karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

2021-06-15 · 210. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:06 · jegyző

napirendi pont: Vita kivételes eljárásban T/16565 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról

Szöveg7 102 karakter · 14 bekezdés · JSON

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Hát, itt nagyon gyorsan le lett zongorázva ez a napirendi pont eddig mind államtitkár úr expozéja, mind pedig a vezérszónoki felszólalás tekintetében, illetve nyilván látszik, hogy tegnap a TAB-ülésen is elég gyorsan lepörgött ez a dolog.

Mit ne mondjak, nem egy egyszerű szöveg ez a kemény négy és fél sor vagy majdnem öt sor, ami itt módosításban megjelent ebben a törvényjavaslatban, és nyilván értelmezni kell, hogy mik azok az okok, mi miatt kerülhetett ez ide a Ház elé, főleg ilyen sürgősséggel, ilyenfajta eljárással. És azt kell hogy lássuk, hogy ez beleillik egy olyan sorozatba, amelyet már az elmúlt 11 évben folyamatosan látunk a Fidesz-KDNP részéről.

Itt elhangzott, és Schanda államtitkár úr itt is elmondta, illetve a tegnapi TAB-ülésen is elmondta, hogy ez elsősorban a magyar fiatalok érdekét szolgálja, illetve a Fidesz vezérszónoka is elmondta, hogy a fiatalok érdekét szolgálja az, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz magánszemélyek is tudjanak hozzájárulni anyagilag, és ezt erősíti ez a szabály. És azt is elmondta itt az előttem felszólaló fideszes vezérszónok, hogy szerinte Magyarországon természetesen mindenki egyetért azzal, hogy a fiatalok jövőjét boldogítandó ezek a támogatások realizálódni tudjanak könnyebben a jövőben.

Ezzel eddig, ha erről szólna a törvényjavaslat, tökéletesen egyetértenénk mi is, és valóban mi is támogatnánk, illetve szerintem Magyarországon nem lenne olyan párt sem az ellenzéki oldalon, sem a kormányzati oldalon, amely ne értene ezzel egyet maximálisan.

Azonban a probléma itt az, hogy folyamatos állami pénzkivonás látszik, aminek az a lényege, hogy az állami pénzek folyamatosan bizonyos csatornákon keresztül a közpénzből magánpénzekké válnak. Így történik ez, egy ilyenfajta lehetőséget ad az egyetemeknek a magánosítása is, illetve a kiszervezése közalapítványokba, amelyekben persze aztán látjuk, hogy a kuratóriumok fognak dönteni, olyan kuratóriumok fognak dönteni az ott felhalmozódott vagyonról, ahova kizárólag a kormánypártok delegáltak embereket, kizárólag hozzájuk feltétlenül lojális, hűséges embereket tettek be ezekbe a kuratóriumokba, ők fogják ezeket a vagyoni részeket felhasználni, ők fognak erről dönteni, és sehol senkinek semmilyen formájú beleszólása nincs. Ez történt a múltban, és ez történik most is.

Ennek egy részét igaz, hogy most azzal próbálják leplezni, hogy most a magáncégeket is bevonjuk, hogy ebbe fizessenek be. Nyilván láttuk már ezt a rendszert a sportban is kialakítani, amikor igenis az adókat ide lehetett szépen csoportosítani a sportba, aztán abból pedig ilyen-olyan módon próbálták meg felhasználni ezeket a pénzeket. Nyilván voltak, akik megfelelő módon használták fel, voltak, akik nem megfelelően használták fel. Éppen Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta azt, hogy ezek a pénzek elvesztik a közpénzjellegüket akkor, amikor ezeket külön a sportegyesületnek kifizetik. Hát, körülbelül itt is ez történik ezekben az esetekben is, hogy a közpénzjelleget igyekszik a kormány, illetve a kétharmados többség megváltoztatni, és a közpénzeket szépen magánpénzekké átmosni.

És hogy ebben az egy paragrafusban, illetve ebben a jogszabály-módosításban, ahol elméletileg nem állami pénzekről beszélünk és nem állami pénzekről van szó, hanem magánszemélyek, jogi személyek pénzéről van szó, itt pedig a probléma az, hogy a felelősség kérdését szünteti meg ez a paragrafus, ami azt jelenti, hogy adott esetben, amikor egy cég, amely akár lehet állami tulajdonú is, de jogi személy, befizet egy ilyen vagyonkezelő közalapítványnak egy bizonyos összeget, még akkor is, hogyha adott esetben ez nem megfelelő módon történik, akkor ez törvényesítődik.

(9.30)

Tehát adott esetben nem lehet majd büntetőeljárást indítani az adott cég vezetője ellen, amikor ilyen pénzeket befizetett, nem lehet majd hűtlen kezelésről, hanyag kezelésről beszélni, mert meg lehet magyarázni, hogy a polgári törvénykönyv új paragrafusa alapján ezt ő teljesen törvényesen tette, hiszen a polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezéseiről szóló ilyen és ilyen szakasz megengedte neki és ez törvényesítette, tehát semmifajta törvénytelenségről itt szó nem lehet. Tehát én azt látom, hogy itt a felelősség kizárása, az, hogy ne lehessen felelősségre vonni olyan személyeket, akik adott esetben nem megfelelő módon költötték el azt a bizonyos összeget ‑ és itt akár milliárdokról, tízmilliárdokról is beszélhetünk majd a jövőben ‑, ennek a veszélye óriási.

Egy ilyen megengedő szabályt behozni, különösen akkor, amikor Magyarország a korrupcióérzékelési világranglistán nagyon előkelő helyre tett szert, és ma már ott tartunk sajnos, hogy 2012-ben még a 19.-ek voltunk az Európai Unióban, ma, 2020-2021-ben pedig az utolsók vagyunk az európai uniós korrupcióérzékelési ranglistán, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. Azt gondolom, hogy egy olyan szakaszba lépett a magyar közélet, amelyen valóban változtatni kell.

Mindig elmondtuk, hogy ezen változtatni egy korrupcióellenes ügyészség felállításával lehetne, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehetne változtatni, de azt látjuk, hogy nincsen meg erre a kormányzati akarat. Amikor sorozatban olyan jogszabályokat kapunk ide, az Országgyűlés elé, amik folyamatosan azt fogják erősíteni továbbra is az emberekben, hogy a korrupció még magasabb szintekre fog lépni ebben az országban, akkor mit gondoljon egy ellenzéki politikus akkor, amikor egy ilyen polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt letesznek nekünk az asztalra, amely véleményünk szerint, tovább nyitja azt a kaput, amely a korrupciót fogja erősíteni Magyarországon, még szélesebbre tárja. Igaz, hogy ettől az utolsó helytől lejjebb esni már nem tud Magyarország a korrupcióérzékelési ranglistán, legalábbis az Európai Unióban nem, de a világranglistán még tudunk lejjebb menni, mert még vannak afrikai országok vagy közép-amerikai országok, akik mögöttünk szerepelnek.

Nagyon sajnálom, hogy a kormánynak ez az álláspontja. Azt gondolom, hogy folyamatosan szigorítani kellene a pénzek elköltésével kapcsolatos szabályokat, elsősorban különösen a közpénzek elköltésével kapcsolatos szabályokat kellene szigorítani. Változtatni kellene ezen, sokkal szigorúbbá kellene tenni a felelősségre vonást, és ez a szabály, amelyről ma tárgyalunk, éppen hogy a felelősségre vonás lehetőségét fogja nagymértékben szűkíteni.

Aki itt van 2010 óta a magyar Országgyűlésben, az látja azt a törekvést a magyar kormányzat és a Fidesz-KDNP részéről, hogy folyamatosan kapjuk azokat apró léptekben csöpögtetve, néha nagyobb léptekben idetéve elénk, amik a közpénzek magánpénzzé történő átalakítására irányulnak, és látjuk azt, hogy hogyan mennek el a milliárdok, tízmilliárdok és százmilliárdok akár a magyar költségvetésből és máshonnan is.

Azt gondolom, hogy ez a jogszabály is a korrupció lehetőségét fogja Magyarországon tovább bővíteni, ezért az nem támogatható véleményünk szerint. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Gyüre Csaba — 2021-06-15, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/210-42.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-210-42,
  title = {Dr. Gyüre Csaba — 2021-06-15, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/210-42.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}