Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A veszélyhelyzet immáron sokadik meghosszabbításával kapcsolatosan több olyan törvényi teendő is volt, amivel szembe kellett néznie a parlamentnek. Az elmúlt hetekben tárgyaltunk arról, hogy milyen felhatalmazást kapjon a kormány, illetve hogy meddig lehessen a veszélyhelyzetet meghosszabbítani.

Mindezekre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban meghozott jogszabályok, illetve egyes jogszabályokat érintő módosítások határidejének a meghosszabbítása indokolt lesz. Több helyen rendezi maga a jogszabály azoknak a különböző időpontoknak, tehát a hatálybantartási időpontoknak a sorrendjét és felsorolását, ami különböző területeket érint; egyrészt van olyan, ami pénzügyi könnyítést, illetve pénzügyi könnyebbséget jelent egyes fogyasztók számára, van természetesen olyan, ami a védekezés természeténél fogva szükséges határidő-módosítás, és vannak olyanok, amelyekkel még viszonylag nehéz egyetérteni.

Ezek közül emelnék ki egy olyan témakört, amely, úgy gondolom, az elmúlt időszakban inkább kárát szenvedte annak, amit a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítása során és a rendeleti kormányzás során eszközölt és csinált. Ez pedig az önkormányzatok kérdése. Világosan látszik a mostani szabályozásból is, hogy egy szerintem aránytalan és szükségtelen meghosszabbítása lesz annak a díjemelési tilalomnak, amelyet az önkormányzatokra nem mondom, hogy erőltettek, hanem nekik javasoltak, és elfogadott a kormány, illetve a parlament, ugyanis megállapították, hogy az önkormányzatok az általuk szedett díjak mértékét nem emelhetik a járványra való tekintettel. Ez a járvány első szakaszában természetesen, amikor az országnak lezárásokkal kellett szembenézni, és a gazdasági teljesítmény láthatóan és érzékelhetően komolyan csökkent, indokolt is volt, hiszen a fogyasztók védelme érdekében lehetett várni vagy számítani arra, hogy az önkormányzatoknak bizonyos módon a teherviselésben ‑ ki-ki a lehetőségei szerint ‑ részt kell vállalniuk. Azonban nagy része az önkormányzatoknak forrásai átcsoportosítása, illetve másfelé csatornázása miatt nehéz helyzetbe került anyagilag, így ha számukra nem is a díjemelés, de valamilyen módon egy méltányos díjkorrigálás mindenképpen szükséges lett volna.

Úgy néz ki, hogy hiába nem lehet tudni, hogy a negyedik hullám meddig tart, illetve a soron következő veszélyhelyzet meddig fog tartani, de a törvényjavaslat azt indítványozza, hogy 2022 nyaráig ne lehessen lehetősége az önkormányzatoknak egy ilyen fontos pénzügyi döntést meghozni. Nem vagyok amellett, hogy az önkormányzatoknak a díjemeléssel az emberek életét vagy a vállalkozások életét nehezítenie kell, de mindannyian tisztában vagyunk azzal és különösen képviselőtársaim, akiknek egyébként kapcsolata van önkormányzattal és önkormányzatisággal, hogy bizony az önkormányzati bevételek tervezésekor ezek a díjbevételek, ezekkel való tervezés és a jövőbeni esetleges emelés milyen fontos lába az önkormányzati gazdálkodásnak, és fontos kelléke azoknak a pénzügyi háttereknek, amivel közfeladatot látnak el akár a szociális szférában vagy akár az önkormányzat kötelezően ellátandó alapfeladatai tekintetében, akár egészségügyi téren vagy bármilyen más téren. Nos, ezen díjak emelési lehetőségének a kiesése, ezáltal a tervezhetőség csökkentése mind-mind olyan térszűkítést eredményez az önkormányzatok oldalán, amellyel, úgy gondolom, hogy nehezebben birkóznak meg.

Nagyon fontos, hogy a fogyasztókat, illetve az embereket megvédjük a koronavírus-járvány okozta esetleges lezárások vagy egyes piaci szektorokat érintő nehézségek hatásától, azonban mindannyiunk közös felelőssége az is, hogy az önkormányzatok számára olyan gazdálkodást biztosítsunk, amely kiszámíthatóságot biztosít a számukra, amelyben a megfelelő forrásokhoz hozzájutnak, hiszen ők helyettünk, az állam helyett nagyon sokszor átadott, de saját pénzeszközökkel is közfeladatot látnak el, és helyben képviselik az államot, illetve mindannyiunk társadalmi hatalmát, közhatalmát.

Így azokkal a szűkítésekkel és azokkal a szerintem észszerűtlen és aránytalan határidő-hosszabbításokkal, amelyekkel az önkormányzatokra ezáltal pluszterhet kíván tenni a kormányzat, nem értünk egyet, és arra hívjuk fel a tisztelt kormány képviseletében itt lévő államtitkár úr figyelmét, hogy ezeket tolmácsolja a minisztérium felé, és legyen egy sokkal fairebb, egy sokkal igazságosabb és sokkal arányosabb hozzáállás ezeknek a határidőknek a megszabásánál, semmint hogy június 30-áig ezt betonba öntsük, és megkössük az önkormányzatok kezét. Az önkormányzatoknak lényegesen nagyobb mozgástér kell és lényegesen több lehetőség kell.

Hadd mondjam el ezen túl, hogy mindezeket a szűk és az önkormányzatok számára előnytelen szabályokat az önök leváltása révén létrejövő következő kormány fel fogja oldani, és az önkormányzatoknak oda fogja azt a lehetőséget adni, amiből tisztességesen tudnak gazdálkodni, még úgy is, hogy az önkormányzatok többségében egyébként fideszes képviselők, fideszes polgármesterek ülnek, akik szintén ugyanúgy kárvallottjai az önök ilyen szabályozásának, nekik és az ő településüknek is lehetőségre van szüksége. Hiszünk abban, hogy a könnyítések által és a segítségek által, az önkormányzatokat partnerként kezelve a vidék Magyarországa sokkal előrébb tud jutni.

A Jobbik mint vidéki konzervatív és vidékpárti néppárt úgy gondolja, hogy ezeknek az önkormányzatoknak nem megkötés kell, hanem több segítség, nem bebetonozni kell azt, ami számukra egy elveszett lehetőség, hanem oda kell adni a lehetőséget, hogy a vidék is fejlődni tudjon. Mindazonáltal, tartva magunkat ahhoz, hogy a veszélyhelyzethez a felhatalmazást nem adtuk meg ‑ Orbán Viktor beleszeretett egyrészt a rendeleti kormányzásba, másrészről látjuk, hogy veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot ‑ , mi ehhez partnerek nem tudunk lenni, a Jobbik ezt a törvénymódosítást nem kívánja megszavazni. Köszönöm szépen.