{"cycle": 41, "id": "226-52", "date": "2021-11-30", "ulnap": 226, "seq": 52, "speaker": "Magyar Levente", "p_azon": "m062", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/4073 A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről", "iromany": "T/4073", "duration_s": 223, "position": "Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára", "chars": 3390, "paragraphs": ["MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit.", "A kihirdetésre váró megállapodás célja a kétoldalú magyar és iráni gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele. A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg.", "A megállapodás magyar szempontból az Iránban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja, amelynek kiemelt jelentősége van a számos piaci lehetőséget magában hordozó közel-keleti térségben.", "Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott, mármint külföldön megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. E stratégia megvalósításának alapjául szolgál a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása.", "A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös kereskedelempolitika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is ‑ a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett ‑ kiadta jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így a megállapodás az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával jött létre.", "Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy biztosítsa a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális kereteket. Irán vonatkozásában több hazai vállalkozás is tájékozódik későbbi beruházási szándékkal. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen, akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.", "A megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, valamint a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás elve is.", "A jelen megállapodás módot ad a beruházó és az állam közötti viták rendezésére is. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. Az említett rendelkezés védelmet biztosít azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem hajthatók végre a partner hazai bíróságai előtt.", "Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segítse a Magyarország és Irán közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}