Dr. György István

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat általános vitáját a tisztelt Ház 2021. szeptember 21-én tartotta, a Költségvetési bizottság szeptember 22-én, a Törvényalkotási bizottság pedig szeptember 23-án tűzte napirendre azt. Jogtechnikai és nyelvhelyességi módosításokon túl szeretném kiemelni azokat, amelyek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság észrevételeivel voltak kapcsolatosak, utalva itt talán arra is, amit Bősz Anett képviselő asszony számonkért rajtunk, bár más kontextusban.

A törvényjavaslat eredetileg a magyar kormánytisztviselői kar részére biztosította volna a kormánytisztviselők tajszámainak kezelését és a nyilvántartással való kezelését. Itt a NAIH valóban emelt egy kifogást, az előkészítés során a sürgősségi eljárásban való tárgyalás miatt valóban hiányosan került ez a része egyeztetésre, de a NAIH észrevételeit megvizsgálta a kormány, maradéktalanul osztotta azt, és emiatt ez ki is lett emelve a törvényjavaslatból. Majd a módosítás következtében kikerültek a módosításból azok a törvényekre való módosítási szándékok is, amelyek bizonyos szabályozott jogterületek komolyabb revízióit igénylik, módosításokhoz további egyeztetésekre van szükség. Ezen törvényekkel kapcsolatban felmerült szabályozási igényt nem a jelen törvényjavaslat fogja rendezni.

Hogy miért salátatörvény? A jogalkotási folyamatban számos olyan rendezendő jogi kérdést kell a kormánynak rendeznie, amelyre ez a jogtechnika is rendelkezésre áll. Nyilván ezt lehet kifogásolni. Ez nem az első, és gondolom, nem az utolsó ilyen törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt fekszik. De ahogy elmondtam például, az az öt törvénymódosítási javaslat ‑ helyesebben: hat ‑ éppen azért került ki, mert úgy gondoltuk, hogy az nem a salátatörvénybe való.

A felsőoktatásról. Azt tudjuk, hogy a tisztelt ellenzék ezzel a váltással gyakorlatilag nem értett egyet. Mi úgy ítéljük meg, hogy az egész magyar felsőoktatás egy korszakhatárhoz ért. Az intézmények szélesebb körében indult meg ez az új fenntartói modell. 21 egyetem kezdte meg a képzést az új struktúrában, 280 ezer hallgatóból ez mintegy 180 ezer hallgatót érint. A megkezdett változások sikereit jelzi, hogy a felsőoktatási hallgatók száma 2018 óta folyamatos emelkedést mutat, a felsőoktatásba felvételizők száma idén 2020-hoz képest 10 370 fővel, azaz 11 százalékkal növekedett, a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig 65 százalékkal nőtt.

Nem tartom elképzelhetetlennek azt, amiről Bősz Anett képviselő asszony beszélt, hogy vannak olyanok, akiknek az ambíciói külföldi egyetemre szólítják őket. Az a problémám ezzel, hogy egyszer az a kifogás, hogy miért nem nyitottabb Magyarország, miért nem biztosítunk szélesebb lehetőségeket az emberek számára. Hát, biztosítunk, mindenkinek szabad útja van, az Európai Unió polgára, tehát ha igénybe kívánja venni külföldi felsőoktatási intézmények szolgáltatásait, akkor ezt szabadon megteheti, de a számok azt igazolják, hogy a magyar felsőoktatási intézményekbe jelentősen többen jelentkeznek, és jelentősen többen is tanulnak, mint a korábbi években.

Ehhez szeretném hozzátenni, a Times Higher Education 2022 világrangsorában a tavalyi 9 helyett ma 11 magyar egyetem szerepel. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a megkezdett út igenis ígéretes, szemben mindazzal, ami itt elhangzott az ellenzéki felszólalók részéről. Mindamellett a kormány azt a célt is zászlajára tűzte, hogy kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezetet biztosítson a modellváltó egyetemek számára, az ehhez szükséges módosítások eszközlése elengedhetetlen a rendszer gördülékeny működéséhez. Igen, tulajdonképpen a válasz abban rejlik, ami itt elhangzott az ellenzéki felszólalások egyikében, igenis nagyon komoly forrás az, amelyet most megkapnak ezek az alapítványok.

A felsőoktatás nagy volumenű döntéscsomagjának értelmében a közfeladatot ellátó alapítványi formában működő egyetemek éves működési forrásai több mint duplájukra, mintegy 330 milliárd forintra emelkednek, és ezenfelül a következő években 2700 milliárdot fordítunk a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére, így jövőre az egyetemek finanszírozására szánt források két és félszeresükre növekednek. Ezzel a felsőoktatásra fordított összegek GDP-arányosan megközelítik majd a 2 százalékot, ami európai szinten is, azt gondoljuk, az európai élvonalba viszi Magyarországot a felsőoktatás finanszírozása terén.

(16.10)

Egy-egy törvényjavaslaton természetesen számon lehet kérni sok mindent. Ez gyakran előfordul itt a tisztelt Házban, hogy amikor a tisztelt Ház előtt fekszik egy törvényjavaslat, akkor előkerülnek az abban a jogi környezeti szabályozási környezetben lévő kérdések. Nagyon sok olyan is fölmerül, amit épp az adott jogszabálytervezet nem érint. Nyilvánvaló, hogy egy-egy ilyen javaslat nem egy kódexjellegű teljes körű szabályozását mutatja be az adott szabályozási környezetnek. Itt most ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a nagyon komoly támogatási javaslata fekszik a tisztelt Ház előtt; ahogy elmondtam, a források két és félszeresükre növekednek.

Az előttünk fekvő javaslat ezen túlmenően tartalmaz más módosításokat is, a johannita rend magyar tagozatának ingatlanjuttatása az, ami szerepel benne. A johannita rend egy nagyon régi hagyományokkal rendelkező rend, hasonlóan a máltai lovagrendhez, betegek ápolásában, rászorulók ellátásában való részvétele megkérdőjelezhetetlen. Ez a vagyonmódosítás a kormánynak egy 2016-ban megkötött megállapodása alapján teszi meg azt a vagyonjuttatást, amelyet tartalmaz.

Az áldozatsegítés szóba került, és az is, hogy a vitában, ha lehetőség nyílt volna rá, hogy ezt részletesen megbeszéljük, akkor ez előremutató képviselő asszony mondatai szerint. Mi is azt gondoljuk, hogy ez az opt-out rendszer még szélesebbre nyitja a kaput, és ez még szélesebb áldozati körre terjeszti ki az áldozatsegítési szolgáltatásokat, bővíti azon bűncselekmények körét, amelyek esetében az áldozatok közvetlenül elérik az áldozatsegítő szolgáltatásokat. Úgy gondolom, hogy ez is egy olyan előremutató javaslat, amely komoly előrelépést tud jelenteni a magyar áldozatsegítésben.

A törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank működését is érinti. Itt pedig a veszélyhelyzet kapcsán megemelt kockázatvállalási limitek további érvényesülését látjuk szükségesnek 2025. december 31-ét követően is; muszáj, hogy ez a mozgástér rendelkezésre álljon.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakat összefoglalva: a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány azon elképzelésének megvalósítására törekszik, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország elérje a 2030-as stratégiai célkitűzéseit, és a felsőoktatási intézményei a jövő nemzedékének nevelésében és felkészítésében páratlan forrásrendszerrel tudjanak gazdálkodni. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények ugyanis a nemzet fejlesztésében a legfontosabb szolgálat teljesítésére készülnek: a tudás, a tehetség és a fiatalság megőrzésére és megfelelő értékekkel való felvértezésére annak érdekében, hogy egyre jobb és erősebb Magyarország jusson osztályrészül a jövő nemzedékeinek.

Ehhez szeretném az Országgyűlés segítségét kérni, és kérem tisztelettel önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)