Dr. Mosóczi László

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvénytervezet több törvény módosítására tesz javaslatot. Az energetikai tárgyú törvények módosításai alapvetően az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalataira, valamint a változó energiapiaci elvárásokra reflektálnak. Az elmúlt időszak változásai az energiamixben, a klímaváltozás kihívásai és az információtechnológia fejlődése felgyorsította a szabályozási változásokat és azok kiterjedését is.

Tisztelt Ház! A bányatörvény módosítása kiemelten fontos, hiszen a hidrogénrendszer telepítésének jogszabályi alapjait teremti meg, és kiegészül a hidrogénrendszerre vonatkozó engedélyezés átfogó szabályaival. A módosítás nélkülözhetetlen az Akvamarin pilot projekt jogszerű és biztonságos megvalósításához, amelynek keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő technológiát tervez létesíteni a kardoskúti földalatti gáztároló területén.

(18.00)

A villamos energiáról szóló törvény módosítása az uniós elvárásokkal összhangban kiterjeszti és pontosítja a hálózati engedélyeseknek a villamosenergia-tároló létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szabályait, teret biztosítva a villamosenergia-tárolás rendszerben betöltött kiegyensúlyozó szerepének. A nagyobb területi kiterjedésű, akár több önkormányzat területét érintő hálózati infrastruktúra-beruházások esetén a hatályos jogszabályi környezet a gyakorlatban több esetben nem képes támogatni a beruházások idő- és költséghatékony megvalósítását.

A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek. Így az ellátásbiztonságot szolgáló villamosenergia-ipari beruházások tényleges megvalósulása kiemelt közérdekű célokat szolgál. A jogszabály-módosítás a hatósági eljárás központosítását és a rendkívüli jogorvoslati reformot célozza a távvezetéki beruházások vonatkozásában. Mindez biztosítja, hogy az eljárás hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá váljon úgy, hogy közben a módosítás figyelembe veszi és normatív szintre emeli az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában megfogalmazott azon alkotmányos követelményt, miszerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója a döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá.

Kiemelendő a villamos energiáról szóló törvény módosítására vonatkozó másik javaslat, amely egy úgynevezett szabályozási tesztkörnyezet kialakítására tesz javaslatot. Az új jogintézmény megalkotására nemzetközi példákat vettünk alapul, hiszen az elmúlt időszak kihívásaira válaszul számos uniós tagállam, többek között Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, az innovációk megvalósulásának elősegítésére szabályozási tesztkörnyezetet alakított ki. Az új jogintézmény célja, hogy meghatározott projektek esetében biztosítja az eltérés lehetőségét egyes előre meghatározott rendelkezésektől. A szabályozási tesztkörnyezet alkalmazásával, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyelete mellett zajlik, ideális esetben mind a piac, mind pedig a szabályozó értékes tapasztalatokkal gazdagodik. A piac az ötletet valós körülmények között is kipróbálhatja, a szabályozó pedig kontrollálni tudja a projektet, és jól hasznosítható megoldásokra lelhet a szabályozás kialakítása során.

A törvénytervezet tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatokat is. Korrigálja, kiegészíti és pontosítja a hatályos rendelkezéseket, melynek keretében egyúttal biztosítja a villamos energiáról szóló törvénnyel való összhangot is, továbbá átvezeti a hosszú távú földgázszerződés aláírása miatt szükséges módosításokat. A felhasználók érdekében egyszerűsíti és egységesíti az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, valamint egyértelművé teszi, hogy a PB-gáz-szolgáltató ügyfélszolgálatára a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A törvénytervezet javaslatot tesz a környezetvédelmi törvény kismértékű módosítására is. Ennek célja, hogy megteremtse az egységes integrált építési és környezetvédelmi engedély szabályait, és beillessze azt a hatályos környezetvédelmi szabályozás rendszerébe. Ez elősegíti, hogy a közcélú hálózati beruházásokat egy egységes, átlátható, az építési és a környezetvédelmi szempontokat integráló engedélyeztetési eljárás keretében egy kijelölt országos hatáskörű szerv bírálja el.

Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, valamint a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvények módosítása a megújulóenergia-forrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló európai uniós irányelv átültetését szolgálja. A javaslat új fogalmakat vezet be, és kiemelt célja, hogy csökkentse az üzemanyag-forgalmazók adminisztratív terheit azáltal, hogy szűkül a rendszeres jelentéstételi kötelezettségük elvárt adattartalma.

A törvénytervezet a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítására is javaslatot tesz, és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladatait érinti. Célja, hogy a szövetség az Európai Unió felé teljesítendő éves üzemanyag-minőségi jelentés elkészítéséhez szükséges vizsgálatok elvégzéséről maga gondoskodjon, csökkentve az adminisztratív terheket és költségeket.

Tisztelt Ház! A magyar kormány az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek határidőben történő teljesítésével is hozzá kíván járulni az éghajlatvédelmi célkitűzések eléréséhez. Ezt szolgálja az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény jogharmonizációra irányuló technikai jellegű kiegészítése, módosítása.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítása kizárja a figyelmeztetés szankció alkalmazhatóságát azoknál az energiahatékonysági tárgyú bírságoknál, melyek esetében a bírsággal érintett kötelezettség mielőbbi teljesítéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik. A javaslat megteremti egy online adatbázis törvényi alapját a 2021. január 1-jén létrehozott energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben elért energiamegtakarításoknak és azok jogosultjainak nyilvántartása, valamint az energiamegtakarítások biztonságos átruházása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A közlekedési területet érintő törvényjavaslatok célja a vasúti, hajózási, légi közlekedési és közúti közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítására irányuló javaslat a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös, az úgynevezett lex specialis szabályok meghatározásáról, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos szabályozás végrehajtási minimumfeltételeinek módosításáról és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködés kiegészítéséről szóló irányelv hazai jogrendbe történő törvényi szintű átültetését szolgálja.

A javaslat meghatározza a kiküldetésre vonatkozó, a munka törvénykönyvében előírt általános előírásoknak a közúti közlekedési szektorban alkalmazandó ágazatspecifikus és eltérő szabályait, valamint megállapítja a külföldi járművezetők kiküldetésével összefüggő hatósági ellenőrzés és szankcionálás törvényi szinten előírandó rendelkezéseit. A módosítások elősegítik Magyarország közlekedési hálózatának hatékony fejlesztését. Ennek érdekében a módosítás egyértelművé teszi a helyi önkormányzatok tulajdonaként létrehozott helyi közutak önkormányzatok általi átvételi kötelezettségét, amelyeket az állam nevében eljáró építtető ingyenesen ad át részükre, és egyszerűsíti a helyi közutak építése során lefolytatandó ingatlan-nyilvántartási eljárásokat.

Tisztelt Ház! A bányászatról szóló törvény módosítása megoldást teremt a közlekedési beruházások során szükségszerűen kitermelt, de az érintett ingatlanba be nem építhető és rekultivációra sem felhasználható ásványi nyersanyag hasznosítására.

A légi közlekedésről szóló törvény alkalmazását elősegítő jogtechnikai pontosításokon, valamint jogharmonizációs kötelezettségből eredő módosítási javaslatokon túl kiegészítő rendelkezést is tartalmaz a javasolt módosítás. A veszélyhelyzet idejére hatályban lévő szabályozás alapján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap a közszolgálati feladatai ellátása érdekében a pilóta nélküli légi járművekre és pilóta nélküli állami légi járművekre vonatkozó műveleti korlátozást alkalmazhat, és az így kialakított légtérben pilóta nélküli légi járművel vagy pilóta nélküli állami légi járművel, drónnal repülést hajthat végre. Jelenleg ez a szabályozás kormányrendeletben található, azonban az a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. A további alkalmazhatóság érdekében szükséges a fenti kormányrendeleti szintű rendelkezés törvényi szintre emelése.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának célja a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okmányok adattartalmára való hivatkozás pontosítása. Pontosítás szükséges továbbá a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás közötti adattovábbítások tekintetében is.

(18.10)

A vízi közlekedésről szóló törvény módosításának célja a belvízi hivatásos hajósképesítésekre vonatkozó uniós jogszabálycsomag részét képező irányelvek átültetése és rendeletek végrehajtásának biztosítása, továbbá a hajózási szakterületen hajózásbiztonsági okokból szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság 2021. július 16-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv egyes elemeinek nem pontos átültetése miatt. A Bizottság hivatalos felszólítása alapján Magyarország vállalta, hogy módosítja, illetve pontosítja a vasúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ennek érdekében szükséges a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása.

A javaslat tartalmazza továbbá a budapesti és záhonyi fejlesztésekkel kapcsolatban a fejlesztési közreműködő kijelölését és a fejlesztésekkel kapcsolatos további szükséges jogszabályi rendelkezéseket.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosításának célja, hogy közlekedési infrastruktúra-beruházások esetében biztosítsa az építtető számára annak a lehetőségét, hogy olyan esetben is környezetvédelmi hatósági vizsgálatot kérjen, amikor arra egyébként a jogszabályok alapján nem lenne szükség. Erre az európai uniós finanszírozási pályázatok miatt van szükség, tekintettel arra, hogy ezen források alapfeltétele a környezetvédelmi engedély megléte.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása értelmében a helyi közutak esetén a közvilágítási berendezés a közvilágításra kötelezett helyi önkormányzat tulajdonába és üzemeltetésébe kerül. Amennyiben a létesítés országos közút vagy vasút forgalombiztonsága miatt szükséges, a közvilágítási berendezés a magyar állam tulajdonába és a közút kezelőjének vagy a pályahálózat működtetőjének üzemeltetésébe kerül.

Tisztelt Országgyűlés! A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása bevezeti az összekapcsolt díjtermék fogalmát, pontosítja a testkamerákkal kapcsolatos rendelkezéseket, valamint egyértelműsíti az autóbuszos hatóság jogkörét.

Az útdíjtörvény módosítása egyes értelmező rendelkezések egyértelműsítését és pontosítását tartalmazza, ezenfelül felhatalmazást ad az előre megfizetett, de az úthasználó által fel nem használt útdíj visszatérítése részletes szabályainak kormányrendeletben történő meghatározására.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak során elfogadott törvénynyel a 2021. október 1-jével felállított Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felügyeleti jogkörébe sorolt olyan feladatokat, melyek célja a nemzeti szuverenitást erősítő speciális állami szerepvállalás erősítése. Az önálló szabályozó szervi jogállással megalapozott állami felügyeleti és szabályozói kontrollt ugyanakkor további, szabályozási és piacfelügyeleti tekintetben a hatóság által jelenleg felügyelt területekkel azonos jellemzőkkel rendelkező egyéb szektorokban is ezen a módon indokolt biztosítani.

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok ‑ a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító feladatok kivételével ‑ a hatóság feladatkörébe kerülnek. A kiberbiztonsági tanúsítási tevékenység célja az, hogy az állampolgárok és a vállalkozások által megvásárolható, igénybe vehető infokommunikációs eszközök és szolgáltatások esetében garantálni lehessen a folyamatosan növekvő kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelést. A garantált biztonsági szintre utaló jelzés, hasonlóan a CE jelöléshez, kerül majd a termékre, így a felhasználó is pontosan tudni fogja, hogy milyen megbízhatósági szintű terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe. Ennek eredményeként az infokommunikációs termékek iránti vásárlói bizalom hatékonyan növelhető. A termékek tanúsítását erre akkreditált szolgáltatók, illetve a gyártók és a forgalmazók végzik, a hatóság ezen piaci szereplők piacfelügyeletét fogja ellátni.

Tisztelt Ház! A XXI. század kiemelten fontos kihívása a nemzeti önrendelkezés, az állampolgárok védelme érdekében olyan infokommunikációs alkalmazások, rendszerek kidolgozása és fejlesztése, amelyek garantálják a gazdasági és társadalmi folyamatok biztonságát. Ezeknek a megoldásoknak a felügyeletét olyan szervek, hatóságok hatáskörébe szükséges helyezni, amelyek jogosultságaikkal garantálják a hatékony és biztonságos működést. A törvényjavaslat alapján a hatóság látja el a jövőben az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges posztkvantum-titkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek, valamint az információbiztonsági elemek zártságának tanúsítását végző szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, illetve a hatóság elnöke határozza meg ennek részletes szabályait.

A módosítás javaslatot tesz a dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árának közzétételére vonatkozó szabályok változtatására is azzal, hogy az árak honlapon való közzététele is a hatósághoz kerül, egyszerűsítve ezzel a rendkívül szerteágazó szabályozást és feladatellátást.

A hatóság gazdálkodását érintő szabályok körében a törvényjavaslat az általa nyújtott közhatalmi szolgáltatásért fizetendő felügyeleti díj mértékének, megállapítása szempontrendszerének és a díj elemeinek, valamint megfizetése módjának a hatóság elnökének rendeletével történő megállapítására tesz javaslatot.

A törvényjavaslat mindezek mellett elsősorban jogalkalmazási és gyakorlati szempontú módosításokat, pontosításokat és kiegészítéseket is tartalmaz. Így többek között pontosítja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti állami feladatokat a hatóság és a központi kormányzat között; valamint kimondja, hogy a dohány-kiskereskedelmi tevékenység engedély nélküli szüneteltetése esetén az engedély visszavonásáról a hatóság dönt.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot az elhangzott indokok alapján támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)