Böröcz László (Fidesz)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. november 4-én tartott ülésén megtárgyalta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló T/16223/13. számú, Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezések miatt visszaküldött törvényt. A Törvényalkotási bizottság a jelentést és a módosító javaslatát a házszabály 79. §-a alapján 21 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság elfogadott módosító javaslata, eleget téve a köztársasági elnök úr, valamint az Alkotmánybíróság észrevételének, orvosolja a törvényjavaslattal kapcsolatos problémákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság a 25/2021. évi augusztus 11-ei határozatában megállapította, hogy az önkormányzati lakástulajdon sajátosságai alkotmányosan indokolttá tehetik az elidegenítési kötelezettség jogszerűségének elismerését.

(10.40)

Az Alkotmánybíróság szintén rámutatott arra is, hogy a műemléki lakásokra alapított vételi jog nem eredményezheti az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti védettségi szintben való visszalépést, mivel a vételi jog telepítése során a lakástörvény 55. § (4) bekezdésében foglalt hatósági hozzájárulás megfelelő forma ahhoz, hogy az állam a közigazgatási szervein keresztül vizsgálja azt, hogy a vételi jog jogosultja a műemléket annak jellege szerint fogja‑e megőrizni a jövőben.

Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság megállapítására figyelemmel a jogalkotó a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos követelményeknek eleget téve az érintett ingatlan bérleti jogához csere útján jutott bérlők esetében, az indokolatlan különbségtétel elkerülése érdekében figyelembe veendő szempontokat meghatározva a vételi joggal érintett lakás vételárát alsó és felső százalékos intervallumban rögzíti.

Az Ab-határozatból következik, hogy az érintett lakásingatlanok forgalmi értékének és a vételi jog jogosultja által fizetendő vételár összegének megállapítása jelen ügyben kiemelt alkotmányos jelentőséggel bír, ezért a jogalkotó a vételár megállapításának folyamatát garanciális rendelkezésekkel egészítette ki.

Szintén megjegyzendő az is, hogy a polgári törvénykönyv általános szabályát alapul véve, miszerint a pénztartozás után kamat jár, melynek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, a módosító javaslat a részletfizetés biztosítékaként rögzíti, hogy a vételár havi részleteként megállapított összeg az érintett naptári félév első napján érvényes mértékű jegybanki alapkamattal kerül megnövelésre.

Tisztelt Országgyűlés! Meglátásom szerint a Törvényalkotási bizottság módosító javaslata alkalmas arra, hogy megszüntesse a törvény 1. §-ában foglalt 47. § (3) bekezdésének a) és b) pontjai, a 47. § (4) bekezdése, valamint a 48. § (2) bekezdés e) pontja alaptörvény-ellenességét. A törvény jelen módosító javaslattal módosult és kiegészült rendelkezései az alkotmánybírósági határozatban foglalt követelményeknek való minél teljesebb megfelelést szolgálják.

Az elhangzottakra tekintettel kérném, hogy a benyújtott javaslatot immár a jogalkotás alkotmányos követelményének is megfelelő formában támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)