Gyöngyösi Márton (Jobbik)

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban biztossá vált, hogy az egykor óriási innovációként beharangozott és a keleti és déli nyitás szimbólumának tekintett Magyar Nemzeti Kereskedőház lehúzza a rolót, és a jelenlegi formában nem működik tovább. Kipukkadt egy újabb kommunikációs lufi, legyinthetnénk a jellemző módon teljesen koncepciótlanul és dilettáns módon megszervezett hálózat megszüntetésére, ha az ügy háttere nem volna még furcsább, mint a felszín. Először azonban tekintsük át a kereskedőház tevékenységének pár jeles epizódját! A 2012-ben létrehozott cég az első három évben 9,5 milliárdos veszteséget produkált, majd 2016-ban 9,1 milliárd forint ráfordításból már 5,6 milliárdnyi bevételt is termelt, miközben irodáinak fenntartása nagyjából 600 millió forint közpénzt emésztett fel. Sajnos, mindezért kevés üzleti lehetőség járt.

A türk világban üzemeltetendő kirendeltségekre kiírt 3,3 milliárd forintos pályázatot megkapó Adnan Polat török milliárdos tulajdonában álló és Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozható ALX Magyar-Török Kft. 2013-2016 között például egyetlen üzletet sem tudott lebonyolítani. Azt kell mondanunk, hogy a legköltségesebb kereskedőházakba ölt befektetések enyhén szólva sem térültek meg a magyar adófizetőknek. Lehet persze, hogy a kifizetési listán lévő, azóta börtönbe készülő Kuna Tibor, a híres migrációszakértő Nógrádi György vagy épp a Ghaith Pharaonnal üzletelő Zaid Naffa másképp látja mindezt.

Még rejtélyesebb a moszkvai kereskedőház ügye, amelyet Szijjártó miniszter úr is a magyar-orosz kapcsolatok fontos pillérének nevezett, majd a Quaestor-botrány után hirtelen kiderült, hogy olyan kirendeltsége a Nemzeti Kereskedőháznak nem is volt. Sajnálatos, hogy a Jobbik által egykor racionális elképzelésként szorgalmazott, nemzeti érdekeken alapuló keleti nyitásban a kormány csak egy újabb pénzcsapot látott, és mindezzel nemhogy nem építette keleti és déli kapcsolatainkat, de még le is járatta országunkat.

Mindennek azonban még most sincs vége, hiszen az újságok arról írnak, hogy a megszűnő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a milliárdokért létrehozott kirendeltségek lezárása után, leányvállalatával összeolvadva HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség néven folytatja tevékenységét. Ezt pedig az a Ligetfalvi Gábor vezeti majd, aki a Mészáros Lőrinchez kötődő MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek vezetője is egyben.

Tisztelt Államtitkár Úr! várható-e az átszervezés után a dilettáns pénzszórás és a haveri körök kifizetésének folytatása? Szakmai érvek vagy a Fidesz-holdudvar belharcai állnak a mostani változtatás mögött? A HEPA is tervezi, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekkel üzletel? A Mészáros Lőrinchez kötődő új vezetőt tekinthetjük-e garanciának arra nézve, hogy a kisebb hálózatból még több pénzt sikerül majd kiszivattyúzniuk?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)