Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Melyek voltak a gazdaságpolitika legfontosabb lépései, és milyen eredményeket értünk el az elmúlt évben? Hogyan állt helyt Magyarország egy eddig ismeretlen, világméretű járványhelyzetben és az azt követő gazdasági válságban? Mit tett a kormány a családok és a vállalkozások érdekében? És végül, ezek eredőjeként milyen kilátásaink vannak az idei és a jövő évre nézve?

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ezek a legfontosabb kérdései az elmúlt év költségvetési gazdálkodásának, ezek a legfontosabb kérdései a zárszámadásnak. Ezért már itt, a bevezetőben elmondom: annak ellenére ‑ vagy talán éppen annak köszönhetően ‑, hogy a baloldal sem a védekezésben, sem a gazdaság újraindításában nem vett részt, olyan eredményeink vannak, amelyekre mindenki büszke lehet.

Magyarország elmúlt másfél évét a bennünket ért szomorú veszteségek és elszenvedett károk ellenére kimagasló küzdelem és kimagasló teljesítmény jellemezte. Mindenkinek, szülőnek, nagyszülőnek, gyermeknek, egészségügyi dolgozónak, pedagógusnak, gyári vagy irodai munkatársnak, vezetőknek és alkalmazottaknak a szokásosnál, a kötelességnél sokkal többet kellett tennie azért, hogy védekezhessünk a járvány ellen, majd újraindíthassuk az életet, a gazdaságot.

Ennek a teljesítménynek köszönhetjük, hogy a munka meghozta az eredményét, ma már nagyon sok tekintetben eredményekről beszélhetünk. A gazdaság újraindításában lépéselőnyt szereztünk az Unióban. A magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet, miközben az uniós országok többségében erre még várni kell. A növekedés mértéke idén rekordmagas lehet, elérheti a 7-7,5 százalékos mértéket. A munkahelyek száma a 2019-es csúcson sem volt annyi, mint most; több mint 4 millió 700 ezren dolgoznak Magyarországon. Egy évtized alatt egymillió munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta 12-ről 4 százalékra csökkent; egyetlen lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatástól.

Emlékezzünk vissza arra, hogy 2010-ben milyen kétkedés fogadta, hogy tíz év alatt el lehet érni egymillióval több munkahelyet. Azt kell mondanom, hogy a pandémia egy-másfél évet ezen egy kicsit csúsztatott, de 2021 októberére ez megvalósult. Mindez annak köszönhető, hogy a válságot nem megszorításokkal, hanem támogató költségvetési politikával kezeljük.

Joggal merül fel a kérdés, hogy egy baloldali kormányzás esetén vajon milyen helyzetben lennénk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapkodást, döntésképtelenséget követően megszorítások, adóemelések, elbocsátások és hatalmas visszaesés következett volna. Erre még majd szeretnék visszatérni.

Tömören fogalmazva: Magyarország jelenlegi kedvező helyzete annak köszönhető, hogy nem baloldali kormánya van. A polgári kormány a válság idején is a saját gazdaságpolitikai elveit követte. Ennek megfelelően folytattuk az adócsökkentéseket, támogattuk és támogatjuk a gyermeket nevelő családokat, a munkahelyteremtést és a beruházásokat. Mert ezek teremtenek erős, a kihívásokkal szemben ellenálló gazdaságot és a XXI. században is boldogulni tudó nemzetet.

A fiskális pénzügypolitika a válsághelyzetben is jól vizsgázott, biztosította a forrásokat a védekezéshez, a gazdaságvédelemhez és az újraindításhoz is. Ugyanakkor maradtunk az arany középúton a költségvetési hiány mértékét és az adósságráta alakulását tekintve is. Előbbi az uniós átlagnak megfelelő, utóbbi még mindig jóval kedvezőbb az Európai Unió átlagánál. Az elvek ezen a téren sem változtak, vagyis azért dolgozunk, hogy tovább csökkentsük Magyarország külső sérülékenységét, az adósságát és a költségvetési hiányát is.

A magyar gazdaság elmúlt évben, illetve a válság után elért teljesítménye külső szemmel is elismerésre méltó, amit a 2014 óta folyamatosan tartó felminősítések is mutatnak. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy Magyarország az idei évet úgy zárhatja, hogy mindhárom hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában szerepel.

Nem tévesztettük szem elől azt sem, hogy az elért eredményeknek, a kiugró gazdasági mutatóknak akkor van értelmük, ha azokat az emberek közvetlenül is érzékelni tudják. Ezért döntött a kormány úgy, hogy példa nélkül álló intézkedéseket hoz: a gyermeket nevelő családoknak visszaadja a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. Ez közel kétmillió embert érint. A növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémiumot is tudunk fizetni, vissza tudjuk építeni a 13. havi nyugdíjat, ahogyan ‑ többek között ‑ el tudjuk engedni a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadóját is.

Tisztelt Ház! A mostani világválságból azok az országok tudtak a legkisebb veszteséggel kikerülni és mielőbb továbblépni, amelyek a korábbi években kiegyensúlyozottan fejlődő gazdaságot építettek, a járvány kitörését követően gyors és határozott lépéseket tettek az emberek és a gazdaság védelmében, képesek voltak nemzeti érdekeik képviseletére, és a válság idején is a jövőre készültek a beruházások támogatásával.

Az elmúlt évtized következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban. Köszönhető ez annak, hogy 2014-19 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, míg ‑ hasonlítsuk össze ezzel ‑ az Unió átlagos bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás tehát egyensúlyban volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent. Emlékeztetnék rá, hogy 2010-ben ez még 80 százalék fölött volt, 2019 végére 65,5 százalékra csökkent; 2019-ben pedig Magyarország produkálta az egyik leggyorsabb növekedést az Európai Unióban 4,6 százalékkal.

Nyugodtan mondhatom tehát, hogy megtérült az elmúlt évtized munkája, mert amikor a járvány miatt nagy szükség volt rá, a költségvetésre támaszkodva tudtuk megerősíteni a családokat, megvédeni a munkahelyeket, segítséget tudtunk nyújtani a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, és megtettük az újraindításhoz szükséges lépéseket is.

Emlékeztetek arra, hogy a második Gyurcsány-kormány az akkori válságban azonnal megszorító fiskális politikát folytatott: elvették a 13. havi nyugdíjat, megszüntették a lakástámogatási rendszert ‑ egykori, közkeletű nevén a szocpolt ‑, megemelték a személyi jövedelemadót, a társasági adót; ez utóbbit például 16-ról 19 százalékra. Vagyis éppen az ellenkezőjét tették annak, mint amit most, a járvány kitörése után a polgári kormány tett.

(8.10)

Tisztelt Országgyűlés! A 2020-as költségvetést 4 százalékos növekedéssel és 1 százalékos költségvetési hiánnyal számolva nyújtottuk be. A járvány azonban bénítóan hatott a világgazdaságra, felborított minden korábbi tervezést. Az Európai Unió gazdasági teljesítménye közel 6 százalékkal esett vissza. Magyarország ennél kedvezőbben, 4,7 százalékos visszaeséssel vészelte át a válság évét.

A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék 8 százalékában teljesült. Ebben a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések kiadásai egyaránt szerepet játszottak.

A pandémia megfékezése érdekében hozott költségvetési intézkedések következtében az év végén 80,1 százalékos szintet ért el az uniós módszertan szerint számított adósság. Sok álhír és valótlan állítás kering erről, ezért emlékeztetek arra, hogy a GDP-arányos államadósság a 2010-es kormányváltás idején a 80 százalékot haladta meg, és erről a szintről csökkent 65,5 százalékra 2019 végére, és ennél talán sokkal fontosabb hozzátenni azt, hogy az adósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 20 százalékra, a külföldiek birtokában lévő adósság pedig 65-ről 34 százalékra csökkent. Ezzel 2019-ben az elmúlt 8 év legnagyobb arányú adósságráta-csökkenése valósult meg.

Tisztelt Ház! A gazdasági folyamatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy 2020 második negyedévében a járvány soha nem látott mértékben, közel 14 százalékkal vetette vissza a gazdaság teljesítményét. A harmadik negyedévben már a gyors kilábalás volt látható. A helyreállás a negyedik negyedévben is folytatódott annak ellenére, hogy ismételten korlátozó intézkedéseket kellett bevezetnünk.

Ezt a kilábalást nagymértékben támogatta, hogy a koronavírus hazai megjelenésével párhuzamosan 2020 tavaszán elindítottuk a gazdaságvédelmi akciótervet. Az akcióterv célja a családok megerősítése, a nyugdíjasok támogatása, a munkahelyek megőrzése, a nehéz helyzetbe jutott ágazatok megsegítése volt. A kormány ezekre a feladatokra korábban sosem látott mértékű, a bruttó hazai termék mintegy 30 százalékát kitevő intézkedéseket hozott. Ezek között ‑ csak hogy néhányat megemlítsek ‑ voltak adócsökkentések, bértámogatások, a törlesztési moratórium elindítása, fejlesztéseket ösztönző támogatások, illetve az állami garanciaprogramok kiterjesztését tartalmazó gazdaságvédelmi intézkedések. Nem meglepő tehát, hogy a 2020-as költségvetési törvényt is át kellett tervezni. A kormány ezt ‑ a 2021-es költségvetés tervezésével párhuzamosan ‑ olyan módon tudta megtenni, hogy a védekezésre szolgáló források is folyamatosan rendelkezésre álltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2020-as költségvetés a családok támogatásának költségvetése volt, és ezen a járványhelyzet sem változtatott. A járvány idején a családtámogatás még az eddigieknél is nagyobb figyelmet kapott Magyarországon. 2020-ban a vészhelyzetben lejáró családtámogatási ellátásokat meghosszabbítottuk, és a pandémia előtti időszakban meghozott intézkedések is érvényben maradtak. 2020-ban folytatódtak és tovább bővültek a családvédelmi akcióterv intézkedései.

Engedjék meg, hogy ezek közül is kiemeljek néhányat a 2020-ban bevezetett új intézkedések közül. 2020. január 1-jétől az életük során legalább négy gyermeket nevelő anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A családi járulékkedvezményt 2020. július 1-jétől 18,5 százalékig ‑ tehát a társadalombiztosítási járulék erejéig ‑ lehet érvényesíteni. 2020. július 1-jétől a gyermekgondozási támogatásban részesülők is igénybe vehetik az első sikeres nyelvvizsga megszerzéséhez és a közlekedési alapismeretek tanfolyam- és vizsgadíjához nyújtott támogatást. Tovább emelkedett az otthonápolási és a gyermekek otthongondozási díja. 2020. november 14-étől ‑ az étterembezárási intézkedéssel párhuzamosan ‑ az elvitelre történt vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalom áfája ideiglenesen 5 százalékra csökkent. Fontos megemlítenem a nyugdíjasokat is: 2020 júliusától a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formája mentesül a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.

Tisztelt Ház! Mit tett a kormány a munkavállalókért ebben a nehéz időszakban? Ezekre is engedjék meg, hogy kitérjek röviden. 2020 első felében bevezettük a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kutatás-fejlesztési szektor munkahelymegőrzési támogatását. Kifejezetten a járvány második és harmadik hullámának munkaerőpiaci hatásait kezeli a 2020 novemberében bevezetett ágazati bértámogatási program, illetve az újraindult kutatás-fejlesztési szektor munkahelyeinek megőrzését célzó program. Az intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatásban állók száma, átmeneti megingást követően, 2020 második felétől ismét kedvezően alakult. A munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,1 százalék volt, ami azonban továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. És amint már említettem, mára a munkában állók száma 30 éves rekordot ért el.

Fontos tény, hogy a gazdasági visszaesés ellenére a reálkeresetek 2020-ban 6,2 százalékkal tovább nőttek. Tehát pandémia, koronavírus, Covid-járvány ide vagy oda, a bérek, a keresetek is tudtak növekedni.

Összességében elmondható, hogy a kormány intézkedései ‑ az említettek mellett például a kata megfizetése alóli mentesülés, a hitelmoratórium, a járulékfizetési kötelezettség elengedése, továbbá a gyes-, gyed-, gyetjogosultság meghosszabbítása ‑ a veszélyhelyzet alatt hozzájárultak a társadalmi és gazdasági károk mérsékléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez, ezáltal is segítették a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek bővülését.

Tisztelt Ház! Számos kritika érte a kormány által megvalósított beruházásokat, ahogyan a vállalati beruházások támogatását is. Volt olyan baloldali képviselő itt a parlamentben, aki le is állította volna ezeket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a beruházások, amellett, hogy munkahelyeket óvnak meg és hoznak létre, a jövőre való felkészülést, a versenyképesség javítását és emelkedését jelentik.

Az állami beruházások 2020-ban 4,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, több mint 3000 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban. Ezzel tavaly az állami beruházások bruttó hazai termékhez mért arányukat tekintve 6,4 százalékra nőttek. Ezen belül az egészségügyben a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően 15 százalékkal, az oktatásban pedig 7 százalékkal növekedett a beruházások értéke. Csak utalok arra, hogy a Gyurcsány-kormány válságkezelésének első áldozata éppen az egészségügy volt. Most összességében a beruházási ráta 2020-ban is magas szintű, közel 27 százalékos volt és maradt.

Tisztelt Ház! Legyen szó gazdasági növekedésről vagy éppen válságról, a polgári kormány az adócsökkentést támogatja. A válságkezelés egyik fontos eszköze volt az adórendszer, az adók további csökkentése. Ennek megfelelően a jövedelmeket terhelő adók súlya tovább csökkent. Az adózással kapcsolatos adminisztrációs terheket is tovább mérsékeltük, ennek hatására javult az adózói morál is. Itt is hadd emeljek ki néhány intézkedést. Az érintett hónapokban a vállalkozások adókedvezményben részesültek a szociális hozzájárulási adón, a szakképzési hozzájáruláson, a rehabilitációs hozzájáruláson és a kisvállalati adón keresztül.

(8.20)

A járvány által leginkább sújtott ágazatok támogatásán túl a kormány 2020. július 1-jétől 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentette a szociális hozzájárulási adót.

A 2016. évben a versenyszféra és a kormány között született megállapodás értelmében 2017-től folyamatosan mérséklődött a munkára rakódó munkáltatói közteher, 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal. Korábban soha nem volt ilyen mértékű adócsökkentési sorozat a magyar gazdaságban. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér-növekedése ugyan nem érte el az ebben a megállapodásban foglalt szintet, a kormány ettől eltekintve mégis csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát, éppen a munkahelyek megóvása érdekében.

A kormány a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot is adóintézkedésekkel segítette. A Széchenyi Pihenő Kártya, közkeletű nevén a SZÉP-kártya közterhe kevesebb lett, mintegy a felére, 15 százalékra csökkent, miközben a kártyára utalható összeg megduplázódott. Az érintetteknek sem turizmusfejlesztési hozzájárulást, sem idegenforgalmi adót nem kellett fizetniük. Az önkormányzatokat sem érte kár, mert az idegenforgalmi adót a szállóvendégek helyett a központi költségvetés, tehát az állam fizette ki.

A vállalkozások adminisztrációs és adózási terheinek könnyítése érdekében szeptember 30-áig kitolódott a beszámolók és a hozzákapcsolódó éves adóbevallások benyújtásának határideje. A lehetőséget három vállalkozásból kettő ki is használta az eddigi tapasztalatok alapján.

A kis- és középvállalkozások likviditási helyze-tének javítása érdekében jelentősen lerövidült az áfakiutalási határidő is. A kis- és középvállalkozások legtöbbje 75 nap helyett 30 napon belül kaphatta kézhez a visszaigényelt összeget.

Néhány idén hatályba lépő intézkedést is hadd emeljek ki. Az új építésű lakások áfáját 5 százalékra csökkentettük. Csak ez az intézkedés önmagában 110 milliárd forintot hagyott kint a gazdaságban. A CSOK-os lakásokat illetékmentessé tettük. A kiva kulcsát 2020 után 2021-ben is 1 százalékponttal, 11 százalékra csökkentettük; ez is jelentős segítség volt a kisvállalkozások számára. 2021-ben a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját 1 százalékban maximalizáltuk, ez összességében közel 84 milliárd forinttal segítette a kis- és középvállalkozói szektor működését. S végül még egyet hadd emeljek ki: a járvány sújtotta ágazatok vállalkozásai a munkáltatói adó, a katások pedig az adófizetés alól mentesültek ebben az időszakban. Ez is jelentős, több tíz milliárd forintos segítséget tudott adni.

Jövőre az év elején amellett, hogy a minimálbér jóval magasabb lesz, jelentősen, 4 százalékponttal csökkenni fog a munkáltatót terhelő adó mértéke is. Ez jelenleg 17 százalék, 2022. január 1-jétől pedig 13 százalék lesz. Az adócsökkentések folytatódnak idén és jövőre is. Két év alatt csaknem 2000 milliárd forintot hagy a kormány a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Tisztelt Ház! Igen hangos támadással követelt a baloldal azonnali béremelést szinte minden területen, sőt volt, aki kijelentette, hogy Magyarországon biztosan nem is lesz orvosibér-emelés. Hát, ezen a ponton kell elmondanom, hogy a 2021-ben elindított, több évig tartó átfogó béremelési programot a 2020-as költségvetésben tudtuk megalapozni. Az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyébként egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatást kaptak a költségvetésből. Mindez több mint 100 milliárd, egészen pontosan 101,3 milliárd forintot jelentett.

Folytatódtak és kiegészültek a már megkezdett életpályaprogramok is. Többek között a pedagógusok 10 százalékos illetményemelésben részesültek. Az egészségügyben folyamatban lévő többlépcsős bérrendezés keretében a szakdolgozók és a védőnők január 1-jétől 14 százalékos, november 1-jétől 20 százalékos béremelést kaptak. A teljes rendvédelmi és honvédelmi hivatásos állomány számára 10 százalékos keresetkiegészítést vezettünk be. A rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak újabb 5 százalékos emelésben részesültek. A szakképzésben dolgozók 30 százalékos béremelésben részesültek. Sor került a bölcsődei dolgozók anyagi elismerésére, a szociális ágazati pótlék emelésére, illetve kulturális bérfejlesztésre is. Megvalósult továbbá a kormányhivataloknál foglalkoztatottak bérrendezése is. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat működésére 2020-ban 11 milliárd forint többlettámogatást biztosítottunk, ebből átlagosan 30 százalékos bérfejlesztés valósult meg.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az államháztartásról, valamint annak egyes részterületeiről is szóljak. Az egyes területek a válsághelyzet ellenére több, lényegesen nagyobb forrásból gazdálkodhattak, mint egy évvel korábban. Ezek közül is hadd válasszak, hadd emeljek ki néhányat.

A költségvetés jelentős forrást biztosított az „Egészséges Budapest” programra, a családbarát szülészetek kialakítására, a légi mentés működtetésére, az egészségügyi intézmények rendkívüli támogatására, a rezidensi rendszer működésére, az Országos Mentőszolgálat mentőgépjárműveinek beszerzésére, népegészségügyi célú feladatokra, valamint az oltóanyag-beszerzéssel összefüggő kiadásokra.

Folytatódtak a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések is. Ezen belül például a Mazsihisz Szeretetkórház és ‑ a II. kerület képviselőjeként mondhatom örömmel ‑ a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórházának fejlesztései, valamint a „Modern városok” program keretében a Tatabányai Szent Borbála Kórház komplex fejlesztése is megvalósult.

Az oktatásra, a szakképzésre is több jutott, emellett folytatódott a felsőoktatási modellváltás folyamata is. A kulturális ágazat az intézmények bevételkiesésének pótlására külön 24 milliárd forint támogatást kapott.

A hazai fejlesztési kiadások közül jelentős forrás jutott a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program beruházásaira, valamint a közút- és vasúthálózat modernizációjára is.

Év közben pedig, ahogy már említettem, jelentős forrást biztosítottunk a turisztikai fejlesztések megvalósítására, illetve az egészségipari vállalatok, egyéb vállalkozások versenyképesség-növelő támogatásaira, továbbá a nagyvállalati beruházási támogatási programra is.

Mindezek mellett a tavalyi évben is forrást kellett biztosítanunk a tömeges bevándorlás visszaszorítására, a határok védelmére, valamint a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére is.

Tisztelt Ház! 2020-ban a kedvezményezettek 2000 milliárd forint uniós költségvetési támogatásban részesültek. A kifizetések 80 százalékát a kohéziós programok, 12 százalékát a vidékfejlesztési program, a maradék 8 százalékot pedig egyéb kisebb költségvetésű uniós programok adták. A költségvetésen kívüli további 516 milliárd forint közvetlen agrártámogatáshoz jutottak a gazdák, tehát jelentős segítséget tudtunk biztosítani a hazai vidék fejlesztéséhez, az agrárium támogatásához is. Mindent egybevetve 2020-ban 2548 milliárd forint támogatás kifizetése valósult meg, ami 24 százalékkal több, mint 2019-ben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy az államháztartás fontos részét képező Nyugdíjbiztosítási Alapról és Egészségbiztosítási Alapról is néhány szót szóljak. A Nyugdíjbiztosítási Alapban a nyugellátások kiadása 2020-ban is jelentősen növekedett, 2,2 millió fő ellátását tudtuk ebből a keretből fedezni. 2020-ban az előző év mintegy 3500 milliárd forintos kiadásához képest összességében 4,1 százalékkal, közel 143 milliárd forinttal emelkedtek a nyugdíjkiadások.

A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek megfelelően 2011 és 2020 között a nyugdíjakat közel 40 százalékkal növeltük.

(8.30)

A tavalyi évben a nyugellátásokat ‑ az inflációt követve ‑ 4 százalékkal emeltük. A nők korhatár alatti nyugellátására mintegy 27 milliárd forinttal többet költöttünk, mint 2019-ben. 2020-ban a „Nők 40”-re fordított mintegy 287 milliárd forint több mint 155 ezer nő részére biztosította a kedvezményes nyugellátási forma igénybevételét.

A kormány kiegyensúlyozott nyugdíjpolitikájának köszönhetően a nyugellátási alap tavalyi gazdálkodása stabil keretek között zajlott.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány szót akkor az Egészségbiztosítási Alap működéséről is. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek a 70 százalékát járulékbevételek és hozzájárulások adták, ez közel 1800 milliárd forint volt, egy kisebb rész pedig költségvetési hozzájárulás formájában került az alap bevételei közé.

Az alap kiadásainak több mint negyedét a pénzbeli ellátások kifizetésére ‑ csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási és örökbefogadói díj, táppénz, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, tehát ezekre ‑ fizettük, közel háromnegyedét pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás.

A természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított a már említett egészségügyi béremelésekre, a mintegy 172 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozót megillető bruttó 500 ezer forint összegű egyszeri rendkívüli juttatás kifizetésére, a fogászati szolgáltatóknál a rezsitámogatási díj havi összegének további 250 ezer forinttal történő növelésére, a traumatológiai és érsebészeti ellátások finanszírozásának a növelésére, új eljárások közfinanszírozásba történő bevonására, a meddőségkezelés állami fenntartású intézményének megerősítésére, és végül, de nem utolsósorban az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásállományának a rendezésére, gazdálkodást segítő intézkedésekre.

A gyógyszertámogatásra fordított kiadások 2020-ban több mint 6 százalékkal haladták meg az előző évi teljesítést.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi finanszírozása ‑ 2020-ban is ‑ az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. Talán a leggyakrabban hallott kritika a járványkezeléssel kapcsolatban az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatást érte. Tény, hogy a járványhelyzet kezeléséből az önkormányzatok is kivették a részüket. A Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozásának ‑ a gépjárműadó átcsoportosításának ‑ az összes hatása mintegy 40 milliárd forint volt, ami az önkormányzatok teljes évi költségvetésének mintegy 1 százaléka.

Az önkormányzatok tekintetében a kormány továbbra is kiemelt feladatként kezelte a gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés támogatását. Ehhez a költségvetés a feladatellátás költségeihez igazodó bér- és működési jellegű támogatást biztosított. A veszélyhelyzet ellenére az önkormányzatok nem állították le a folyamatban lévő fejlesztéseiket. A kormány a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez külön támogatást nyújtott. És támogatást vehettek igénybe az önkormányzatok az újonnan induló gazdaságélénkítő célú beruházásokhoz is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül ezúton is köszönetemet fejezem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék a jelentésében kiemelte, hogy ‑ idézem szó szerint ‑ ,,A 2020. évi központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel. A zárszámadásitörvény-javaslat szerkezete és tartalma a jogszabályi előírásokkal összhangban van.” Köszönjük a közös munkát.

Tisztelt Ház! Összegezve: a 2020-as zárszámadásból kiolvasható, hogy a költségvetés biztos alapot teremtett a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság védelméhez. A 2020-as költségvetésnek köszönhető, hogy Magyarország külföldi pénzügyi intézmények segítsége nélkül ‑ lásd 2008, IMF-segítség-kérés ‑, a saját lábán állva vészelte át a válságot, ahogyan annak is megteremtette az alapját, hogy sikerrel indítsuk újra a gazdaságot; reményeink szerint ez a gazdasági növekedés már az idén jelentős mértékű lesz, és jövőre is szintén további növekedéssel számolunk, tehát a magyar gazdaság vissza tudott térni a növekedési pályára.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra is tekintettel kérem önöket, hogy a 2020-as zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)