Farkas Félix

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ezúton is gratuláljak Mága Zoltán hegedűművésznek a 2018. augusztus 17-én adományozott Magyar Érdemrend Tisztikereszt Polgári Tagozat kitüntetéshez. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és professzor dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által átadott állami kitüntetés mindamellett, hogy Mága Zoltán művész úr zenei munkásságát ismeri el, minden bizonnyal szól annak a hozzáállásnak is, amit a művész úr a karitatív tevékenysége körében a hátrányos helyzetű családokért tesz.Gondolok itt arra is, hogy Nagydobronyban tűzeset után Mága Zoltán azonnal lépett, és a megjelent sajtóinformációk szerint az imaházat és a mellette működő óvodát támogatásáról biztosította. E témában jómagam is felszólaltam itt a parlamentben.

De egy ilyen kitüntetés, azt hiszem, másról is szól. Arról, hogy a magyar nóta és ezzel együtt a cigányzene műfaja nem a lomtárba, nem a múzeumba való, a magyar és a cigányzene kiemelkedő nemzeti értékünk, kulturális örökségünk, vitathatatlan része a magyar kultúrának. Ezt ismerte fel Kerényi Imre is, aki sajnálatos módon 2018. augusztus 11-én hunyt el, Isten adjon neki örök nyugodalmat. Távozásával nemcsak egy kiváló rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista ment el, hanem az a miniszterelnöki megbízott is, aki kimondta, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta értékpusztuláson esett át, és ha kell, állami eszközökkel szükséges segíteni a műfaj újbóli virágzását.

Kerényi Imre 2017-ben indította el az éttermi cigányzene hagyományának támogatására és népszerűsítésére a „Muzsikáló Budapest” elnevezésű pályázatot. Abban az évben 12 budapesti étterem kapott lehetőséget arra, hogy állami támogatás mellett május 20. és augusztus 20. között 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson. 2018-ban országos szintűre bővítették ki a programot, és immár nem „Muzsikáló Budapest”, hanem „Muzsikáló Magyarország” címmel tették közzé. A nagy számban beérkező pályázatok miatt a miniszterelnöki megbízott közbenjárása eredményeként Magyarország Kormánya 2018-ban a pályázati felhívásban eredetileg tervezett 8 budapesti és 8 vidéki helyszín helyett 25 budapesti és 50 vidéki helyszín támogatását biztosította.

A 2017-ben megfogalmazott feltételekhez hasonlóan hálásak lehetünk azért a jelenlegi kormánynak és Kerényi Imrének, mert a számok azt mutatják, hogy a cigányzenére van igény Magyarországon. Tehát kérem önöket, szíveskedjenek átgondolni annak lehetőségét, hogy ne csak szezonálisan és ne csak korlátozott számú étteremben lehessen állami támogatás mellett foglalkoztatni a cigányzenészeket. Az éttermek növekvő forgalma és a turizmus várható fellendülése mellett a kulturális örökségünk tovább élése és átörökítése is igényli a program kiszélesítését.

Én, mint roma nemzetiségi szószóló nap mint nap találkozom olyan tehetséges, ámde elkallódott cigányzenészekkel, akiknek életük a zene, mások szórakoztatása. Sajnálatos módon azonban másféle munkából tartják fenn magukat és családjukat. A munka ilyen irányú ösztönzésével és állami támogatásával több száz vizsgázott zenész saját szakmájában történő foglalkoztatása oldódna meg. Nem beszélve arról a kulturális értékről, amit a cigány fiatalság általi utánpótlással érhetünk el.

A magyar nóta és a cigányzene összetéveszthetetlenül magyar. Tartsuk életben ennek a közösségteremtő muzsikálásnak a hagyományát, hiszen ez a virtuozitás, ez a tűzrőlpattant zene, ez az életforma, a cigány tűz talán nem véletlenül ihletett meg olyan költőket is, mint Vörösmarty Mihály vagy Babits Mihály. Kodály Zoltán gondolatával zárom mondanivalómat: lehet élni zene nélkül is, a sivatagon át is vezet út; de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig az élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.

Jó munkát kívánok mindannyiunknak a 2018. évi őszi ülésszakra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr.

(19.40)