Dömötör Csaba (Fidesz)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Elöljáróban engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy az ön által elmondottak azt bizonyítják, hogy önök is jó eszköznek tartják, jó lehetőségnek a konzultációt. Csak azért vetem ezt fel, mert bármelyik alkalommal, amikor a kormány ilyet kezdeményezett, akkor önök még a létét is megpróbálták eltagadni. (Szabó Timea közbeszól.)

Abba nem szeretnék belemenni, hogy mennyien vettek részt ebben a konzultációban; jól látjuk, hogy töredéke annak, amennyien egy kormányzati konzultációban szoktak részt venni. De ez nem jelenti azt, hogy bármennyien is vegyenek részt, ne érdekelne minket a véleményt kifejtők véleménye.

Azt sajnálom, hogy egy egyetem kérdéséből politikai kampánytémát szeretnének csinálni, ezt végtelenül sajnálom; mégiscsak egy új egyetem megléte a tudást bővíti, a rendelkezésre álló tudást, és pozitív gazdasági következményei is lehetnek.

Amit ön most csinál, az nem más, mint politikai hisztériakeltés, mert nincsenek még kidolgozott tervek az egyetemre vonatkozóan, mint ahogy hitelfelvételről sem született döntés, ezért azok a kalkulációk, amiket ön most megosztott, nem állják ki a valóság próbáját. Ha meglesznek a kidolgozott tervek, akkor a kormány támogatja azt, hogy ebben a kérdésben akár népszavazás is legyen, támogatjuk azt, hogy a budapestiek vagy akár a Budapesten kívül élők is elmondják a véleményüket ezzel kapcsolatban.

Ön valótlanságot állít ezzel kapcsolatban, de azt szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a Diákváros és az új egyetem beruházása együttesen is megvalósítható. Azt ön nyugodtan hozzátehetné, hogy ezen a területen jelenleg egy romos épülethalmaz van, az a terület fejlesztésre szorul, így most azon vitatkozunk, hogy a különböző fejlesztések közül melyek valósulhatnak meg egyébként egyszerre.

Ez az egyetem egyébként 31. a világrangsorban, és szeretném azt is hozzátenni, hogy a Gyurcsány-kormány is célul tűzte ki az ilyen típusú együttműködést, és akkor valahogy nem beszélt arról, hogy ennek ilyen típusú politikai felhangjai lennének.

Még egy dolgot hadd tegyek hozzá. Ha a lakhatás ügyében szeretnének támogatást nyújtani a fiataloknak vagy a magyar családoknak, akkor ne támadják állandóan az otthonteremtési programot, mint ahogy az ön főpolgármestere és egyébként baloldali szövetségesei is folyamatosan megteszik, mint ahogy megteszik ezt a családi adókedvezmények rendszerével is.

Hogyha már felhozta a budapesti életet, és engedje meg, a felszólalása is ugyanebben erősít meg engem, úgy látom, hogy a járvány utáni, járvány alatti támadó politikát a következő hónapokban is fenn akarják tartani. A kormánnyal hadakoznak ott, ahol nem kellene, és nem cselekednek ott, ahol kellene. Ennek a Budapesten kialakult közlekedési helyzet minden másnál erősebb bizonyítéka.

Azért hozom ezt fel, mert nagyon sok embert érint, mert önök egy zöldvárost ígértek, de a valóság az, hogy soha nem voltak ekkora dugók Budapesten. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) És önök mit mondanak azoknak, akik több órát az autóban araszolnak? Azt, hogy menjenek inkább gyalog; azt, hogy menjenek gyalog. Ez az elmúlt évek legcinikusabb mondata. És nem csupán kicsúszott, kóbor mondat, mert ha megnézzük a városházi vezetők nyilatkozatait, akkor kirajzolódik egy autósellenes politika, valójában egy autósüldözés, ezért emelik a parkolási díjakat (Tordai Bence közbeszól.), ezért teszik lehetetlenné egyes kerületekben a forgalmi rendet, ezért gondolkoznak behajtási díjon vagy éppen a karbonadón. (Tordai Bence közbeszól.)

Mindezt súlyosbítja az, ahogyan a fejlesztéseket ütemezték. Nem kell ahhoz közlekedésmérnöknek lenni, tisztelt képviselő asszony, hogy lássuk: ha egyszerre zárják le a főváros meghatározó (Tordai Bence közbeszól.) ütőereit, akkor abból óriási káosz és óriási dugó lesz. (Tordai Bence: A Fudan-építkezés miatt?) Munkába igyekvők, gyermekeket az iskolába vivők órákat töltenek a dugóban, és nem jókedvükben, és nekik is azt üzenik, hogy menjenek inkább gyalog.

Nem attól lesz jobb város Budapest, hogy osztályharcos tempóban megpróbálják egymás ellen hangolni a gyalogosokat, a kerékpárosokat és az autósokat, hanem akkor, hogyha mindenki számára bővülnek a lehetőségek.

A főpolgármester egyik főembere nemrég arról beszélt, hogy korábban ő elég sokat játszott a SimCity nevű videójátékkal, ez egy városépítési szimuláció. Jó lenne, tisztelt képviselő asszony, hogyha felismernék, hogy ez nem egy videójáték, ahol mindenfélét ki lehet próbálni, hanem magyarok millióinak az élete. Tegyenek az érdekükben, hallják meg az ő hangjukat is (Az elnök csenget.), mert azt üzenik, hogy nem erről volt szó! (Varju László: Vége van!) Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti sorokból. ‑ Szabó Timea: Elnök úr, nem kiabáltam. Kapok virágot?)