Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáiról már sokszor volt módunk vitázni itt a parlamentben, hol összágazati szinten, hol pedig egy-egy növény esetében. Most ez utóbbira szeretném felhívni a figyelmet.

Hazánkban a csemegekukoricát mintegy 30-35 ezer hektáron termesztik a gazdálkodók, a zöldborsót pedig ugyan csökkenő mértékben, de nagyjából 18-21 ezer hektáron. Most ezen a területen van roppant komoly probléma. Ez a két növény azt jelenti, hogy az összes zöldségtermő terület mintegy 60 százalékáról beszélünk.

(12.30)

Szerintem ez a szám jól mutatja, hogy milyen súlyú a probléma. Ezt nemcsak én mondom és nemcsak a termelők, hanem például a FruitVeB, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is, amely egy számokkal alátámasztott, komoly szakmai segélykiáltást intézett többek között önök felé.

A borsóválság nemcsak önmagában értelmezhető, hiszen a feldolgozóipart, jellemzően a konzervipart is magával ránthatja, illetve a szintén jellemzően másodvetésű csemegekukorica is nagyban függ a zöldborsó helyzetétől. Az évek óta meglévő problémák mellé idén hozzázárkózott az is, hogy egy szokatlanul hideg, hosszúra, már-már téliesre nyúló tavaszunk volt, ami a feldolgozási szezon szokásos 30-35 napját 20-22 napra csökkentette. Tehát a probléma, azt hiszem, ezen keresztül is jól érzékelhető és bemutatható.

A kérdés pedig adódik, államtitkár úr: mi lesz ezzel a két növénnyel, az őket termesztő gazdálkodókkal, mi lesz a feldolgozóiparral? Vajon asszisztálnak‑e ahhoz, hogy szép lassan a zöldborsó és a csemegekukorica eltűnjön hazánkból, mint oly sok más termesztett zöldségünk és gyümölcsünk, vagy végre tesznek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy az ágazatban dolgozók és az élelmiszeriparban dolgozók megtarthassák a munkahelyeiket, és valóban egy felzárkózó, minőségi európai vidéki életet tudjunk biztosítani számukra? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)