Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Sehr geehrter Herr Staatssekretär! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs über „Bestimmte Gesetze des öffentlichen Rechts” mit Nr. 17147, erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/17147. számon benyújtott, egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán! Jelen törvényjavaslat többek között foglalkozik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosításával. Ez a törvény a magyarországi őshonos nemzetiségek számára azért fontos, mivel a közelmúltban több esetben is a nemzetiségi önkormányzatok kapcsán közvetlenül nem szabályozott esetekben a jogalkotó a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozásokra utal, utalt vissza.

Erre hívta fel a figyelmet Szolga József horvát nemzetiségi szószóló úr itt a parlamentben két esetben is. Első alkalommal a T/15997. számon benyújtott, „A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról” című törvényjavaslat kapcsán a 2021. IV. hó 29-ei felszólalásában kifejtette: „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában foglaltak alapján más fenntartó esetén vezetői megbízáshoz, alkalmazáshoz, a nemzetiségekhez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, véleménye kikérésével kerülhet sor. Viszont az idézett katasztrófavédelmi törvény 46. § (4) bekezdésének további rendelkezése kimondja, hogy az önkormányzati jogokat gyakorló elnök nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzetéről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. A vezetői kinevezésekre, nevelési-oktatási intézmények átvételére, átszervezésére, működési engedélyek módosítására, figyelemmel a megtörtént beíratási számokra is, július-augusztusi időszakban kerül sor. Az előzőek alapján megítélésünk szerint a javaslat hatálybalépésétől, május 22-étől ezt a jogi ellentétet fel kell oldani nemcsak a nemzetiségi köznevelési intézmények, hanem a nemzetiségi kulturális intézmények vonatkozásában is.”

Második alkalommal Szolga József horvát szószóló úr a T/16367. számú, „A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról” című törvényjavaslat kapcsán 2021. VI. hó 1-jén jelezte felszólalásában: „Az önkormányzatok működésének és a feladatellátásának zavartalan biztosításához kapcsolódó átmeneti szabályok rendelkezéseit kiterjesztő módon értelmezzük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1)-(2) bekezdése szerint, ahol a törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra, tisztségviselőkre alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a polgármesteri tisztségre vonatkozó jogszabályokat.”

Miről is van szó pontosan? A kormány a 27/2021. (I. 29.) kormányrendelettel, az Alaptörvény 53. cikkében foglaltakra hivatkozással veszélyhelyzetet hirdetett, majd a 80/2021. (II. 22.) kormányrendelettel a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról döntött. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény ‑ röviden Kat. ‑ V. fejezetében rendelkezik a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet kérdéseiről. A Kat. 46. § (4) bekezdése szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének ‑ fővárosi, megyei közgyűlés ‑ feladat- és hatáskörét a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. A Kat. törvény idézett rendelkezése a hatáskör gyakorlását korlátozza, amikor úgy fogalmaz, hogy ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

A fenti rendelkezések kapcsán a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium államtitkárainak aláírásával készített körlevél segítette a jogalkalmazást. Rögzítette, hogy veszélyhelyzet idején a képviselő-testület nem ülésezhet. A polgármester a képviselő-testület nevében rendeletet is alkothat, döntéseinél figyelemmel kell lennie a szükségesség és arányosság követelményére, a jog rendeltetésszerű gyakorlására, és mérlegelnie kell azt is, hogy a döntés elhalasztása milyen következményekkel jár.

Álláspontunk szerint a törvény idézett rendelkezésében szereplő korlátozás ‑ vagyis „Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.” ‑ nem döntési, hanem állásfoglalási, véleményezési jogkör. Alapját a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ‑ Mötv. ‑ 42. §-a jelenti. Ez a szakasz a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit tartalmazza, amelynek 11. pontja rendelkezik arról, hogy nem ruházható át „állásfoglalás önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti”. Mindebből egyértelműen következik, hogy a Kat. 46. § (4) bekezdésének rendelkezése nem a döntési, hanem az állásfoglalási, véleményezési hatáskör gyakorlását nem teszi lehetővé a polgármester számára veszélyhelyzetben.

Mindez a nemzetiségi önkormányzatok esetében egy olyan ellentmondásos helyzetet eredményezett, hogy például egy nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartói jogainak átvételéről vagy egy nemzetiségi köznevelési intézmény vezetői kinevezéséről az egyik nemzetiségi önkormányzat elnöke részére a szabályozás lehetővé tette magának a döntésnek a meghozatalát, ugyanakkor a másik nemzetiségi önkormányzati elnök részére a szabályozás nem tette lehetővé a döntéshez törvényileg előírt véleményezési jog, állásfoglalási hatáskör gyakorlását.

(10.50)

Jogbizonytalanságot okozott annak a helyzetnek az értelmezése, hogy bár a véleményezésre jogosult határidőn belül reagált a véleménybekérésre oly módon, hogy jelezte: a Kat.-ban szereplő korlátozás értelmében nem gyakorolhatja véleményezési jogát, akkor ezt követően a döntésre jogosult meghozhatja‑e jogszerűen az intézményátvételre vagy az intézményvezető kinevezésére vonatkozó döntését. Ez a helyzet jelentős problémákat, eljárási csúszásokat és jogbizonytalanságot okozott a veszélyhelyzet idején.

A pandémiás helyzet javulásával a hivatkozott kormányrendeletek és a Kat. egyes rendelkezéseinek részleges feloldásával, a nemzetiségi önkormányzati ülések ismételt lehetővé tételével ez a probléma szerencsére megoldódott. De ezúton is szeretnénk felhívni a jogalkotó figyelmét ennek az anomáliának a jövőbeni elkerülésére, amennyiben a pandémiás helyzet sajnos várható romlása esetlegesen újra szükségessé teszi a szigorúbb szabályozás ismételt bevezetését.

Mindezek alapján azt gondolom, teljes mértékben érthető és indokolt, hogy ugyan a jelen törvényjavaslat nevesítve nem említi a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, tagjait, de ennek ellenére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény minden módosítását figyelnünk kell, azt nyomon kell kövessük nemzetiségi szempontból, nehogy hasonló helyzetbe kerüljünk.

A törvényjavaslat szintén foglalkozik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. számú törvény módosításával. Örömmel tudok beszámolni önöknek arról, hogy a magyar kormány és a parlament költségvetési támogatása révén a 2022-es évben már több mint 22 milliárd forint áll a 13 magyarországi őshonos nemzetiség rendelkezésére. Ennek a jelentős összegnek közel egyharmadát, mintegy 6 milliárd forintot a kedvezményezettek, az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézményberuházásokra, -felújításokra fordítják. Ezek a beruházások rendre közbeszerzési eljárások lefolytatását igénylik, a beruházásokat, felújításokat lebonyolító helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat közvetlenül érintik, tehát figyelemmel kell őket kísérnünk.

Tisztelt Ház! Bizottságunk a tegnapi ülésén a T/17147. számú törvényjavaslat módosító szándékaival egyetértett, önálló módosító szándékot nem fog megfogalmazni annak egyik pontjára vonatkozóan sem. Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 17147. számú törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)