Varga Zoltán (DK)

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Az az igazság, kezd tragikomikussá válni ez az egész helyzet. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban.) Nem kell nekem magyarázni, az én nagyapám (Az elnök csenget.) egy vidéki parasztházban egy parasztember volt, rámás csizmában járt és kötényt hordott. Tehát hogyha valaki, akkor én tudom, hogy milyen egy olyan parasztház, ami még nádtetejű.

A másik, amiről ön beszél, elég szomorú, hogy elfelejtette, hogy milyen vidékinek lenni. Igen. Nem azt jelenti a vidék, hogy ön ott él, hanem azt jelenti, hogy átérzi azoknak az embereknek a búját-baját. Hányszor kérdezte meg a maga főnökétől, hogy miért lopják szét a földeket? Hányszor kérdezte meg a maga főnökétől különben, hogy miért teremt ilyen helyzetet? Hányszor kérdezte meg a maga főnökétől, hogy miért ennyi az üzemanyag ára? Hányszor kérdezte meg a maga főnökétől, hogy hogy van az, hogy a Dunántúlnak a java különben Mészáros Lőrinc zsebébe került? Hányszor kérdezte ezt meg? Mert hogyha egyszer sem, akkor maga nem vidéki ember, hanem maga Orbán Viktornak a bábja. Köszönöm szépen.