Dr. Vinnai Győző (Fidesz)

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a T/17440. számú törvényjavaslatot a Fidesz-frakció ‑ mivel Nacsa Lőrinc elment, konzultáltunk ‑ és a KDNP-frakció támogatni fogja. Nagyon lényeges módosításokról van szó, ahogy államtitkár úr expozéjában hallottuk, amely a felsőoktatást, a szakképzést, a felnőttképzést és bizonyos értelemben a foglalkoztatást is érinti uniós jogharmonizáció kapcsán.

De mi is a javaslat tartalma? ‑ hiszen a módosítás lényegét hallottuk államtitkár úrtól. Az egyik, ami a felsőoktatást illeti, hogy a felsőoktatásra vonatkozóan 2016-ban megjelent egy „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai anyag, amelyet a kormány elfogadott, majd rá egy év múlva egy cselekvési terv is megjelent, és ez a kettő jelenti azt a felsőoktatási stratégiát, amelynek a lényege, hogy a magyar egyetemi képzés ‑ magam közel 40 éve tanítok főiskolán és egyetemen ‑ versenyképes legyen, hogy olyan tudást adjon a diákoknak, az egyetemi hallgatóknak, olyan képzettséget, amellyel boldogulni tudnak a munkaerőpiacon. Cél a versenyképesség erősítése, cél az is, hogy a gazdaság igényeire nyitott felsőoktatás jöjjön létre, a vállalatokkal, cégekkel együttműködő felsőoktatás jöjjön létre, és a minőség- és teljesítményelv meghatározó legyen.

(19.50)

Ezt szolgálja a modellváltás is, 2019. július 1-jétől 2021. szeptember 1-jéig 21 egyetem lépett erre az útra, és gondolom, nem szükséges aláhúznom, hogy a modellváltás az egyetemi fejlesztéseknek lehetőséget adott, a szenátusok döntöttek erről, ők maguk kérték, illetve döntöttek, a Corvinus Egyetemmel kezdődött és a Pannon Egyetemmel fejeződött be.

A törvénymódosítás egyik lényege, ahogy az államtitkár úr is mondta, 9 ponton érinti a felsőoktatást, és hallottuk, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló ’92. évi XXXIII. törvényt és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt módosítja. Én csak egyet emelnék ki, hiszen államtitkár úr elmondta a lényegét. Például a felsőoktatási intézmény szervezetén kívül önállóan működő és gazdálkodó köznevelési intézmény is kerülhet teljes mértékben a felsőoktatási intézményhez. Itt vannak szakemberek, így gondolom, ez a szó, hogy gyakorlóiskolák, gyakorlógimnáziumok, ebben a körben ismert tartalommal rendelkeznek.

Azt gondolom, hogy a magyarországi felsőoktatás jövője az ország jövője is, hiszen minél több kiművelt emberfő van, és megfelelő, hasznosítható tudással rendelkező fiatal generáció végzi el az egyetemeket, Magyarország számára annál jobban érvényesül az a cél, hogy magasabb hozzáadott érték jelentkezik a munkaerőpiacon. Az is megjelenik, hogy a képzettség javítja a foglalkoztatást, hiszen minden kimutatás, felmérés, minden statisztika szerint azok tudnak a munkaerőpiacon jobban elhelyezkedni, akik diplomával vagy képzettséggel rendelkeznek. Csak egy példát szeretnék mondani: én egy olyan választókerületből jövök ‑ nemrég láttam az egyik járásom, a Tiszavasvári járás munkaerőpiaci statisztikáját, a foglalkoztatást ‑, ahol lehet látni, hogy a munkaerőpiacon az álláskeresők több mint 80 százaléka csak 8 általánossal vagy azzal sem rendelkezik. Ezért nagyon fontos az oktatás és fontosak ezek a módosítások.

Ha rátérhetek a szakképzésre, az egy igazi sikertörténet, ahogy államtitkár úr is mondta. A szakképzésnek, a szakképzés 4.0-nak, egy új stratégiának, koncepciónak a bemutatásán is részt vettem, majd a 2020-21-es tanévtől felmenő rendszerben alkalmazzuk ezt az új típusú szakképzést, most a módosítás a finomhangolást jelenti. Ha elmondhatom, a szakképzésnek az a lényege, hogy olyan új szakmákat, új képzési rendszert vezettünk be 2020-tól, amelyben, talán mondhatom ezt, a hiányszakmák jelennek meg, bár már majdnem mind hiányszakma, ami a képzési jegyzékben szerepel, de tulajdonképpen a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzés indult el. Harminc százalékkal megemelt bérezést biztosítottunk az új szakképzési rendszerben az oktatóknak, szakoktatóknak is. Nincs oktatóhiány, nőtt a felvett diákok száma 10 százalékkal. Sőt, 2021 tavaszán ‑ a fejemben van a szakképző intézményekbe és a gimnáziumokba jelentkezők aránya, mert természetesen nagyon fontos, hogy a gimnáziumokba is jelentkezzenek, és utána egyetemekre menjenek tovább ‑ a tanulók 34 százaléka jelentkezett gimnáziumokba és 41 százaléka technikumokba és szakképző iskolákba. Ez azt jelenti, hogy megnőtt az ázsiója a szakképző intézményeknek, mert a szakmaszerzés jelentősége értékelődött fel.

Nem is beszélve arról, hogy az ösztöndíjak is megjelentek azoknál a diákoknál, akik ide jelentkeznek. Tudjuk, hogy nagyon fontos a családok számára is, hogy ösztöndíjat kapnak. Sőt, a duális képzésben munkaszerződéssel bért is kapnak a szakképzésben részt vevők. Sőt, még talán egy mondattal kiegészíteném: sikeres szakmai vizsgát letevő tanulók egyszeri pályakezdési juttatást is kapnak. Ez egy felzárkózási lehetőség, az új szakképzési törvényben benne foglaltatik az is, hogy a lemorzsolódást is csökkenteni kell; én egy kis kutatást is végzek ezen a területen. Itt még van feladatunk, van teendőnk, de ez egy új felzárkóztatási lehetőség a szakképzésen belül.

A felnőttoktatásról, felnőttképzésről az államtitkár úr szólt, elmondta, hogy az állami források felhasználásának szigorúbb ellenőrzése folyik, beszélt a felnőttképzés tartalmi kérdéseiről, a hatósági eljárásokról, arról, hogy egy adatszolgáltatási rendszert vezettünk be, amely átlátható és jól működik.

Ami a foglalkoztatást illeti, talán két gondolatot említek meg. Az egyik a megújított Európai Szociális Alap Plusz, ez egy új uniós lehetőség, amelynek célja, hogy a tagállamokat támogassa a magas foglalkoztatási szintek és a méltányos szociális védelem elérésében. Azt hiszem, nem kell szégyenkeznie Magyarországnak, ami a foglalkoztatási mutatókat illeti, hiszen az elmúlt 10-11 évben jelentősen nőtt Magyarországon a foglalkoztatás. Ha jól tudom, államtitkár úr, körülbelül 4 millió 704 ezren dolgoznak, bár lehet, hogy ez egy héttel ezelőtti statisztika, de több mint 4 millió 700 ezren dolgoznak ma Magyarországon, és ez az Európai Unióban az egyik legmagasabb, vagy legalábbis az első harmadban vagyunk, ami a foglalkoztatást illeti.

Befejezésül szeretném elmondani még egyszer, hogy támogatjuk az egyes képzést és foglalkoztatást érintő törvények módosítását. Véleményem szerint ez egy nagyon fontos törvény, amely a mindennapi életben akár a felsőoktatás átalakulását, a szakképzés finomhangolását, a felnőttképzés ellenőrzését jelenti, és ez mind-mind a képzettséget növeli, így a foglalkoztatást fogja elősegíteni. Úgyhogy képviselőtársaimat is arra biztatom, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.