karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Bősz Anett (DK)

2021-09-20 · 211. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:08

napirendi pont: Napirend utáni felszólalások

Szöveg4 655 karakter · 6 bekezdés · JSON

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány népesedéspolitikájáról el lehet mondani, hogy nem működik úgy, ahogyan azt szeretnénk, én azonban egy olyan városból jövök, ahol úgy tűnik, minthogyha mégiscsak működne, na de nem azért, mert Érden valamifajta csoda történt, hanem azért, mert a budapesti lakásárak miatt a fiatal párok nagyon sokszor választanak otthonként inkább agglomerációs települést. Így alakulhatott ki, hogy Érd az elmúlt két évben közel hatezer új lakóval gazdagodott, ami közel 10 százalékos növekedést jelent csak ez alatt az időszak alatt.

Az új beköltözők többsége fiatal vagy gyermek, így Érd és térsége olyanná kezd válni, mint amilyen társadalomról egyébként talán a kétharmad is álmodik: sok gyermek, sok fiatal házas, sok kistestvér ‑ ami kötelezettségeket vonna maga után a kormányra, illetve a térség országgyűlési képviselőjére, Aradszki Andrásra is. Mire gondolok itt? Az infrastruktúra nagyjából az ’50-es évek szintjét idézi. Csak Érden, a legfiatalabb megyei jogú városban 400 kilométer úthálózatból 300 kilométer burkolatlan. A helyi polgárok a városon vagy a térségen belüli tömegközlekedésről, ráhordó járatokról, P+R parkolókról sok esetben csak álmodoznak, és ez még nem minden. Évek óta látszik, hogy nincsen elegendő bölcsődei és óvodai férőhely, a helyi gazdaságfejlesztés lehetőségét pedig magához vonta az állam, de úgy, hogy egyébként a NIPÜF Zrt. nem igyekszik, mondjuk, a modern kor szavára hallgatva infoparkot tervezni nekünk, hogy legalább a környezet- és a zajterhelés kisebb lehessen Érden és térségében.

Elmaradt tehát a gazdaságfejlesztés, de a társadalom szolgálatába állított közintézmények fejlesztése is. Az nem megoldás, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden évben több száz gyermek marad ki az agglomerációban az óvodai vagy a bölcsődei ellátásból. Az ingázók napi autózását tovább terheli az, hogy a kisgyermekes szülők sok esetben a szomszédos településen kénytelenek intézményt találni. Az óvoda, a bölcsőde és az iskola tipikusan olyan intézmény, amely már akkor jól tervezhető, amikor egy gyermek megszületik. Pontosan tudjuk, hogy mekkora létszám fog belépni a bölcsődébe, nagyon sokan, ahol azt tervezik a szülők, hogy az édesanya dinamikusan és gyorsan illeszkedik vissza a bérmunkapiacra, ott már adott esetben néhány hónappal a gyermek születése előtt bölcsődei férőhely után néznek, itt is keletkezik tehát egy kötelezettség. Kötelezettség keletkezik ott, hogy az óvoda mindenki számára kötelező, ilyen módon tehát, tisztelt képviselőtársaim ‑ és szívesen néznék a kétharmad képviselőire is természetesen ‑, három évvel a gyermek születése után egy megteremtendő férőhely van ott; amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy egy súlyos hibával állunk szemben.

A szomorú igazság az, hogy a kormányfő pontosan tudta, hogy milyen kötelezettséget kellene vállalni az elmúlt tíz évben. Az is látható volt, hogy egyébként ebben jelentős késésbe keveredett a kormány, egyetlen adatot idéznék: 2019-ben tízezer új bölcsődei férőhelyet ígért a miniszterelnök, ebből alig több mint 1500 valósult meg. A KSH adatai szerint 2020-ban a három éven aluli gyermekek mindössze 17,9 százalékának volt elegendő bölcsődei férőhelye, egy 2019-es Eurostat-adat szerint pedig 88 ezer ember nem dolgozik hazánkban, olyan emberek, akik egyébként szívesen részesei lennének a bérmunkapiacnak, de gyermekük számára nincsen bölcsődei férőhely. Kérdezem önöket, hogy mi ez, hogyha nem nemzetgazdasági és társadalomrombolás. De továbbmegyek, azok az édesanyák, akik szeretnék bölcsődébe íratni a gyermekeiket, és visszatérni a munkahelyükre, de ezt nem tudják a férőhelyhiány miatt megtenni, nagyon súlyos joghátrányokat szenvednek, sérül az egyenlő bánásmód, sérül az egyenlő méltóság, mondom még egyszer, tízezrek számára ebben az országban.

Sokszor beszéltem már arról, hogy boldog gyermekeket, kiegyensúlyozott társadalmat akkor láthatunk, amikor az édesanyák és az édesapák is boldogok. Az nem megy, hogy rendszeresen sérülnek a szülők jogai, az nem megy, hogy olyan városokban is, ahol egyébként a korfa kívánatosan fiatal, ott, ahol egyébként örülhetnénk annak, hogy igen, egyre több játszótérre, igen, egyre több szabadidőparkra van szükség, ott egyszerűen olyan szülőkkel találkozunk, akik nap mint nap le kell biggyesszék az orrukat, és azt kell mondaniuk, hogy már megint a szomszédos településre kell vinnünk a gyereket, ráadásul úgy, hogy tesszük ezt autóval, merthogy még a tömegközlekedés sem megoldott a városaink között.

Ezek mind megoldásra várnak. Én abban bízom, hogy az új kormány erre képes lesz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Bősz Anett — 2021-09-20, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/211-269.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-211-269,
  title = {Dr. Bősz Anett — 2021-09-20, napirend utáni felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/211-269.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}