Szabó Timea (Párbeszéd)

SZABÓ TIMEA (Párbeszéd), a napirendi pont előadója (Pólóján egy vörös körben „FIDESZ” felirat, fölötte egy nagy és négy kisebb sárga csillag látható): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszéd által benyújtott törvényjavaslat annak a lehetőségnek kíván megágyazni, hogy a köztársasági elnöknek a népszavazások időzítésével kapcsolatos jogkörét ne korlátozzuk törvényekkel, ne legyen tiltott időintervallum arra vonatkozóan, hogy mikor lehet egymással párhuzamosan országos népszavazást és országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választást tartani.

Ennek pedig az a módja, hogy kerüljön ki a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényből a következő passzus, ez a 67. § (3) bekezdése: „Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időtartamra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ha az országos népszavazást emiatt nem lehet kitűzni, az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.” Amennyiben az Országgyűlés ezt a módosítást megszavazza, a köztársasági elnök számára megteremtődik az elvi lehetősége annak, hogy a népszavazásokat az országgyűlési választásokat megelőzően egyszerre vagy akár azzal egy napon lehessen megtartani. Ez a gyakorlatban tehát azt jelentené, hogy egy vagy két országos választás költségét is meg tudnánk spórolni az adófizetőknek.

Milyen érvek szólnak a javaslatunk mellett? Egy: logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy napon, mint külön-külön időtartamban. Kettő: jóval költséghatékonyabb a szavazások egyszerre történő megtartása. Legutóbb a kampánnyal és a népszavazás lebonyolításával együtt összesen több mint 16 milliárd forint ment el a kvótanépszavazásra. Ebből a lebonyolítás volt 6 milliárd forint, a maradék 10 pedig a kormányzati kampány költsége. Amennyiben jövő tavasszal a népszavazásokat egy időben tartanánk az országgyűlési választásokkal, úgy tízmilliárdokban mérhető a megspórolt közpénz, amit többek között például ingyenes Covid-tesztelésre lehetne fordítani. Három: az egy időben történő szavazás növeli a részvételt a referendumok és az országgyűlési választások esetében is, ami végső soron a döntések legitimációját növeli.

Számos külföldi példa is van arra vonatkozóan, hogy a nemzeti választásokkal egy időben tartanak referendumokat. Az USA-ban bevett dolog például, hogy tucatjával tartanak helyi népszavazásokat a kongresszusi és az elnökválasztással egy időben. Az amerikaiak racionálisak, és a népszavazásokkal nem verik magukat külön költségekbe, azokat csokorba gyűjtve inkább kétévente a kongresszusi választások napján tartják, ami négyévente egybeesik az elnökválasztással is. Svájcban a kantoni választások alkalmával szintén az a szokás, hogy referendumokról is szavaznak.

Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan tisztában vagyunk azzal, hogy a kormánynak valójában mik a tervei e javaslat tárgyalásával, hiszen nem tudtuk nem észrevenni, hogy az elmúlt 11 évben viszonylag ritkán fordul elő, hogy a kormánypártok támogatnak egy ellenzéki javaslatot, no pláne, hogy még tárgysorozatba is veszik, és itt, a plenáris ülésen tárgyalhatjuk azt. Pontosan tudjuk, hogy önök azt szeretnék elérni, hogy Orbán Viktor homofób népszavazási kérdéseiről az országgyűlési választásokkal egy időben történjen a szavazás, míg a jövővédő népszavazást megpróbálják valahova, a bizonytalan jövőbe elodázni.

Azt is pontosan értjük, hogy miért van ez. Az ellenzéki előválasztás hangulata és eredménye is azt vetíti előre, hogy a 2022-es tavaszi országgyűlési választás egy össznemzeti népszavazás lesz Orbán Viktor jövőjéről. Egy cserépszavazás ‑ ha emlékeznek még a történelemórán tanultakra ‑, ahol az a kérdés, hogy a zsarnoknak távoznia kell‑e a hatalomból. Mindenki tudja, hogyan fog válaszolni a többség erre a kérdésre. Ezt önök is tudják, ezért akarnak egy másik, valójában csak egy szűk gyűlölködő kisebbséget érdeklő álkérdést ráerőltetni a választókra, mi azonban azt szeretnénk, ha a magyar embereknek valódi választási lehetőségük lenne, és a saját életükről, a saját jövőjükről ők maguk dönthetnének.

Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdése szerint „A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”. Ebből a mondatból jelenleg egyedül az valósul meg, hogy kivételesen, magyarra fordítva: szinte soha. Mi most meg szeretnénk adni a lehetőséget az állampolgároknak arra, hogy valódi, érdemi kérdésekben is élhessenek a döntés lehetőségével, mégpedig az országgyűlési választásokkal egy időben, ugyanúgy, ahogy az a világ számos pontján történik.

Sokféle kormánya volt már ennek az országnak, tisztelt képviselőtársaim, de olyan még biztosan nem, amely a kormányzás lehetőségét és a mögötte álló kormánytöbbséget arra használta volna, hogy olyan törvényeket szavaztasson meg, amelyek kizárólag arra alkalmasak, hogy becsületes magyar állampolgárokat egymásnak uszítson velük a hatalom. Most erre a mélypontra érkezett az Orbán-kormány. Mindannyian emlékszünk, hogyan süllyedtünk vagy inkább süllyedtek a kormánypártok idáig. A kormányzat kommunikációs defenzívába került a vállalhatatlan és védhetetlen Fudan-ügy miatt, és amikor már kezdték teljesen elborítani a saját hazugságai a kínai óriáshitelből Kínának építendő pártegyetem ügyében, akkor mentőötletként bedobták a homofóbiát. Ma olyan országban élünk, ahol így születnek a törvények, amikor a nemzeti érdekeket sorozatosan eláruló kormánynak egérútra van szüksége, odadobja koncnak a felhergelt tömeg elé a nemzet valamely részhalmazát, hol a rokkantnyugdíjasokat, hol a cigányokat, hol a szexuális kisebbségeket. Egyik hazugság szüli a másikat. Önöknek most éppen azt kell hazudniuk, hogy a magyar gyerekek jövőjét a gyűlölködést és a kirekesztést megelőző felvilágosítás fenyegeti, és nem az, ha mondjuk, a vidéki diákok kollégiumára szánt telket és állami forrásokat inkább odaadják a Kínai Kommunista Pártnak. Ez az újabb hazugság olyan fontos önöknek, hogy még népszavazást is rendeznének róla abban az országban, ahol egyébként nem lehet például népszavazást tartani az alkotmányról vagy a magyar embereket nemzedékekre eladósító orosz érdekű atomerőmű építéséről. A melegek megbélyegzéséről viszont önök szerint lehet, és ez sokat elmond az önök értékrendjéről, meg arról, milyen mélyre ásta le magát morális értelemben az a párt, amely harminc éve Fiatal Demokraták Szövetsége néven talán a reményt jelentette egy egész nemzedék számára.

Amit a Fidesz a világról gondol, az ma már csupán egy nagyon szűk kisebbség világnézete, és ezt hamarosan önök is meg fogják tapasztalni. Tudják‑e egyébként, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy mit jelent valójában a népszavazás?

(15.40)

Olyan szép szavakat tudnak írni a törvények preambulumába; kár, hogy ezekből soha nem valósul meg semmi. A népszavazási törvényük elejére például ezt biggyesztették: a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanezen jogok a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat közösségét is megilletik.

Mi történik ehhez képest a valóságban? Irtóznak a valódi népszavazásoktól. Sikerült olyan szabályokat alakítaniuk, hogy még véletlenül se lehessen tartani egy igazit sem. Ehelyett lehet kopasz verőemberekkel birkózni a kérdések benyújtásánál, utána pedig a gondosan felépített hatalmi struktúrájukban bolyongani, és az úgynevezett független szervek mindenféle konszenzus nélkül megválasztott elnökeivel, tagjaival hadakozni hónapokig. Igazi népszavazás nincs, viszont van helyette nemzeti konzultáció meg kormánypárti aláírásgyűjtés arról, hogy meg kell állítani az ellenzéket. És vannak a kormány álkérdéseire kiírt álnépszavazások is, amelyeknél mindegy is, hogy mennyire érvénytelenek jogilag, mert a lényeg úgyis az, hogy már megint Orbán Viktorral értsen egyet mindenki.

Emlékeznek még, a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Önök részben ellehetetlenítették, részben kiüresítették a népszavazás intézményét. Ez ugyanúgy erodálta a jogállamot, mint a valódi fékek és ellensúlyok lebontása. De ez persze nem csoda, hiszen még az igazságügyi miniszterük is értetlenül áll a jogállam fogalma felett vagy inkább alatt.

Tudják önök, hogy milyen kérdésekben tartottak régen népszavazást? Mondok néhány példát. Csak az országgyűlési választások után kerüljön‑e sor a köztársasági elnök megválasztására? Ez volt az úgynevezett négyigenes népszavazás egyik kérdése, talán még a Fideszből is emlékeznek rá néhányan. Egyetért‑e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Vagy éppen, hogy egyetért‑e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Akarja‑e – továbbmegyek ‑, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Ja, bocsánat, ez már az álkérdések sorába tartozik, és ez volt az egyetlen országos népszavazás az elmúlt 11 évben Magyarországon az önök hatalma alatt, amelyet önök írtak ki. Mit árul el ez vajon a NER-ről? Nem véletlen, hogy érvénytelen lett ez a népszavazás.

Pedig lennének fontos kérdések is, Karácsony Gergely is ajánlott néhányat, amelyek tényleg mindannyiunkat, mindannyiunk jövőjét érintik. Az ország valóban sokakat érdeklő igazi sorskérdéseit ugyanis azok a népszavazási kérdések tartalmazzák, amelyeket Karácsony Gergely nyújtott be a Választási Bizottságnak.

Az első: egyetért‑e ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021-es törvényt? Egyetért‑e ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Továbbmegyek: egyetért‑e ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése? A negyedik: egyetért‑e ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez? Végül: egyetért‑e ön azzal, hogy minden 60 év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult a SARS-Covid neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre? Ezek a kérdések és a rájuk adott válaszok határozhatják meg, hogy tisztességes, a saját állampolgárait megbecsülő, az idősekre vigyázó és a következő generációk számára is esélyt biztosító ország lesz‑e Magyarország, nem pedig olyan, hogy a Fidesznek sikerül egy újabb gyűlölethullámot elindítania a legújabban kipécézett honfitársaink ellen.

Gyűlölettel még soha senkinek nem sikerült nemzetet építenie, és önöknek sem fog ez sikerülni, a végén ezt önök sajnos meg fogják látni. Ha minden egyes alkalommal levágnak egy újabb csoportot a nemzetről, amikor valamelyik gazemberségükről el akarják terelni a figyelmet, akkor nemsokára egyedül fognak maradni ebben az országban. Kérdezzék meg azokat, akiknek a gyerekeit meg az unokáit már elüldözték, hogy jó‑e ez az irány.

Mint ismert, a Fudan Egyetemmel és az álláskeresési járadékkal kapcsolatos kérdést ‑ Karácsony Gergely kérdései közül kettőt ‑ első fokon átengedte a Nemzeti Választási Bizottság, ám a Kúrián az utolsó pillanatban megtámadták azt. A másik három kérdés esetében az MVB nem adott zöld jelzést, így az elsőfokú döntés felülvizsgálatát maga Karácsony Gergely kérte. Amint az önök előtt is ismert, az álláskeresési járadék meghosszabbítására irányuló kérdést 2011-ben viszont már jogerősen átengedték egyszer. Ekkor egyébként szintén Karácsony Gergely nyújtotta be ezt a kérdést.

Minden józan érv tehát amellett szól, hogy Karácsony Gergely öt kérdéséből legalább kettő hamarosan jogerőssé fog válni, és elkezdhető lesz az aláírások gyűjtése. Ez azonban a jogállam sajátosan magyar orbáni verziójában nem jelenti feltétlenül azt, hogy észszerű időn belül népszavazás is megtartható. A Kúriánál ebben az évben december 18-án jár le a felülvizsgálati kérelmek elbírálására vonatkozó 90 napos határidő. Ha a bírák élni kívánnak a rendelkezésre álló idővel, akkor valamikor decemberben kezdődhetne el ez az aláírásgyűjtés, amelyre 120 nap áll rendelkezésre. Nincs kétségünk afelől, hogy az ellenzéki pártok a jelenlegi erejüknél fogva nem négy hónap alatt, nem 120 nap alatt, hanem egy-két hét alatt össze fogják szedni, gyűjteni a szükséges aláírásokat, hiszen már az előválasztási ajánlás szakaszában is elképesztő hatékonysággal gyűltek az aláírások, és azt láttuk, hogy az előválasztáson több mint 850 ezer ember szavazott a végén.

Amennyiben összejön a 200 ezer aláírás, úgy a választási irodának azt hitelesítenie kell. Innentől a népszavazási kezdeményezés sorsa az önök kezében van, hiszen ez a házelnök és az országgyűlési többség jóindulatán múlik; természetesen a törvény előírja ennek a jóváhagyását. Reméljük azt, hogyha összegyűlnek az ellenzéki aláírások, akkor Kövér László teljesíti a kötelességét, minél hamarabb összehívja az Országgyűlést, és jóváhagyja a népszavazást.

A papírforma és az önök eddigi hatalomgyakorlási szokásai alapján könnyen előfordulhat, hogy az elmúlt évszázadok babonáiról szóló gyűlölet-népszavazás gyorsan zöld utat kap, viszont a magyar emberek jövőjéről szóló valódi népszavazást már csak a tavaszi országgyűlési választások után lehet kiírni. A gyűlölet-népszavazással nekünk nincsen dolgunk, arról majd önöknek kell elszámolniuk a saját lelkiismeretükkel, meg az önök középkori gondolkodását valószínűleg elborzadva figyelő gyerekeikkel és unokáikkal.

A mi felelősségünk az, hogy a jövőről szóló népszavazásra megteremtsük a lehetőséget a magyar állampolgárok számára. Majd a választók eldöntik azt, hogy melyik kérdéscsoportot tartják igazán fontosnak. Igen, ez valódi kockázat az önök számára, mert nemcsak az derülhet ki, hogy a homofóbia egyedül a Fidesz kemény magját érinti és érdekli, de az is, hogy ez a kemény mag mára nemcsak a keménységét vesztette el, hanem alaposan össze is zsugorodott. De a helyzet az, hogy önöknek most vállalniuk kell ezt a kockázatot. A választópolgárokra kell bízniuk, hogy a gyűlölködést vagy inkább a magyar jövő megvédését választják. Máskülönben kiderül az, hogy önök gyávák, a választókat pedig meg akarják fosztani a demokratikus jogaiktól.

Ha Kövér László vagy Áder János megakadályozza a Fudan elleni népszavazás időben való megtartását, akkor készüljenek arra, hogy maga a 2022-es áprilisi országgyűlési választás lesz a Fudanról szóló népszavazás, ez lesz ugyanis akkor, ha nem írják ki külön a népszavazást, magának a választásnak a tétje. Aki 2022 áprilisában Orbán Viktorra és a Fideszre szavaz, az arra szavaz, hogy Orbán Viktor Magyarországból kínai gyarmatot csinál. Aki pedig az ellenzéki listára szavaz, az arra szavaz, hogy Magyarország egy független és szuverén állam maradjon.

Ez önökön múlik, hogy kiírják‑e a népszavazást, vagy pedig vállalják‑e annak a kockázatát, hogy maga az országgyűlési választás lesz a Fudanról szóló népszavazás. Döntsenek erről, és döntsenek jól! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Párbeszéd soraiból.)