{"cycle": 41, "id": "222-72", "date": "2021-11-10", "ulnap": 222, "seq": 72, "speaker": "Kissné Köles Erika", "p_azon": "k766", "faction": null, "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/17443 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/17443", "duration_s": 770, "position": null, "chars": 10129, "paragraphs": ["KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Hvala za besedo, gospod predsednik Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. november 8-ai ülésén tárgyalta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/17443. számú törvényjavaslatot. Bizottságunk a magyarországi nemzetiségi közösségek, illetve a nemzetiségi önkormányzatok érintettsége miatt kérte a Házbizottságtól a törvény tárgyalásához való kapcsolódás lehetőségét, a bizottság által kijelölt szószólóként osztom meg most önökkel a bizottság véleményét a törvényjavaslathoz kapcsolódóan.", "A kormány által a T/17443. számon benyújtott, a 2023. február 1-jén hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyebek mellett az elektronikus ügyintézésre történő átálláshoz szükséges átmeneti szabályok biztosítása. A XXI. században az európai országok digitális megoldásokat alkalmaznak saját ingatlan-nyilvántartásaik kezelésére, ennek magyarországi megteremtése is célként jelenik meg.", "A nyilvántartási rendszer fejlesztésének fontos állomása az adatok rögzítésén és tárolásán, kezelésén túl az elektronikus ingatlanbejegyzési eljárás bevezetése, ahogy ez Európában és a környező országokban már régóta fennálló gyakorlat. Magyarországon tervezetten 2023-tól szűnik meg a papíralapú ügyintézés, bár a papíralapú szerződéskötés továbbra is fennmarad. Az ilyen típusú jogszabályi változások a korszerű, XXI. századi eljárásokkal természetszerűen könnyítik az érintett ügyfelek, így a nemzetiségi közösségekhez tartozók ügyeinek intézését is.", "Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos, 48 tárgykört érint, melyek a meglévő célszerűség okán az egyes törvények jogtechnikai, koherenciát biztosító módosításaira vonatkoznak. A nemzetiségi közösségeket és magánszemélyeket leginkább érintő tárgykörökre igyekszem koncentrálni, bár mint magyar állampolgárokat, minket is minden törvény és minden törvényi változás egyaránt érint.", "A jelen törvényjavaslatban megfogalmazódott módosítások másik nagy tárgyköre a köziratok védelmének erősítése, az egyes eljárások és illetékességi szabályok jogértelmezésének egyszerűsítéséhez szükséges pontosítás, valamint a köziratokról vezetett nyilvántartások adatkörének és a nyilvántartásba veendő iratok körének egyértelmű törvényi meghatározása. A törvényjavaslat átülteti a jogrendszerbe a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alkalmazása során összegyűlt tapasztalatokat, amelyek iratkezelési, adatkezelési, fogalmi és levéltári illetékességi kérdéseket érintenek.", "A törvényjavaslat 10. pontja érinti a legközvetlenebb módon a nemzetiségi közösségeket, mely a köziratokról és a közlevéltárakról, továbbá a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításával foglalkozik.", "A törvényjavaslat 16. § (1) bekezdésének b) pontja a közfeladatot ellátó szerv fogalmának egyértelműsítése. Közfeladatot ellátó szervnek tekintjük az országos, területi és helyi nemzetiségi önkormányzatokat is. Ugyanitt a (2) bekezdés r) pontja az illetékes közlevéltár, a (3) bekezdés t) pontja pedig a metaadatot definiálja.", "A törvényjavaslat 17. §-a kiegészítésében a közfeladatot ellátó szerv kötelességét határozza meg, a 18. §-a a levéltári törvény 10. § (1) bekezdés c) pontját módosítja oly módon, hogy a levéltári törvény 10. §-ában meghatározott kivételek mellett egyedi iratkezelési szabályok kiadását jelöli ki egyebek mellett a nemzetiségi önkormányzatok hivatalai számára is.", "(14.30)", "A törvényjavaslat 19. §-a mintegy átvezeti a korábbi rendelkezéseket a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelme és iratkezelésének rendje, illetve az ebből fakadó szükséges intézkedések egyértelműsítésével, majd a 20. § a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárást konkretizálja, és kijelöli közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására a Magyar Nemzeti Levéltárat.", "A közirat a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga, vagyis „a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott”.", "A törvényjavaslat a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén érvénybe lépő eljárásról szintén határoz, miszerint a Magyar Nemzeti Levéltár rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy mint hatóság felhívja a közfeladatot ellátó szerv figyelmét a szabálysértésre, jogkövetkezményekre, és kötelezi a veszélyeztetés megszüntetésére.", "A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. § 5. pontja a nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemények között nevesíti a levéltárat. Nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény tehát olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívum, amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok 25 százalékot elérő arányban találhatók, függetlenül a fenntartó szervezet típusától.", "A levéltárak a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából működő intézmények. A demokratikus elvekre épülő állam társadalmi kontrollja szempontjából nélkülözhetetlenek, egyúttal a nemzeti identitás leghitelesebb dokumentumainak az őrzői.", "A nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos feladatokat ellátó levéltárak a közlevéltárak, amelyeket a közfeladatot ellátó szervek tartanak fenn.", "A törvényjavaslat 21. §-a szabályozza, hogy a közlevéltárak átveszik és megőrzik az illetékességükbe sorolt, nem selejtezhető köziratokat, valamint a maradandó értékű magániratokat. A megőrzött levéltári anyag szakszerű tárolása és feldolgozása, valamint felhasználhatóvá tétele a közlevéltárak feladata; lásd levéltári törvény 13. §.", "A nemzetiségi közösségek számára fontos dokumentumok őrzői lehetnek a felsőoktatási levéltárak is, illetékességüket a törvényjavaslat 24. §-a szabályozza.", "A törvényjavaslat 25. §-a a levéltári törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következőt illeszti: „A települési vagy nemzetiségi önkormányzat a képviselő-tes-tület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén, a nemzetiségi önkormányzat működési területén működő vagy működött, a települési vagy nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság iratkezelésére és irattári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó települési vagy nemzetiségi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.”", "A nemzetiségi közösségek számára kiemelt jelentőségű ez a módosítás, ez a bekezdés korábban csak a települési önkormányzatokat nevesítette ugyanis. A közlevéltárak sorába tehát bekerülnek a nemzetiségi önkormányzatok levéltárai is, ezáltal pontosításra kerül a nemzetiségi marandó értékű magánokiratok gyűjtésének és megőrzésének törvényi kerete. A nemzetiségi önkormányzatok közlevéltárai esetében a közlevéltár vezetőjét pályázat útján a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével nevezi ki a fenntartó és menti fel.", "A közfeladatot ellátó szervek, akárcsak más irattári anyaggal rendelkező szervek és személyek kötelesek a maradandó értékű iratok megóvását biztosítani, azok ugyanis a jelentős értékkel bíró, a történelmi múlt kutatásához és megismeréséhez, valamint a közfeladat ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez szükséges iratok. Ez az alapszabály a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete, hivatala és intézményei működése révén keletkezett iratanyagra egyaránt érvényes. Belőlük számos előremutató tanulmány, elemzés is készülhet, mely a nemzetiségi szervezetek vagy éppen magánszemélyek fejlődése érdekében hordoz jól felhasználható információkat.", "A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza a védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetésének törvényi feltételeit, az eltűnt kulturális javak felkutatására vonatkozó szabályokat, valamint a javak külföldre történő kivitelének módját.", "A továbbiakban a törvényjavaslat a nyilvános magánlevéltárakról és vallási közösségek levéltárairól hoz jogszabályi rendelkezéseket. Az egyházi közösségek levéltárai számos esetben tartalmaznak a nemzetiségek történelmére, kultúrájára és egyéb értékeire vonatkozó levéltári anyagot, a nemzetiség történelmének kutatása számára tehát kiváló forrásanyagot őriznek; fontosak a számunkra.", "A törvényjavaslat új felhatalmazó rendelkezést állapít meg a kultúráért felelős miniszternek az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállásának meghatározására vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár törvény alapján a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű könyvtári ellátását koordináló bázisintézmény.", "A törvényjavaslat 42. pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításának sorában a törvényjavaslat 94. §-a a hivatkozott törvény 12. § (4) bekezdésében felsorolja azokat a szervezeteket, melyekkel a településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítéséhez partneri egyeztetést javasol a települési önkormányzatoknak. A nemzetiségi közösségek sajátos hagyományokon nyugvó épített környezete, építészeti hagyományai megőrzése érdekében a nemzetiségi önkormányzatokat célszerű lenne a partnerek sorába beépíteni. Javasoljuk ennek a megfontolását, illetve pótlását.", "Összességében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot a magyarországi nemzetiségek érintettsége vonatkozásában előremutatónak ítéli, javasolja annak elfogadását. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)"]}