Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Amikor egy ilyen törvényjavaslat kerül a kezünkbe, akkor milyen kérdést is teszünk fel magunknak elsőként? Azt kérdezzük, hogy vajon van‑e szükség erre a szabályozásra. És hogyha feltesszük ezt a kérdést, akkor egyértelmű lesz a válasz, hogy igen, szükség van rá.

Mégpedig ha ezt megnézzük, akkor azt látjuk, hogy egy több ezer éves vagy több évezredes problémát látunk magunk előtt, hiszen a műkincsek, a kulturális javak ellopása, eltüntetése bizony sok évezredes probléma. Bizony, amikor látjuk azt, amikor a XIX. században megkezdődtek Egyiptomban a feltárások, az ókori Egyiptom kincseinek a feltárása, mivel is szembesültek az akkori régészek? Azzal szembesültek, hogy a legtöbb sír már kirablásra került, és nem is akkoriban, hanem már az ókorban, több ezer évvel azelőtt, és ezeknek a kincseknek, kulturális javaknak, műkincseknek, amik ott voltak, azoknak már csak egy picinyke kis töredékét tudták felfedezni. Nyilván az időszámításunk előtt 2-3 ezer évvel, az ókorban Egyiptomban nem volt olyan komoly törvényi szabályozás valószínűleg, mint amilyen ma van, de azt kell látni, hogy ez ma is egy súlyos probléma.

És ha már beszéltem az ilyen ókori bűncselekményekről, akkor térjünk ki arra is, hogy nem véletlen, hogy ez az egyezmény Nicosia nevét viseli és Nicosiához kötődik az egyezmény, hiszen Ciprus olyan fontos terület, ahol már az ókorban is komoly kultúra virágzott, amely Európának olyan színtere, ahol talán a legősibb, az egyik legősibb ókori kultúra van.

(15.10)

Tehát az ottani kulturális kincsek, műkincsek nagyon fontosak egész Európa, sőt az egész világ számára. De azt láttuk, hogy nem csak az ókorra jellemzők ezek a cselekmények, hiszen ahogy végigvonult a történelem vihara Európán és az egész világon, akkor mindig megfigyelhető volt, hogy a műkincsek különös szerepet töltöttek be. Akár ha a náci Németország esetét nézzük, de akár ha azt nézzük, hogy 1919-ben Kun Béláék bukása után a román bevonulásnál Budapesten a román csapatok az egész Nemzeti Múzeum műkincsét el akarták rabolni és el akarták vinni az országból, akkor látjuk, hogy a XX. században is problémát jelentett.

(Folytatás 217/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2021. október 19. kedd 217/2. szám

Országgyűlési Napló

És akkor megemlíthetjük itt a magyar műkincseket, amelyek külföldre kerültek és jelen pillanatban is ott vannak. Talán államtitkár úr említette azt, hogy milyen fontos az, hogy ezek előbb-utóbb kerüljenek vissza a jogos tulajdonosához és ahhoz az országhoz, ahol ez valóban keletkezett, és jogosan megilleti. És mennyi minden került el Magyarországról is, ami bennünket illetne! Akár beszéljünk itt a Seuso-kincsekről, ami hál’ istennek visszakerült Magyarországra, igaz, hogy komoly anyagi áldozatok árán, de beszélhetünk a Bocskai-koronáról, ami jelenleg is a bécsi kincstárban található, amelyet magyar királyként kapott Bocskai, és mégis külföldön van, Bécsben, és azok a tárgyalások semmilyen módon nem vezettek eredményre, amelyek azt a célt szolgálták, hogy visszakerüljön jogos tulajdonosához, Magyarországhoz, és számtalan ilyen dologról beszélhetnénk még.

Azt látjuk, hogy sajnos a XXI. században is vannak háborúk, és itt meg kell említeni a Közel-Keletet és Közép-Keletet, ahol nagyon súlyos problémát jelentett akár a műkincsek rombolása, pusztítása, elrablása, komoly láncolatok alakultak ki, amelybe aztán terrorszervezetek is bekapcsolódtak. Beszélhetünk itt akár az Iszlám Állam szerepéről, ahol komoly pénzjövedelem-forrás volt a műkincsek kiszállítása Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba, az ottani eladása, amiből nagyon komoly pénzek keletkeztek, amelyeket aztán terrorista célokra tudtak felhasználni. Tehát ezek is azt mutatják, hogy bizony ez a XXI. században is egy nagyon súlyos probléma. És hogyan lehet egy ilyet csírájában elfojtani? Csak úgy lehet, ha komoly nemzetközi összefogás van, hiszen azt látjuk, hogy itt komoly nemzetközi utak vannak, amelyeket ezek a műkincsek bejárnak, és csak akkor tudjuk ezeket az utakat keresztülvágni, ha nemzetközi összefogás lesz. Ezért van szükség erre, és én nagyon üdvözlöm ezt a fajta javaslatot, amely most elénk került.

Nyilván az ember büszke a múltjára, hiszen a múltja nélkül talán nincs jelene és nincsen jövője sem egy országnak és egy népnek. Ha megbecsüljük a múltunkat, akkor megbecsüljük azokat a tárgyakat, azokat az emlékeket is, amelyek az őseink korában keletkeztek, és büszkék vagyunk arra. Nyilván azt szeretnénk, ha minden itt maradna Magyarországon, és minden állam és minden nemzet azt szeretné, ha meg tudná őrizni azokat a kulturális emlékeket, amelyeket ők és őseik hoztak létre, amelyekre joggal büszkék lehetnek a mai leszármazottak is.

Ezért fontos, hogy kezünkben lehet ez a javaslat, amely erre ad lehetőséget, és bizony nagyon nagy szükség van arra, hogy kialakuljon az az összefogás, és minél hamarabb életbe tudjon lépni ez az egyezmény. Hiszen látjuk azt, hogy a bűncselekmények száma, ami a kulturális örökség elemeivel kapcsolatos volt, az elmúlt időszakban is egyre csak szaporodott. És hová jutunk? Ez a világ kulturális örökségének pusztulásához vezet. Mint már mondtam, a szervezett bűnözés és akár terrorszervezetek is részt vesznek ezekben az akciókban.

Ingó, ingatlan és a kulturális örökség is a tárgyát képezi ennek a fajta védelemnek, amit ez a javaslat nyújtana. Elsősorban nyilván természetesen a régészeti leletekre, a régészeti leletek elmozdítására, visszatartására, illegális behozatalára, kivitelére, illegális megszerzésére, forgalomba hozatalára vonatkozik, s minden ezzel kapcsolatos más bűncselekményi alakzatra, mint például az okmányhamisításra, amellyel gyakorlatilag legalizálni tudnák egy hamis okirattal, vagy akár a megsemmisítés, a rongálás, a joghatóság kérdése, illetve a jogi személyiségek felelőssége is felmerül ebben.

Egy azonban biztos, hogy ha nemzetközi együttműködés ezekben az ügyekben nem lesz, abban az esetben nem sikerül itt elmozdulni arról a holtpontról, ahol vagyunk, hiszen nagyon fontos, hogy a lopás, az elpusztítás, a megkárosítás, a jogellenes kivitel, a jogellenes behozatal és a jogellenes kereskedelem minél hamarabb visszaszoruljon minél nagyobb mértékben, és minden nép, minden nemzet meg tudja őrizni a saját kulturális és régészeti örökségét. Ezért mindenféleképpen ezt a javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.