Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen elnök úr bőkezűségét. Nagyon fontos, hogy ezt helyre tegyük, tisztelt képviselő asszony, mert a mai napon a baloldal egy egész napos álhírkampányt szentel az ápolói béremelés kérdésének. Tisztázzuk, hogy mi történt, és egy nagyon egyszerű matematikai művelettel, az összeadással ön is rájöhet, hogy mi az álhír a baloldal mai mondandójában.

Valóban megállapodást kötöttünk a szakdolgozókkal, hogy ebben a ciklusban összesen négy lépésben 72 százalékkal emelni fogjuk az ápolók, szakdolgozók bérét. A cél tehát az, hogy egy 72 százalékos emelés legyen ebben a ciklusban. Az első lépése ennek 2019-ben egy 8 százalékos emelés volt, majd egy 14, egy 20 százalékos és az utolsó egy 30 százalékos emelés. Ezt a 30 százalékos emelést kétféleképpen is nézheti ön, egyrészről, hogy a 2018-as bérhez képest ez egy 30 százalékos emelés, de mivel közben történt egy 8 százalékos emelés, egy 14 százalékos emelés és egy 20 százalékos emelés is, ezért ma már jóval magasabb az ápolók bére, mint 2018-ban volt. Ehhez képest a mostani emelés 21 százalékot jelent, de ha az eredeti megállapodást nézem, amikor megkötöttük, az egy 30 százalékos emelés.

Tehát, ha ön összeadja a 8 százalékos, a 14 százalékos, a 20 százalékos és a 30 százalékos béremelést, akkor összességében megkapja a 72 százalékos béremelést. Ha viszont ön csak egy évet néz, nem négy évet néz, és azt nézi, hogy az idei évhez képest a jövő évben mennyivel nő az ápolók fizetése, akkor egy 21 százalékos számot lát, tisztelt képviselő asszony. Úgyhogy ön viszonyíthatja ezt a ’18-ashoz is, amikor eredetileg megkötődött ez a megállapodás, akkor ez 30 százalék, viszonyíthatja az ideihez, az 21 százalék.

A nagy különbség, tisztelt képviselő asszony, hogy amikor önök azt mondták, hogy válságot kezelnek, akkor az ápolóktól elvettek egyhavi fizetést. Nem viszonyítgattak, és nem a pluszszámokon volt a vita, hogy most 8 százalékos, 14 százalékos, 20 vagy 30 százalékos üteme következik a béremelésnek, és ez melyik bérhez képest mekkora emelkedés, hanem az a különbség, hogy önök akkor ott, miközben vizitdíjat vezettek be, hogy többletforrás legyen az egészségügyi dolgozók bérére, aközben az egészségügyi dolgozók bérét csökkentették. Ilyet más országokban sehol a világon szerintem nem csináltak, hogy az emberektől beszednek vizitdíjat bérre, majd bérre kevesebbet fizetnek ki a dolgozóknak. Önök ezt megtették.

Tisztelt Képviselő Asszony! Önök éppen ezért ne vitassák azt, hogy valóban, hála istennek, Magyarországon jövőre megteremtődött annak a fedezete, hogy abból a több mint 700 milliárd forintból, amit többletként fogunk egészségügyi célokra fordítani, ne csak az orvosok béremelésére jusson fedezet, ami 2-2,5-szeresére emelt bért jelent, hanem az ápolók esetében is a ’18-as bérhez képest egy 30 százalékos, az idei bérhez képest pedig egy 21 százalékos emelés lesz. Ez pontosan az az összeg, amiről ’18-ban a szakdolgozókkal megállapodtunk, hiszen ebből a 8, 14, 20 és 30 százalékos emelésből jön ki az a végeredmény, az a 72 százalék, amiben megállapodtunk a szakdolgozók képviselőivel, hogy érezhető legyen a béremelkedés.

Amivel pedig minősítette a védekezést, tisztelt képviselő asszony, a WHO elismerő szavakkal illette a magyar védekezést. Volt egy nemzetközi, talán japán eredetű Nikkei-kimutatás arról, hogy melyik ország hogyan védekezett. Ebben is dobogós helyen szerepel Magyarország. A magyar baloldal nem osztja sem a WHO-nak, sem ennek a nemzetközi japán összehasonlításnak a véleményét, mert önök politikai véleményt fogalmaznak meg, ők pedig szakmai véleményt fogalmaznak meg. Ők a világ minden országát egyenlő mércével mérik, önök a saját országukat mindig lejjebb minősítik, mint ami a valóság (Z. Kárpát Dániel: Csak a saját kormányunkat, az országot nem!), mert önök valamiért mindig a saját országukban, a saját embereikben nem bíznak, hanem igyekeznek negatív színben feltüntetni. Köszönöm szépen.