Sebián-Petrovszki László (DK)

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő! A javaslat, amely előttünk van, tulajdonképpen két részre bontható, miközben mind a kettő ingatlanok átadásával foglalkozik, de hadd tegyem meg azt, hogy én is akkor kettébontom a reagálásomat is ebben.

Az első része valóban arról szól, ahogy itt az előttem szóló képviselőtársaim is elmondták, hogy a „Magyar falu” program keretén belül 5 ezer fő alatti települések némelyikének ‑ nem tudjuk, kiknek, melyeknek ‑ ingatlanokat adna át a magyar állam; a magyar állam vagyonából az önkormányzat vagyonába menne ez át. Nekem az egész program kapcsán az hiányzik az előterjesztésből ‑ de kerestem a tárca honlapján is, én ott sem találtam ilyen háttérdokumentumot ‑, hogy mi indokolja azt, hogy az a cél, amiért a „Magyar falu” program egyébként létrejött, és több ellenzéki képviselőtársammal együtt én is el tudom mondani, hogy természetesen azt a célt, hogy a magyar falut segítsük abban, hogy átvészelje a XXI. századi kihívásokat; szóval, hogy ezt a célt mennyiben segíti az, hogy bizonyos ingatlanok, amik eddig is ott voltak, sok esetben eddig is ők ezt használták, vagy bármilyen módon volt viszonyuk hozzá, átmennek magyar állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba. Miért segíti ez a falut, miért segíti ez a kistelepüléseket?

Ha az a célja a „Magyar falu” programnak, hogy megtartsák a lakosokat, ne költözzenek el, szülessenek új gyerekek ott, tehát magyarán, hogy éljen a falu, hogy munkahelyek teremtődjenek, s a többi, s a többi, tehát hogy megvannak azok a céljai a „Magyar falu” programnak, amelyeket szerintem pártfüggetlenül mindannyian támogatunk, a DK biztosan, akkor én hiányolom azt ebből a javaslatból ‑ de mondom, nem láttam ilyen egyéb háttéranyagot sem ‑, hogy ezek a konkrét javaslatok itt miért segítik ezt. Lehet, hogy segítik, én ebben nagyon rugalmas tudnék lenni, de nem látom indokolva, hogy miért segítik. Pusztán az előterjesztést elolvasva én csak azt látom, hogy a tulajdoni lapon eddig az szerepelt ott, hogy magyar állam, most meg majd az adott önkormányzat fog szerepelni. Ettől még több gyerek ott nem születik, több munkahely nem lesz, és sorolhatnám.

Én nem gondolom azt sokakkal ellentétben, hogy általános megoldás van az ilyen típusú problémákra. Tehát magyarán, én nem gondolom azt, hogy önmagában kijelenthetjük, hogy az önkormányzati tulajdon jó, az állami tulajdon rossz vagy vice versa. Azt gondolom, hogy helyzettől függ, meg ügytől függ, meg akár önkormányzattól is függ. Tehát elméleti síkon magát a segítségnek ezt a formáját önmagában nem zárnám ki, csak mondom, ennek ebben a konkrét helyzetben az indokoltságát nem látom megalapozottnak.

(13.10)

Ha arról beszélünk, hogy ezek az ingatlanok egyébként most is ott vannak természetesen, és most is valamilyen módon használják őket, ez nem derül ki megint csak az előterjesztésből, hogy vajon már ezek működnek, tehát tulajdonképpen a falu életének a része már most ezekben az ingatlanokban működő tevékenység, vagy majd ezután jön létre, de a lényeg az, hogy tegyük fel, hogy igen. Ha igen, akkor különösképpen egy célt látok, hogy miért kerül ez át az önkormányzat tulajdonába, vagy milyen előnnyel jár az önkormányzat számára, talán az önkormányzat nagyobb kontrollt tud biztosítani ezáltal, nagyobb kontrollja lesz, hogy mi történik ott. Az a tevékenység, ami zajlik ebben az ingatlanban, az most már a saját ingatlanában zajlik, tehát a logika nekem azt mondatja, hogy akkor ő jobban tudja kontrollálni, hogy mi történik abban az ingatlanban, milyen programok zajlanak és hasonló. Netalántán az önkormányzat mindenre használhatja. Ugye, a törvény egyébként engedi, hogy eladja ezeket az ingatlanokat, és igaz, az abból vett vagyontárgyakat, illetve ha pénz lesz ebből, azt a „Magyar falu” program céljával egy irányban kell felhasználni, tehát nem bármire használhatja.

És itt jön be sajnos a pártpolitika ebbe a területbe is. Fél évvel a választások előtt beterjeszteni és elfogadtatni a Házzal egy olyan javaslatot, hogy nem tudjuk, hogy hány és melyik önkormányzat konkrétan és milyen ingatlant kap, de több száz önkormányzat fog kapni összesen sok milliárd forint értékben ingatlanokat, amiket elidegeníthet, pénzzé tehet, illetve kontrollálhatja, hogy mi történik abban az ingatlanban… Miközben tudjuk azt, hogy egyébként az 5 ezer fő alatti településeken, ha lehet pártszimpátiát nézni, ott lehet a legkorlátozottabban, tegyük hozzá, sok független polgármester és képviselő van, de azért ezeknek az aránya szorul visszafelé így az elmúlt 30 évben, ha lehet pártszimpátiát nézni, azért azt ki lehet jelenteni, hogy a Fidesznek a hatalmi bázisát jelentik ezek a települések, úgy szavazók szintjén, mint helyi képviselők és a helyi polgármesterek szintjén is. Na, most, ha ezt a kettőt összekapcsolom ezzel, akkor nem juthatok másra, mint hogy itt ebben az ügyben az történik, hogy a Fidesz vezette kormányzat állami vagyont átad olyanoknak, akiktől majd azt várja jövő áprilisban-májusban, hogy a választásokon neki kedvező eredmény szülessen.

Azzal szülessen kedvező eredmény, hogy betolja ezeket a vagyontárgyakat abba a félfeudális függési rendszerbe, ami bizony ám, a városokon kívül Magyarország sok területén működik, ahol tudjuk, hogy a közmunkások a polgármestertől függnek, a polgármester pedig a közmunka mellett sok esetben instruálja őket, hogy hogyan szavazzanak. És azt is tudjuk, ugyanez igaz a helyi vállalkozók megbízásaira, és természetesen ez mind összekapcsolódik a Fidesz hatalmi gépezetével, és ebbe a rendszerbe, amikor tudjuk, hogy ez így működik vidéken, ebbe a rendszerbe most bejön egy ilyen javaslat, fél évvel a választások előtt, még egyszer mondom, és egy olyan településtípusra rátelepítve, amely a Fidesz egyik hatalmi gerincét jelenti. Nem tudok másra gondolni, mint hogy erre most, ebben a pillanatban azért van szükség, mert a jövő évi választásokra készül a Fidesz, és próbálja garantálni azt, hogy ez sikeres legyen ezeken a településeken. Ezért aztán az állami vagyonból kioszt rengeteg ingatlant.

Én problémásnak gondolom azt is ‑ és itt az előttem szólók is ezt felemlítették ‑, hogy ugyan egészen konkrét, fillérre pontos összeg van az előterjesztésben, de nem láthatjuk, hogy ezek szerint létezik egy lista, amelynek a summáját beírták az előterjesztésbe, de nem láthatjuk azt a listát, nem tudhatjuk, hogy mely településekről van szó, nem lehetett utánanézni, hogy mely ingatlanokról van szó, azok nagy értékűek, kis értékűek, mi zajlik most benne. Egy szem Fábiánsebestyén településre azért erősen lehet tippelni, merthogy erre külön passzust hoznak, hogy ha ott esetleg valami történik, akkor mi a teendő; erre az egyre tudunk tippelni, semmi másra nem. De ez mégiscsak azt jelenti, hogy nem ez után, ennek a törvényi felhatalmazásnak az alapján fogják majd önök összeállítani ezt a listát, hanem ez a lista, bizony ám, létezik, csak éppen azt gondolják, hogy ezt nem tolják ide be elénk. Nyilvánvalóan azért, mert akkor még nagyobb botrány lenne ebből az előterjesztésből, hiszen akkor darabra végig tudnánk menni ezeken a településeken és ingatlanokon, és pontosan meg tudnánk mondani, hogy hol ki a polgármester, az milyen színezetű, ott milyen ügyek történtek. Csak e heti hír volt, hogy Boldog István választókerületében hogyan és mint nyertek helyi kistelepüléseken, falvakban, állami pályázatokon vállalkozók, akik egyértelműen hozzá kötődtek. Tehát ismerjük ezeket a technikákat, ezért aztán élek a gyanúperrel, hogy bizony ám, ez az előterjesztés is ennek a része.

A másik része ennek a javaslatnak ennél sokkal kisebb arányú vagyonjuttatásról szól. Ezt korrektül azért rögzítsük, és el is mondom most. Két karitatív szervezetnek, két, egyházakhoz kötődő karitatív szervezetnek juttatna vagyonelemeket. Ennek kapcsán pedig ugyanazt tudom elmondani, ami talán fél éve járt már itt előttünk, szintén egy, karitatív szervezeteket érintő kormányzati javaslat, hogy nem látjuk egyértelműnek azt, hogy milyen karitatív szervezetet tart a kormány partnerének és emel ki, és például ebben az esetben juttat neki ingatlanokat, és más karitatív szervezeteket, akik akár ugyanazon a területen mozognak, ugyanazt csinálják, azokat miért nem.

Erre akkor a kormányzati előterjesztő valami olyasmi választ adott, hogy ennek van valamilyen rendeleti úton meghatározott szabálya, hogy például annak a karitatív szervezetnek hány irodával kell rendelkeznie az országban, mert az mutatja, hogy akkor kellően erős, és ezért részt tud venni programokban. Azért mindannyian ismerjük ezeket a rendszereket. Pontosan tudjuk, hogy a rendeletbe olyan számot ír be és olyan feltételeket alakít ki a kormányzat, amilyet szeretne. (Nacsa Lőrinc: Ez nem így van!) Nem, ez nem igaz, tisztelt képviselőtársam, elmondanám, mert akkor direkt ezt kitárgyaltuk itt, bizony ám, ezt a kormányzat határozza meg. Azt kell hogy mondjam, azt, hogy itt most ezt a két karitatív szervezetet kiemeljük, és közben ugyanezen a területen mozognak további karitatív szervezetek hasonló céllal, ők meg nem kapnak, nem tudjuk máshogy értelmezni ezt a dolgot, mint hogy a kormányzathoz szorosabb szálakkal kötődő egyházakhoz kötődő karitatív szervezetek természetesen kapnak ingatlanjuttatást, és behozzuk ide, a kormányzati oldal behozza ezt az előterjesztést a javukra. Azoknál az egyházaknál, illetve civil szervezeteknél, karitatív szervezeteknél, amelyek olyan egyházhoz kötődnek, amely nem partnere, vagy a kormány nem tekinti partnernek őket, azok meg nem kapnak ilyet.

Tehát én azt állítom, az előterjesztés alapján ez megalapozottan állítható, hogy politikai szelekció alapján történik az, hogy ki kap ingatlant és ki nem, sajnos ennek az előterjesztésnek ebben a második részében is, tehát ahol egyébként talán legkevésbé lehetne vagy kellene ennek a politikának megjelenni, még árnyaltan sem.

Összességében azt kell mondanom, hogy ez az előterjesztés így, mind a két része, első és második része is a felsorolt indokok miatt nyilván elfogadhatatlan a Demokratikus Koalíció számára, ezért ezek miatt a kritikák miatt nem fogjuk megszavazni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet.