Farkas Félix

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17277. számú törvényjavaslat tekintetében érintett a törvényjavaslatban megfogalmazottak vonatkozásában, ezért én is üdvözlöm, és köszönöm a Házbizottságnak a törvényjavaslat nemzetiségi napirendi ponttá nyilvánítását.

A bizottság a törvényjavaslatot a 2021. október 18-ai ülésén napirendre tűzte, lefolytatta a javaslat vitáját, és megfogalmazta a bizottsági véleményt; 13 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére.

(19.10)

A most tárgyalt törvényjavaslat tizennégy törvényt módosít, kettős megfontolásból. Egyrészt bővíteni kívánja az ügyfelek által igénybe vehető elektronikus szolgáltatások körét és kényelmi szolgáltatásokat kínál az ügyfeleknek a különböző hatósági eljárások során, másrészt pedig megoldást kínál arra a nemkívánatos jelenségre, hogy az állam a szükséges mértékig nem ismeri az állampolgárok lakóhelyét és/vagy tartózkodási helyét, noha adminisztratív megfontolásból ezek ismerete bizonyos mértékig, de nem tovább, szükséges és indokolt.

A pandémia megtanította bizonyos szintű elektronikus szolgáltatás igénybevételére még azokat az idősebb korosztályhoz tartozó polgártársainkat is, akik nem használják nap mint nap az internetet. Az a módszer azonban, amelyet a háziorvosok százai használnak ma már, hogy a betegeknek rendszeresen felírandó gyógyszerek receptjeit az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe töltik fel, nemcsak a pandémia első hullámában kívánatos elszeparálódást segítette, de rendkívül kényelmes és azóta is használt és bevált gyakorlattá nőtte ki magát.

De említhetném azt a példát is, hogy egy-egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vagy tagjának lakcímváltozása során már nem kell külön változásbejelentési eljárást kezdeményezni, hanem a cégbíróság az ilyen változásokat hivatalból átvezeti a cégnyilvántartáson, ezzel kényelmesebbé téve a gazdasági társaságok napi működését. Csupán megjegyzem, hogy ez például jelentős költségcsökkentést is generál a cégeknek, hiszen sem ügyvédi munkadíjat, sem illetéket, sem pedig közzétételi költségtérítést nem kell fizetni egy lakcímváltozás esetén.

Ennélfogva üdvözlendő a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény azon módosítása is, amely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása során bizonyos adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételét is lehetővé teszi. Ugyanezen analógiára módosul az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény is.

Ugyancsak az adatszolgáltatás ügyfél általi igénybevételének legitimált, törvényben rögzített lehetőségéről kíván rendelkezni az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 11. §-ának módosítása és a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 92/A. §-sal történő kiegészítése is.

A Magyarországon élő nemzetiségeknek korábban sokszor problémájuk volt egy-egy ingatlan-nyilvántartási, anyakönyvezési vagy hagyatéki eljárás során, ugyanis az ügyintézőknek gondot okozott a hazánkban élő több nemzetiség betűinek, betűkapcsolatainak, betűtípusainak rendszerbe történő felvitele. Most azonban elmondhatjuk, hogy az adatkezelési szolgáltatás igénybevételével egyrészt megszűnik az ügyfelek sorbaállási problémája, másrészt a hatósági ügyintézőkkel sem kell többé közelharcot vívni annak érdekében, hogy az esetlegesen külföldi hangzású, akár görög vagy szerb vagy bolgár nevek helyesen kerüljenek külön-külön minden egyes hatósági nyilvántartásba.

Az előbb említettem, hogy a törvénymódosítás benyújtására kettős megfontolásból kerül sor. A lakóhely és a tartózkodási hely célszerűségi szempontok alapján történő megismerését segíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló ’92. évi LXVI. törvény most benyújtott módosítása. Különösen fontos ez például azoknál a hazánkban nemzetiségiként, esetleg kettős állampolgárként élő, olykor határ menti településen lakó természetes személyeknél, ahol eddig a hivatalos szervekkel történő kapcsolattartás a lakóhely vagy a tartózkodási hely ma hatályos definíciója miatt ütközött nehézségbe. Erre nyújt megoldást a most tárgyalt törvénymódosítás.

A kormány tökéletesen felismerte, hogy a különböző élethelyzetekkel összefüggésben keletkező adatváltozások átvezetéséhez szükséges fejlesztéseket végezni, éppen ezért döntött az 1795/2020. (XI. 13.) számú kormányhatározatával az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetéséről.

A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény jelenlegi módosítása az ennek való megfelelést szolgálja, amikor a személyiadat- és lakcímnyilvántartási szerv rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségei közé rendeli bizonyos adatoknak az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé történő továbbítását is. Így az adatvédelmi és adatbiztonsági garanciák mellett és az adminisztrációs terhek csökkentésével kaphatnak értesítést a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím- és okmányazonosító adatainak változásáról azok a szolgáltatók, amelyek az érintett természetes személlyel szerződéses jogviszonyban állnak.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXVI. törvény jelenleg tárgyalt módosítása a törvényszövegbe emeli az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás és az ahhoz szorosan kapcsolódó fogalmak definícióját és a szolgáltatás igénybevételének feltételeit.

A Magyarországi nemzetiségek bizottságának nevében üdvözlöm azt az újítást, hogy a távhőszolgáltatók, a villamosenergia-kereskedők, a földgázkereskedők és az egyetemes szolgáltatók, valamint a víziközmű-szolgáltatók 2021. december 1-jétől, illetve 2022. január 1-jétől kötelesek a felhasználók adatai változásának felhasználó általi bejelentését fogadni és kezelni.

Az előbb már említettem, hogy a hazai nemzetiségekhez tartozók neve, édesanyjuk neve, születési helye s a többi, olykor eltér a szokványos írásmódtól, és meg kell mondjam, hogy a polgártársaim sokszor kálváriát jártak az egyes közműszolgáltatóknál vagy akár a földhivatalnál, hogy ezek az adatok helyesen kerüljenek a rendszerbe. Az ügyintézők nagyvonalúsága vagy az általuk használt informatikai rendszerek hiányossága miatt tudunk olyan esetről, hogy egy-egy név hatféleképpen került rögzítésre az egyes szolgáltatóknál, mert az ügyintéző idegen hangzású betűkkel vagy betűkapcsolatokkal az első hallomás után felvitte az adminisztratív rendszerbe, ezzel pedig bosszúságot okozott az adott személyeknek, és hosszú sorban állás, némi idegeskedés, néha még díjfizetés terhe mellett lehetett az adatokat kiegészíteni, helyesbíteni. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával ennek a világnak vége lesz, és immár az egyes, helyesen felvitt adatok kerülnek a szolgáltatóknak továbbításra.

Tisztelt Ház! Bizottságunk a tegnapi ülésén az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17277. számú törvényjavaslattal egyetértett. Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a tárgyalt törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága csatlakozik a törvényjavaslat részletes vitájához, és esetleges módosító javaslatait is megfogalmazza. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)