Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az elmúlt időszak ékes példája annak, hogy a nemzetközi szervezetek átpolitizáltan kezelnek olyan kérdéseket, amelyekkel negatív értelemben lesznek hatással egymásra.

Ha a jogállamiság átpolitizált, minden jogi alapot nélkülöző megközelítése megjelenik Brüsszelben, szinte már indulhat is a visszaszámlálás: mikor bukkan fel ez a kérdés más nemzetközi szervezetekben. Jogállamiságról vitatkozunk úgy, hogy az Európai Uniónak a tagállamok alkotmányos hagyományaiból kellene kiindulnia, és szinte lehetetlen küldetésként arra kellene kísérletet tennie, hogy egy objektív jogállamisági fogalom alapján közelítsen a tagállamok felé, ami még nem is létezik.

Ezzel szemben viszont vannak olyan alapvető, már létező fogalmak, mint például az Európai Unió intézményi működését alapvetően meghatározó összeférhetetlenség és pártatlanság, amelyet minden bizottságnak, így a LIBE bizottságnak is be kell tartania.

Fontosnak tartjuk a folyamatos dialógust Magyarország és az Európai Unió intézményei között, azonban ennek a párbeszédnek két iránya van. Nekünk is lehet és van is véleményünk arról, hogy mit jelent számunkra a jogállamiság, amely nem nélkülözheti a pártatlanságot, összeférhetetlenséget, az uniós alapelvek betartását. Ilyen uniós alapelvek például, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezésének. Ugyancsak uniós szerződési alapelv az úgynevezett lojális együttműködés követelménye, ami azt jelenti, hogy az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. Az Unió alapjogi chartája is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon intézzék.

Ehhez képest a LIBE bizottság Magyarországra látogató küldöttségében a magyar ellenzéki Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna is részt vett. Ezzel a bizottsági összeállítással megkérdőjeleződik a testület elfogulatlansága, pártatlansága és objektivitása, következésképpen a valós tények megismerésére irányuló szándéka.

Jogállamiságot vizsgálni hatáskör nélkül és a pártatlanság elvének biztosítása nélkül nem más, mint hiteltelenség felsőfokon. Az éppen a jogállamiságot állandó jelleggel politikai eszközként használó és egyes közép-kelet-európai országokon számonkérő Európai Parlament ezáltal például figyelmen kívül hagyja saját eljárási szabályzatát is, hiszen az kimondja: ha valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége befolyásolhatja képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn.

Amikor az Európai ügyek bizottságának tagjaként fogadtuk a LIBE bizottságot, személyesen tapasztalhattam meg, mit is jelent számukra a jogállamiság a gyakorlatban: kész ítélet konkrét kérdések nélkül. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi szervezetek pozitív irányba nem, csak negatív irányba befolyásolják egymás gyakorlatát az utóbbi időszakban.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az Európa Tanács, amely nem uniós intézmény, eljárási szabályzata a hasonló feladatkörű monitoringbizottságok esetében rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg: még a szomszédos ország állampolgárságával sem rendelkezhet egy jelentéstevő vagy az országot vizsgáló bizottság tagja. Következésképpen e szabály szerint nemhogy magyar politikus nem lehetne a tényfeltáró küldöttség tagja, de még hazánkkal szomszédos országhoz tartozó politikus sem.

Azon bizottságnak, amely jogállamiságból jött leckét adni, annak javasoljuk, hogy olvasgassa sűrűbben az alapjogi chartát vagy az Európai Parlament eljárásjogi és etikai szabályzatát. A hitelességének mindenképpen jót tenne. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)