Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió jelenleg több különböző lényegű, de egyszerre jelentkező válsággal küzd. Európa határait ismét migránsok ostromolják, ismét meg kell küzdeni a járvánnyal, és folyamatosak az ideológiai viták a gyermekvédelem területén.

Ráadásul Brüsszel maga áll annak a nemzetközi hálózatnak az élén, amely a klímavédelem örve alatt brutális adókat akar kivetni mindenkire, aki bármilyen energiát használ, világít, fűt, autót vezet, vagyis az európai családokra. Nyugat-Európában nem egy helyen másfél-kétszeresére nőtt az energiaár az elmúlt hónapokban, és ebben ezeknek az intézkedéseknek a hatása még csak alig van benne. Az pedig egészen aggasztó, hogy az energiaválság miatt Németországban és Ausztriában is tartós áramszünetekre, a fűtés leállására készítik fel a lakosságot.

A földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamos energia ára 80-100 százalékkal nőtt. Magyarországon kívül minden európai országban emelkedtek a rezsiköltségek, Bécsben például a budapesti áramár kétszeresét, Berlinben csaknem a 3,5-szörösét kell fizetni, és hasonlóak az arányok a gáz esetében is.

Ha a baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetné be a kormány, akkor egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet évente, mint most. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a multinacionális cégek és a nagy energiacégek pártján áll, a magyar fogyasztókkal szemben. A közös baloldali jelölt, Márki-Zay Péter ma is azt hangoztatja, hogy a rezsicsökkentés népbutítás; butaság volt megtenni, helyette kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, vagy kevesebb gázt kell használni. Ahhoz, hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, igenis érezni kell az energiaár-növekedést ‑ fogalmaz a baloldali jelölt. Szerinte a magas benzinárra pedig az a megoldás, ha az emberek kisebb autóra cserélik a jelenlegit.

Tisztelt Államtitkár Úr! Jól ismerjük ezt a hozzáállást: 2002 és 2010 között tizenötször emelték a rezsidíjat. A gáz ára 206 százalékkal, az áramé pedig 97 százalékkal emelkedett a baloldal kormányzása alatt. A mostani nyilatkozataikat figyelembe véve hogy látja: veszélyben van‑e a rezsicsökkentés, és meg tudjuk‑e védeni a rezsicsökkentést? Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)