egyik legrosszabb besorolásban tartotta hazánkat. Ennek oka sokrétű volt, de olyan körülmények is szerepeltek ezek között, mint például hogy 2018-ban azért ítéltek el személyeket, mert áldozatként részt vettek gyermekprostitúcióban. Az így elítélt 54 gyermek mindegyike lány volt, ráadásul az 54 gyermekből 7-et börtönbe is zártak. Bár 2020-ban lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében nem lehet elítélni gyermeket azért, mert áldozatként gyermekkereskedelemmel érintett bűncselekményben vett részt, azonban ez a gyakorlat részben még 2020-ban is folytatódott. 2020-ban 19, de a korábbi években, 2019-ben 30, 2018-ban 54 gyermeket ítéltek el azért, mert áldozatként szexuális bűncselekményekben vettek részt, minden pönalizált gyermek ebben az esetben is lány volt. Míg 2020-ban összesen 95, emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyet regisztráltak ‑ 57 emberkereskedelem, 4 kényszermunka, 34 gyermekprostitúciós kihasználás ‑, addig harmadik éve zsinórban egyetlenegy embert sem ítéltek el gyermekprostitúció kihasználása miatt. Természetesen a korábbi években sem igazán indultak ilyen ügyek.", "Egyre növekvő problémát jelent mindezek mellett a kényszermunka növekedése is, valamint a munkavégzési célú emberkereskedelem elterjedése. Egyrészt magyar munkásokat zsákmányolnak ki, akiket ennek keretében munkavégzés céljából külföldre szállítanak, elsősorban Belgiumba, az Egyesült Királyságba és Hollandiába, másrészt számos személyt zsákmányolnak ki Magyarország vidéki, szegényebb régióiban. Ez utóbbi egyrészt harmadik országbeli állampolgárok kizsákmányolását is jelenti. Voltak hírek ukrán munkavállalókról ebben a tekintetben, másrészt egyre nő az idősek és a hajléktalanok munkavégzési célú kizsákmányolása is.", "Számos, megválaszolásra váró kérdés van tehát, amely a joggyakorlat-elemzés és a jogegység biztosítása keretében megfelelően megválaszolható. Ezek közül néhányat hadd említsek meg! Mi az oka annak, hogy ilyen lassan zárulnak le az emberkereskedelemmel, különösen a gyermekprostitúcióval kapcsolatos ügyek? Mi az oka annak, hogy továbbra is elítéltek áldozatokat gyermekprostitúciós bűncselekménnyel kapcsolatban? Mit kíván tenni a Kúria elnöke az ilyen ügyekben annak érdekében, hogy ne ítéljék el az emberkereskedelem áldozatait a valódi bűnelkövetők helyett? Hogyan készül a Kúria a változó emberkereskedelmi problémák, például a kényszermunka terjedésének hatékony bírósági kezelésére?", "Összefoglalva tehát az eddig elmondottakat, a tárgyév természetesen az elődje időszakára esik, de a megválasztása, annak az előkészületei nyilván már ez év, a 2020. év őszén megindultak, illetve megtörténtek. Úgyhogy azt gondolom, ez az év volt az, amit részben komplexen kellett megítélnünk. Darák Péter úr működésével és a Kúria munkavállalóinak működésével nyilván az Országgyűlés legtöbb megnyilatkozása mindig elégedettséget mutat, és természetesen a montesquieu-i elveket is tartva itt van is egy határ talán, amelyben megjegyzést lehet tenni, azonban azt gondolom, hogy az ön megválasztása és azóta egy konkrét ügyben tett nyilatkozata szerintem átlép egy határt.", "Én azt javaslom önnek, mindannyiunk, a magyar állampolgárok, a Kúria dolgozói és az érintettek érdekében, hogy ilyenektől tartózkodjon a későbbiekben. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)"]}