Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ismét egy salátatörvény van előttünk, amely valóban több mint húsz törvényt módosít. Mint el szoktuk mondani, soha nem örülünk a salátatörvényeknek, mert ezek olyan jellegű törvénymódosító javaslatok, amelyek sok mindent tartalmaznak, és sokszor el van bennük bújtatva sok olyan dolog is, amit egy ellenzéki képviselő nem fog megszavazni (Nacsa Lőrinc: Köszönjük szépen!), sőt egy jóérzésű képviselő sem fog tudni megszavazni. Önök általában azt szokták csinálni, hogy összekötik ezt jó javaslatokkal, majd aztán Nacsa képviselő úr ‑ mint ahogy ma is tette már az első vitában ‑ szemére veti az ellenzéknek, hogy nem szavazták meg, pedig milyen jó javaslat volt abban a törvényben. Hát, nyilván önök olyannal tették össze, amit jóérzésű ember nyilván nem szavazhat meg, és nem teheti meg, hogy azokat megszavazza, önök pedig nyilván erre fognak majd hivatkozni 120 évig, hogy hát az elektronikus nyilvántartásnak a modernizálását bizony az ellenzék nem szavazta meg, és hát mi nem kívánjuk modernizálni az országot, s a többi, már hallom a majdani ezzel kapcsolatos felszólalásokat és mondásokat.

Nyilván, amikor arról beszélünk, hogy elektronikus nyilvántartás, elektronikus… elektronizáció fejlesztése, én azt gondolom, hogy mindenki megszokta már ezt, és akkor is, hogyha az átmeneti nehézségekkel meg kell küzdenünk, akkor is, amikor meg kell tanulnunk ezeknek az újszerű működését, összességében ez azt jelenti, hogy jobbá, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi akár a közigazgatást, akár más területeket is, tehát fejlődést hoz, és az emberek is lassan hozzászoknak. Nyilván nehezen szoktunk bele az elején, de aztán egyre jobban megszokjuk ezt, és egyre inkább átlátjuk azt, hogy az elektronizáció mennyiben tud nekünk segíteni, még akkor is, hogyha bizonyos esetekben személytelenné teszi az ügyintézést, adott esetben nem kapja meg azt a személyes segítséget, amit egy ügyintézőtől meg tud kapni, amikor segítségre szorul esetleg az, aki valamilyen kérelmet nyújt be, de biztos, hogy nagyon sok esetben viszont gyorsít. Nyilván technikai problémák is vannak, meg is kell tanulni az új technikát, tehát ez is számtalan problémával jár.

Ha tehát arról beszélünk, hogy elektronikai fejlesztés, akkor azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom minden esetben üdvözli, és adott esetben támogatjuk is.

(15.20)

Ezért örülnénk, ha ezek a jogszabálytervezetek úgy kerülnének elénk, hogy nem huszonakárhány darab összezsúfolva, 26 darab és abból kettő elfogadhatatlan, a többi pedig elfogadható, sőt pozitív is. Tehát nyilván kellemetlen dolog olyankor nemet mondani, amikor többségében jó dolgokat tartalmaz, viszont egy-két javaslat teljes mértékben elfogadhatatlanná és megszavazhatatlanná teszi azt a javaslatot.

Ha konkrétan nézzük ezt a jogszabálytervezetet, nyilván az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos problémák megoldásával foglalkozik, ami mindenféleképpen üdvözlendő. Ha már megnézzük, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak a célja, és ha kiemelem az általános indokolásból ezt a részt, akkor mit hoz a javaslat? A koronavírus-világjárvány elleni küzdelem újfajta kihívásokkal szembesítette a törvényalkotót, amelyeknek bizonyos társadalmi viszonyokat érintően az állampolgárok egyes közbiztonsági és rendvédelmi tárgyú jogszabályok által garantált biztonságát még tovább erősítve kíván megfelelni.

Tehát mit látunk ebből? Azt látjuk, hogy a koronavírus-járvány miatt közbiztonság, rendvédelem, fejlesztés, erre vonatkozna a törvény. Hát, valóban van ilyen javaslat benne, de azért egyszerűen nem értettem, amikor úgy a 3. oldal környékére értem, és akkor szembesültem vele először, hogy itt szinte a legkomolyabb módosítás a bányászati tevékenységgel kapcsolatos, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szól, és én nem értettem azt, hogy ez hogy jön a közbiztonsághoz. Nem értettem, hogy hogy jön a közrendhez és a közvédelemhez. Ez számomra megfoghatatlan volt. Sőt, mindig el szokták mondani ilyenkor az itt lévő államtitkárok, hogy azért adunk be salátatörvényt, mert itt szoros összefüggés van az egyes törvények között. Hát, én nem értem, hogy a közrend, közvédelem hogy jön a bányászathoz, hogy jön ide a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Persze, ezt még meg lehetne magyarázni ‑ de hogy ezzel a törvénnyel hozzuk be a bányászatnál a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a jogkörbővítését? Hogyan lesz az, hogy Biró Marcell, aki ennek a vezetője, aki korábban a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára volt, és ‑ nyilván nem idetartozóan: 4,5 millió forintos fizetéssel ‑ újabb területet kap meg, amelynek ő lesz a felügyelete. Egy komoly gazdasági terület felügyeletét fogja ellátni, és hát, milyen érdekes, hogy miket is lát el ez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Hát, az állami monopóliumoknak a felügyelete hozzá tartozik, így például a szerencsejáték-szervezés. Milyen érdekes, a dohánytermék-kereskedelem felügyelete, a felszámolói névjegyzék, a bírósági végrehajtó szervezetek felügyelete, a koncessziós szerződések megkötésére irányuló eljárás, és most már a bányászat is hozzá fog tartozni, sőt mi több, rendeletalkotási joggal is rendelkezik.

Tehát most már egy csomó minden, ami adott esetben lehetett volna akár a parlament hatásköre vagy a kormány hatásköre, vagy egy ágazati miniszter hatásköre, most már neki jogszabályalkotó jogköre is lesz, és meg fogja mondani, hogy a bányászatban mi nincs, és mi lehet és mi nem. És milyen érdekes és mennyire jellemző arra a sportszerű politikára, arra a lovagiasságra, ami jellemzi a Fidesz-KDNP 11 évnyi kormányzását, hogy megint a nyakunkra ültetett egy olyan személyt kilenc évig, akiről úgy gondolják, hogy leválthatatlan lesz. És teljesen mindegy, hogy ki lesz kormányon ebben az országban a következő négyéves ciklusban vagy az azt követő négyéves ciklusban is, mert nyolc év távlatában gondolkodunk, kilenc évre megbízott elnökről beszélünk, akit önök leválthatatlannak tartanak, és próbálnak körbebástyázni ‑ állam az államban.

Tehát akkor mi legyen: hogy az önök embere, Orbán Viktor bizalmi embere irányítsa ezentúl továbbra is a következő kilenc évben, függetlenül attól, hogy ki van kormányon, kik irányítják ezt az országot, de akár a szerencsejátékokat, akár a dohánybizniszt. Nyilván nem véletlen, hogy önök először ehhez nyúltak hozzá, és a dohányboltokat monopolizálták, illetve a trafikrendszert alakították át oly módon, hogy csak a klientúrájuk kapjon lehetőséget ebben. De ugyanígy bele akarnak szólni a felszámolásba, a végrehajtásokba, és amellett a koncessziós szerződések… Hát, nem kis dolgok ezek, ezt úgy gondolták, hogy kilenc évig, állam az államban, önök fogják meghatározni.

Ezt terjesztik ki most a bányászatra is. Nyilván mi jut az embernek először az eszébe? Nyilván az Orbán-bányák, miniszterelnök úrnak nagyon fontos, hogy ott megfelelő és bizalmi ember legyen, aki ezt irányítja, aki majd rálát, hogy a következő kilenc évig senki ne tudja semmilyen formában korlátozni az Orbán család ez irányú gazdasági tevékenységét, és senki más ne lásson rá. Ezek azok a problémák, ami miatt egy törvényt elfogadhatatlanná tesznek, még akkor is, ha vannak benne olyan dolgok, amelyek adott esetben pozitívak, progresszívek is lehetnének.

Itt beszéltek arról, hogy migránsválság, ugye, és itt is kell megszorításokat alkalmazni; nyilván teljesen egyértelmű, hogy nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, aki olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon is három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Ezekkel a jogszabálytervezetekkel, azt gondolom, hogy száz százalékban egyet tudunk érteni, és ezek támogathatóak lennének, ha nem lennének egyéb buktatók elrejtve ebben a jogszabályban.

Egy következő lényeges dolog, amit érint ez a jogszabályváltozás, ez az úgynevezett digitális nomádok helyzete. Ez egy érdekesség ebben a törvényben, hiszen sokan azt sem tudják, hogy mi az, hogy digitális nomád, és miért van szükség erre a szabályozásra. Államtitkár úr már ismertette, hogy kiket lehet digitális nomádnak tekinteni, és kik is ők tulajdonképpen, és azt is ismertette államtitkár úr, hogy milyen könnyítések lesznek az ő esetükben. Hogy kik is ezek a digitális nomádok? Nyilván azok a személyek, akik olyan munkát végeznek, ami miatt külföldről Magyarországra jönnének, de digitálisan tudják elvégezni a munkájukat, a modernizáció lehetőségével bárhonnan a világból el tudják ezt végezni.

De hogy miért jönnének ezek Magyarországra? Hát, azért jönnek Magyarországra ezek a digitális nomádok, mert mint utánanéztem az interneten, hogy hogyan is élnek ezek a nomádok ‑ akiket annak nevezünk, digitális nomádok ‑, mire figyelnek oda, arra, hogy legyen széles sávú, nagyon jó és nagyon gyors internet, arra, hogy olcsó legyen a megélhetés abban az adott országban; olcsóak legyenek az albérletek, olcsón lehessen élelmiszerhez jutni, jó legyen az adott városban a közbiztonság, vagy szép környezet vegye őket körbe, jó legyen az időjárás, az időjárási viszonyok jók legyenek körülöttük.

És ha megnézzük, ezek a digitális nomádok most már egyes felmérések szerint körülbelül 36 millióan vannak a világon, tehát jelen pillanatban ez egy nagyon nagy létszámú közösséget jelent, ha beszélhetünk egyáltalán közösségről, és azt is meg kell jegyezni, hogy exponenciálisan növekszik a számuk, szinte évek alatt duplázódik a száma ezeknek, akik így végzik a munkájukat. Ez nagyon jó, mert nincsenek egy irodához kötve, bárhol, ahol a laptopjukat kiteszik, onnan tudják végezni a munkájukat, és egyre többen vannak ilyenek.

Mi a legnépszerűbb az ő számukra? Nyilván az, hogy nyáron jó idő legyen, télen jó idő legyen, és ahogy néztem a statisztikákat, nyáron általában ezek a digitális nomádok az Egyesült Államokban laknak, illetve Európában laknak, télen pedig átköltöznek Délkelet-Ázsiába, ahol sokkal melegebb van, olcsóság van, jó élet van, tenger van, és a többi. Ja, bocsánat, a szórakozóhelyek közelségét elfelejtettem mondani mint vonzó helyet a számukra, mert ez is egy jelentős dolog, mert itt általában fiatal emberekről beszélünk. A 66 százaléka, kétharmada ezeknek férfi, egyharmada nő, és 40 év alatti korosztályt érint ez a kifejezés, hogy digitális nomád, tehát általában 40 év alatt vannak, Y korosztálynak is nevezik őket. Én rendkívül nem szeretem ezeket a betűjelzéseket, mert már Z korosztályról vagy Z generációról is beszélünk, és valahogy az az érzete támad az embernek, ha Y és Z generációról beszélünk, hogy nem lesz újabb generáció, hiszen az ábécében nincs már újabb betű. (Nacsa Lőrinc: Azért reméljük, lesz!) És nagyon reméljük, hogy lesz újabb generáció, és nem itt fejeződik be, de úgy tűnik, mintha ebből az Y, Z, ZS generációból ‑ ZS nincsen az angolban ‑ nem tudunk továbblépni. Tehát nyilván reméljük, hogy ez nem fog bekövetkezni. Azért nem szeretem ezt az Y generáció kifejezést sem használni rájuk.

Tehát Európában és az Egyesült Államokban élnek általában nyaranta. Mit jelent ez Európára lefordítva? A legnépszerűbb város Európában Barcelona, a második legnépszerűbb város pedig Budapest. Nyilván gazdaságilag is jó egy országnak, ha megfogunk egy olyan réteget, aki jövedelmező, jó állással rendelkezik, és ezek általában kivételesen intelligens, értelmes, tanult emberek.

Bár itt megint egy kicsit ellentétesnek látom a Fidesz kommunikációs politikájával, hiszen amikor migránsokról beszélünk és a külföldiek elutasításáról, sőt egy folyamatos ötéves gyűlöletkeltés ment a médiában a külföldiekkel szemben Magyarországon, akkor, ha már gazdaságilag ez előnyt jelent, akkor viszont nyitunk.

(15.30)

Hát, ezt láttuk annak idején a kötvénybiznisz esetén is, hogy aki fizetett, az bejöhetett ebbe az országba nyugodtan, érkezzen bárhonnan. Bár azt is írják, hogy Fehér Kártyát, amivel majd ezek a digitális nomádok bejöhetnek az országba, nem kaphat olyan személy, aki bűncselekményt követett el, vagy veszélyes a társadalomra. Azt is láttuk, hogy a kötvényeknél sem így volt, hiszen még a legveszélyesebb, külföldi tiltólistákon szereplő terrorgyanús személyeket is beengedett a Fidesz-KDNP, amennyiben jó pénzt fizetett a megfelelő embereknek. Tehát nyilván nem látunk arra sem garanciát, hogy itt is ez a szűrés meg fog valósulni, hiszen az elmúlt hat év Fidesz-KDNP-s politikája egyértelműen azt mutatta, hogy önöknek sohasem az ország közbiztonsága számított, hanem az számított önöknek, hogy mennyit fizetnek, gazdaságilag mennyit fog profitálni abból a miniszterelnökhöz közel álló üzleti kör. Ez a legnagyobb probléma ezzel, hogy itt sem látjuk azt a garanciát, hogy ebben az esetben ez meg fog valósulni.

Mindezt összegezve az látható, hogy ez a törvény jórészt támogatható is lenne, azonban olyan elemek vannak ebben a törvényben, amelyek miatt jó szívvel, azt gondolom, egyetlen párt és egyetlen országgyűlési képviselő sem tudja odatenni az igen szavazatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.