Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitát hallgatva szeretném visszajelezni, hogy az építő jellegű javaslatokat, felvetéseket megfontoljuk, és a további vitaszakaszokban fogjuk tárgyalni. A kritikus felvetésekre, a kritikus élű kérdésekre szeretnék válaszolni, vagy csak általában a feltett kérdésekre.

A kritikus élű megjegyzéseket két csoportba osztanám. Az egyik csoport elsősorban nem a javasolt szabályozásra, a törvényjavaslatra vonatkozott, hanem azt kifogásolta, hogy miért nem szerepel több ebben a javaslatcsomagban. Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni a képviselő asszonyokat és urakat, hogy a nagyobb volumenű, az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályozási, jogalkotási aktus a 2021. évi C. törvény volt az ingatlanszabályozásról, most az átmeneti szabályozásról, a finomhangolásokról beszélünk, ez fekszik előttünk a törvényjavaslatban. Például az említett törvény 2023 februárjában hatályba lépő fő rendelkezései előtt megindult eljárásokra vonatkozó átmeneti szabályozást tartalmazza ez a javaslatcsomag.

(14.40)

A további kritikus megjegyzések előtt sok esetben értetlenül állok, mert nemcsak a jogalkotói, az előterjesztői szándékkal ellentétes szándékokat vélnek kiolvasni ebből a szabályozásból, hanem magának a javaslatcsomagnak a tárgyával és a tartalmának a céljával ellentétes szándékokat vetnek a szemünkre.

Az egyik ilyen Potocskáné képviselő asszonytól általánosságban nem minden politikai töltetet nélkülöző megjegyzés volt, ami arra utalt volna, hogy itt a területrendezési szabályoknak a lazítása lenne az érdekünk, hogy ez utat nyisson mindenfajta beruházásoknak, holott, ha megnézzük a javasolt intézkedéseket, tökéletesen az ellenkezőjéről van szó. Egy ilyen példát említve: azt ismerte föl a kormány, az előterjesztő, hogy a településrendezési illeszkedés követelményei jelenleg jogszabályban nem jelennek meg, és ez azért probléma, mert amelyik önkormányzat nem rendelkezik helyi építési szabályzattal, annak nem lehet szankciókkal betartatni, hogy az adott intézkedés, beruházás illeszkedjen követelményként a településrendezési illeszkedési megfontolásokhoz. Úgyhogy éppen ez az, amit orvosolni kíván ez a törvényjavaslat, a településrendezési illeszkedés követelmény egy kisegítő eszköz arra az időszakra, amikor még nincs helyi építési szabályzat. Tekintettel arra, hogy az előírás az önkormányzatok feladatellátását érinti, ezért szerintünk, az előterjesztő szerint elengedhetetlenül szükséges törvényi szinten ezt a kérdéskört szabályozni.

Említette a képviselő asszony a balatoni beruházásokat is, és a javaslatcsomag értelmében a területrendezési törvény módosítása éppen az elért védettségi szint megnövelését szolgálja a Balaton-parti mezőgazdasági területeken is, ha már ez a téma szóba került itt.

Egy nagyon rosszindulatú megjegyzést engedett meg magának Varga képviselő úr, amikor arra tett egy övön aluli utalást, hogy közokiratok eltüntetése lenne a kormányzat célja az itteni törvényjavaslattal. Megint a feketére tervezi azt mondani, hogy fehér, mert ez a törvényjavaslat-csomag azt mondja ki, hogy amennyiben közokiratok fennmaradása súlyosan veszélyeztetett, akkor hatósági felszólítást követően rendelhető el azoknak a központi szolgáltatónál való elhelyezése. Tehát éppen hogy a közokiratoknak a megmentését célozza ez a törvényjavaslat, és hatékonyan érheti is el azt.

Nem emlékszem, hogy melyik képviselő úr kifogásolta azt, hogy megszűnne a világörökségi tanács. Erről szó sincs, 22 tagú testület lesz a világörökségi tanács, megfelelő szakemberekkel. Varga képviselő úrnak az az állítása, hogy ezt a tanácsot egy miniszter fogja kijelölni, finomítva a véleményemet, valótlan, téves, kormányrendelet fog ennek a világörökségi tanácsnak az összetételéről rendelkezni.

Szintén Potocskáné képviselő asszony felvetésére válaszul szeretném elmondani azt, pontosabban ki szeretném javítani egy téves állítását, ez a jelen törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzatoknak új településfejlesztési, településrendezési tervet kellene elkészíteni, erről egy korábbi törvény rendelkezett, de ez a véleményünk szerint nem ró áthághatatlan, megoldhatatlan terhet az önkormányzatokra. Az a törvény, az a szabályozás úgy rendelkezik, hogy ezeket a terveket 2027-ig kell elkészíteni, tehát hat év áll rendelkezésre. Ráadásul a kormány 3,5 milliárd forint forrást biztosít az ezzel megnövekedő feladatoknak az ellátására.

A műemlékvédelmi védettség eltörlésére vonatkozóan annyit szeretnék itt rögzíteni, hogy minden ilyen védettségnek az eltörlése, megszüntetése az örökségvédelmi törvénnyel összhangban és a szabályoknak megfelelően történt meg. A kormány elkötelezettsége a kulturális örökségvédelem mellett szilárd, ezt nemcsak a szavak szintjén állítjuk, hanem azért tudom ezt az aktust idecitálni, mert pont én voltam itt a kormány képviselője a parlamentben az általános vita során. A kormányzat kezdeményezésére a parlament néhány héttel, talán néhány nappal ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló nicosiai egyezményét. Mi voltunk az ötödik ilyen ország, amelyik ratifikálta ezt, és az egyezmény alapokirata alapján pont a magyarországi ratifikálással lépett hatályba ez az egyezmény.

Végezetül: kérdéseket, illetve kritikát kapott az előterjesztő azzal kapcsolatban, hogy milyen szakmai egyeztetéseken esett át ez a csomag. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény módosításának előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma végezte, a levéltári kollégium, valamint a levéltári szakmai szervezetek, így a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Levéltári Vezetők Tanácsa, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Felsőoktatási Levéltárosok Szövetsége bevonásával. Az elkészült javaslat széles körű társadalmi egyeztetést követően a levéltári és iratkezelési szakmai szempontok alapján került véglegesítésre és benyújtásra.

Amint azt az expozéban is említettem, az ügyvédi törvény új rendelkezéseinek az előkészítésekor a Magyar Ügyvédi Kamarát bevontuk az előkészítő munkába, valamint az önkormányzati érdekszövetségekkel is volt egyeztetés a törvényjavaslatok előkészítése során.

Részben a szakmai egyeztetésre vonatkozó kérdéssel, részben Keresztes képviselő úrnak az információbiztonsággal kapcsolatban feltett kérdésével kapcsolatban szeretném azt megemlíteni, hogy a végleges javasolt normaszöveget a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára is megküldtük, és az általuk tett észrevételeknek megfelelően módosítottuk a törvényjavaslatot, illetve a törvényjavaslat tervezetét. Ennek a vitának és a törvényjavaslatnak természetesen nem tárgya az, hogy az egyes technikai megfontolásokat részletezzük, úgy gondolom, hogy a NAIH bevonása garancia, hogy az információbiztonsági szempontokra is gondolt az előterjesztő.

Mindezeknek a megfontolásával köszönöm még egyszer a lehetőséget, a figyelmet, és kérem a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiból.)