Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örömmel és köszönettel hallgattam a vezérszónoki felszólalásokat. Azt hiszem, helyesen állapítom meg, hogy alapvetően a törvényjavaslat céljában egyetértés van, valamint abban is, hogy a földmegfigyelési információs rendszer kiépítésére nemcsak szükség van, hanem az az élet, az államigazgatás, illetve a természetvédelem, a gazdaság területén számos előnnyel jár. A konstruktív hozzászólásokat is köszönöm, illetve az elhangzott kérdésekkel kapcsolatban igyekszem minél teljesebb körű választ adni.

Először is: félig humoros megjegyzésként került említésre a „megfigyelés” szónak a megjelenése a földmegfigyelési rendszerben, a humor és a könnyű szívű eszmecsere mögött talán volt egy kis rosszindulatú feltételezés is. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy az adatbázis részét képező adatok semmilyen módon nem tartoznak az GDPR hatálya alá. Praktikusabban fogalmazva: itt 10 méteres felbontású adatokról van szó, amelyek egész egyszerűen ilyen felbontás mellett nem érintettek, nem alkalmasak természetes személyek adatainak a közvetlen megismerésére, sőt a rendszer kiépítése és az adatbázis nyilvánossá tétele az adatszabadságot is erősíti, hiszen természetes személyek is böngészhetik ezeket az adatokat, ráadásul térítésmentesen.

A más nyilvántartásoktól való eltérés kapcsán feltett kérdéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az adatok hatósági bizonyítási eszközként fognak szolgálni, ez az adatbázis, és egy adott hatóság dönti el, hogy mit fogad el: más nyilvántartás adatait vagy az FIR, a földmegfigyelési információs rendszer adatait. Általánosságban véve olyan természetű, típusú, jellegű adatokról van szó, hogy az esetek nagy többségében más hatóságoknál nem áll majd rendelkezésre alternatív adat az adott eljárásban való döntéshozatal során.

Többen is feltették a kérdést az ellenzéki padsorokból más-más megfogalmazásban, hogy mennyit tervez a kormány költeni erre a rendszerre, és ez vajon megéri‑e azok mellett a kihívások mellett, amelyekkel szemben áll Magyarország, illetve a magyar emberek. Ennek kapcsán egy konkrét kérdésre konkrét választ tudok elmondani: a rendszer kifejlesztése a KÖFOP keretében és annak finanszírozása 7,35 milliárd forintba került.

Most ez elindíthat egy olyan kérdést, hogy ez vajon megéri‑e a magyar embereknek, Magyarországnak. Nekünk határozott meggyőződésünk, hogy igen, ez egy megtérülő beruházás. Csak néhány támpontként azt szeretném kérdezni a képviselő asszonytól, a képviselő uraktól, hogy vajon egy árvíz, egy belvíz pontos előrejelzése mennyit ér ennek az országnak; vajon egy illegális fakitermelés észlelése mennyit ér ennek az országnak; vajon a kiemelt vízművek állapotának figyelése, katasztrófák megelőzése, életek megmentése mennyit ér ennek az országnak. De ezek csak egy kicsit elvontabb kérdésfeltevések.

Az mindenfajta közgazdaság- vagy agrártudomány nélkül biztosan állítható, hogy ez a digitalizációs forma, ez az adat-rendelkezésreállás egyedül az agrárágazatban többszörösen meghozhatja a magyar gazdálkodók számára azt a forrást, amit befektet a kormány a KÖFOP keretében. A Copernicus-program ugyanis 2020-ig mintegy 445 millió euró bevételt generált az Európai Unió tagállamai számára, és mi azt szeretnénk, hogy ebből a bevételből Magyarország minél nagyobb mértékben részesedjen, ehhez viszont ki kell építenünk a saját megfigyelési adatszolgáltatási rendszerünket. Ennek a rendszernek egyébként rendkívül magas a hardverigénye, és új szoftveres megoldások kifejlesztését is igényli.

Tehát a terepi műtárgyak tervezése előtt csupán a földmegfigyelési adatok alapján felmérhetővé és nagy pontossággal becsülhetővé válnak a terepkialakítás költségei, a biomasszának, a felszíni növényzetnek, a terepnek az átalakítására vonatkozó műszaki és költséghatások, így rendkívüli mértékű költségmegtakarítás érhető el az ilyen programoknál.

(13.30)

Azt is szeretném említeni, hogy a mezőgazdasági támogatások és kárenyhítési juttatások kifizetéséhez szükséges rendszer már jelenleg is nagy részben az űrfelvételekre épít, és az Európai Unió elvárásai között pedig szerepel, hogy a tagországok a támogatási célok megvalósulását távérzékelés alkalmazásával monitorozzák. Úgy, hogy az európai ügynökség rendszerén keresztül csak korlátozott időtartam és adatmennyiség áll rendelkezésre, ez így nem célszerű, nem hatékony és nem is költséghatékony. Az ország nagy területeit lefedő adatok egységes kiértékelésével gyorsan elérhető, homogén információkat tud a FIR nyújtani például a vízügyi terület számára országos belvíz vagy árvíz esetén.

És nem is folytatom ezt a sort a különböző káresemények megelőzésével, remélem, hogy ezzel egy teljes választ tudtam adni a kérdésekre. Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy a továbbiakban is támogassák a törvényjavaslatot.