{"cycle": 41, "id": "222-76", "date": "2021-11-10", "ulnap": 222, "seq": 76, "speaker": "Dr. Nagy István (Fidesz)", "p_azon": "n031", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "agrárminiszter", "event": "Általános vita lefolytatása T/17427 Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről", "iromany": "T/17427", "duration_s": 831, "position": "agrárminiszter", "chars": 11143, "paragraphs": ["DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A rendszerváltást követően a kárpótlási és részaránykiadási törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből helyrajzi szám szerint meghatározva kimutatásokat, úgynevezett földalapokat kellett készítenie. Ezekben a földalapokban el kellett különíteni a részarány-földtulajdonosok tulajdonában lévő földet, a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a magyar állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona-értékű földterületeket.", "(14.50)", "A földalap-kijelölés a vonatkozó törvényi előírások alapján olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy a különböző jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a földtulajdonviszonyok véglegesen rendeződjenek, a törvény összekapcsolta a folyamatot a kárpótlási törvényben meghatározott földek felosztásával. Ennek megfelelően a szövetkezetek feladata volt kijelölni a részarány-tulajdonosok és az állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket.", "A Rozmaring Szövetkezet a hetvenes években több, korábban önállóan működő helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet összeolvadásával jött létre. A törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábban összeolvasztott szövetkezetek 1996. év végéig közigazgatási területenként újjáalakuljanak és földjeikkel együtt kiváljanak. Ebből és az így létrejött aránytalanságból alakult ki az a konfliktus, amely a mai napig megoldatlanná és befejezetlenné tette a kárpótlási ügyeket.", "A Rozmaring Szövetkezet esetében az országban egyedüliként nem sikerült megképezni a földalapokat, ugyanis az arra vonatkozó döntéseket rendre megtámadták, és a bíróság minden esetben új eljárás lefolytatását rendelte el. A szövetkezet utolsó földalap-kijelölési tervezetét az ingatlanügyi hatóság készítette el, mely fellebbezés folytán másodfokra, majd bírósági szakig jutott el, ahol 2018-ban ítélettel hatályon kívül helyezésre került, és a bíróság az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Új földalap kijelölésére azonban 2020. december 31. napjáig ezen új eljárás keretében sem került sor.", "Fűtötte a problémát, hogy Budapesthez közeli, így agglomerációs okokból felértékelt ingatlanokról van szó, annak ellenére, hogy tényszerűen, döntően mezőgazdasági művelés alatt állnak. Ez a spekulációs nyomás megjelent a bányászati, valamint közút-, illetve vasútfejlesztési célból történt kisajátítások vonatkozásában is. További nehézséget jelent, hogy 1995-ben az Alkotmánybíróság döntése, majd az az alapján elfogadott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény megszüntette a védett és a védelemre tervezett területek földalapba történő kijelölését, és előírta azok állami tulajdonba vételét. A Rozmaring Szövetkezet földjeinek egy része a Budai Tájvédelmi Körzet területén fekszik, így azok magántulajdonba adása fel sem merülhetett.", "A részaránykiadási eljárások lezárása érdekében a 2020. évben elfogadott, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek 2021. január 1-jével állami tulajdonba kerültek, ezáltal egyrészről az állam kezében biztosított a földek sorsa, másrészről pedig a szövetkezet esetében a földalap-kijelölés eredeti szabályok szerinti lefolytathatósága ellehetetlenült.", "A részarányjogosultak tekintetében a helyzet rendezése biztosítottá vált az említett törvény alapján, amely az egész országra nézve az eljárásokat úgy rendelte lezárni, hogy a még ki nem osztott, szövetkezeti külön lapon nyilvántartott részarány-jogosultságok fejében aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint mértékű pénzbeli kártalanítást tett lehetővé. Egyidejűleg a részarányjogosultak által korábban birtokba vett földek tekintetében lehetőséget biztosított arra, hogy vételi joggal élve tulajdonba kaphassák az ingatlant, ha lemondanak a pénzbeni kompenzációról. Ez a megoldás a szövetkezet vonatkozásában a még ki nem adott részarány-jogosultságok esetében is alkalmazandó, és az érintett részarányjogosultak kártalanítására is megoldást biztosít.", "Rendezetlen maradt azonban a kárpótlásra jogosultak helyzete. A kárpótlási jeggyel rendelkezők számos módon használhatták fel kárpótlási jegyüket, amelynek egyike volt a földszerzés lehetősége. A szövetkezet solymári működési területén a kárpótlásra jogosultak esetében azonban a kárpótlási jegyük földvásárlásra irányuló hasznosítására földalap-elkülönítés hiányában az országban egyedüliként soha nem nyílt lehetőség. Ez a súlyosan méltánytalan helyzet mintegy 300 solymári családot érint, akik a második világháborút követően, a kommunisták rémtetteitől elszenvedett sérelmeik után a mai napig nem részesülhettek igazságban.", "A törvényjavaslat új kompenzációs eljárást tartalmaz a helyzet rendezésére. Az eljárás nem automatikusan, hanem kérelemre indul. Első körben ellenőrizni szükséges a kompenzációra való jogosultsági feltételeket, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság valorizált aranykorona-értékét, és csak ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra.", "Erre tekintettel a kompenzációs eljárás kettő szakaszból áll. Első lépésként ‑ annak érdekében, hogy a harminc éve húzódó folyamat gördülékenyen és hatékonyan lezárható legyen, és a kompenzációra jogosultak belátható időszakon belül érvényesíteni tudják igényeiket ‑, 2022. január 1. napjától három hónapon belül nyílik lehetőség a kompenzációs jogosultság fennállásának megállapítását és a kárpótlási jogosultság aranykorona-értékének meghatározását kérni az illetékes földhivataltól.", "A kompenzációra jogosultak esetében a jogosultságuk igazolását követően személyenként összesíteni szükséges az összes jogcímen fennálló és kárpótlási jegyben, illetve kárpótlási utalványban meghatározott, forintban kifejezett jogosultságot, majd meg kell határozni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona-jogosultság mértékét. Az átváltás során a törvényjavaslat 1000 forint értékű kárpótlási jegyet vagy utalványt 1 aranykorona értékűnek feleltet meg. Ez a számítási metódus biztosítja a méltányos valorizációt.", "Az eljárás során az érintett kárpótlási jegyek további felhasználhatóságának megakadályozása érdekében az érintett kárpótlási jegyek bevonásra kerülnek. A kompenzációs jogosultság a hozzátartozókon kívüli személyre nem ruházható át, azonban természetesen örökölhető. A kompenzációs jogosultság fennállásának és a jogosultság mértékének aranykoronában történő megállapítását követően a jogosultak választhatnak a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló vagy pénzbeli megváltással való kompenzáció között. Az eljárás hatékonyabbá tétele érdekében a választás jogának gyakorlása a kompenzációra jogosultakat egyszer illeti meg az eljárás során, és az legkésőbb 2022. június 30-áig gyakorolható.", "A pénzbeli kompenzáció igénylése esetén a megállapított aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint kifizetése igényelhető. Ez az összeg megegyezik a részaránykiadási eljárásokat lezáró törvény alapján a részarány-tulajdonosok által igényelhető kártalanítás összegével, illetve a kárpótlási árveréseken hasonló területek esetében átlagosan kialakult árakkal. A kompenzációs összeg megfizetéséről az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt. A kifizetésekre a kompenzáció megfizetése iránti kérelmek beérkezésének a sorrendjében kerülhet sor.", "Azok a jogosultak, akik földterületben kérik a kompenzációt, igényüket legkésőbb 2022. június 30-áig a Nemzeti Földügyi Központhoz kell bejelenteniük. A kompenzációra jogosultak részére kiadásra kerülő földterületeket a Nemzeti Földügyi Központ alakítja és jelöli ki az állami tulajdonú és a tulajdonosi jog gyakorlása alatt álló földek közül. A föld juttatására irányuló eljárás során a kompenzációra jogosultak által a kompenzáció tárgyát képező ingatlan meghatározására tett bárminemű javaslatot vagy igényt ‑ például annak elhelyezkedése, helyrajzi száma, művelési ága ‑ nem lehetséges figyelembe venni.", "(15.00)", "A kompenzációként juttatandó földterületeket a jogosultságok mértékének megfelelően kell csoportosítani, amelynek során figyelemmel kell lenni a településrendezési eszközökre: például a kis jogosultsággal rendelkezők számára ott kerüljenek kialakításra a kis parcellák, ahol a településen, a környéken most is ilyen művelési területek vannak.", "A kompenzációs eljárásban is cél, hogy érvényesüljenek a gazdaságosan művelhető birtokok kialakításának elvei. Erre való tekintettel a földterület-juttatást azok a kompenzációra jogosultak kérhetik, akiknek a kompenzációs jogosultság aranykorona-értékét megállapító határozata alapján legalább 15 aranykorona értékű jogosultsága van. Abban az esetben, ha a kompenzációs jogosultság aranykorona-értéke a 15 aranykoronát nem éri el, kizárólag pénzbeli kompenzáció igénylésére van lehetőség, kivéve, ha több jogosult kifejezetten közösen kéri az osztatlan közös tulajdonú ingatlan felajánlását, és az aranykorona-jogosultságok együttes mértéke eléri a 15 aranykoronát.", "Az ingatlanok kompenzációra jogosultak részére történő felajánlását, majd az ajánlat határidőben történő elfogadását követően az ingatlanok tulajdonba adása tárgyában a Nemzeti Földügyi Központ köt szerződést a jogosultakkal. A földjuttatással történő kompenzáció keretében kizárólag szántó, szőlő, kert, rét, legelő, nádas és fásított terület művelési ágú, védett természeti területeken kívül eső, bejegyzett földhasználattól és terhektől mentes, kifejezetten az osztatlan közös tulajdon kialakítása iránti kérelem hiányában I/I-es tulajdoni hányadú ingatlan adható a kompenzációra jogosult tulajdonába.", "A kompenzációs eljárás során szerzett föld esetében a jövőbeli mezőgazdasági művelés biztosítása érdekében, a tulajdonjog-átruházási szerződés keretében biztosítani szükséges a föld hasznosítási kötelezettségének és a szerző fél általi művelésének teljesülését, továbbá öt éves időtartamra kizárt a föld más célú hasznosítása, és ‑ a kárpótlási eljárások idején hatályban volt szabályokkal azonos módon ‑ az ingatlanokat ötéves elidegenítési tilalom terheli.", "Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy tárgyalják meg e törvényjavaslatot, értsék meg benne azt a szándékot, annak a három évtizedes meg nem ítélt jogos kártalanításnak a lehetőségét, mondják el véleményüket, és a végén közösen tudjuk majd elfogadni, és pontot tenni végre a méltatlanul sokáig húzódó igazságtalanság végére. Kérem önöket erre, és várom a javító, jobbító szándékú hozzászólásaikat e törvénymódosításhoz. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}