Domokos László

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Tisztelt Hallgatóság! Rugalmas reagálás, digitalizáció, dinamikus hatásnövekedés, tanácsadás és tudásmegosztás ‑ címszavakban ezek jellemezték a Számvevőszéket 2020-ban.

A nehézségekből előnyt kovácsoltunk. A járvány idején is fejlesztette a közpénzügyeket az Állami Számvevőszék ‑ ez a mi Twitter-üzenetünk a tavalyi esztendőről.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását.

(13.10)

Ennek a törvényi előírásnak megfelelve 2021. április 30-án benyújtottuk az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék 2020. évi tevékenységéről és működéséről szóló tájékoztatónkat, amely átfogóan bemutatja a tavalyi évünk eredményeit, tapasztalatait, következtetéseit. Bízom benne, hogy volt alkalmuk megismerni a tájékoztatónkat mind nyomtatott formában, mind pedig most már a digitalizáció vívmányait felhasználva, elektronikusan is könnyen kezelhetően forgatható. Ezúttal is törekedtünk arra, hogy átlátható és közérthető módon a felhasználók, tehát az önök igényeihez illeszkedve mutassuk be a tavalyi évünket. Rendkívül fontos ez számunkra, hiszen az Állami Számvevőszék jogállásából fakadóan legfontosabb feladata az Országgyűlés, így a parlamenti bizottságok munkájának támogatása, hozzájárulva a törvényalkotáshoz, a jól irányított államhoz. Ezúton is köszönöm, hogy partnereink ebben még ezen rendkívüli időszakban is.

A hasznosíthatóság érdekében a tájékoztatónkban ‑ folytatva az előző években már alkalmazott gyakorlatot ‑ több fókusz köré rendszereztük a szakmai tapasztalatainkat: így a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése; az államháztartás számviteli rendjének betartására vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok; a teljesítmény-ellenőrzések; tevékenységünk az integritásszemlélet fejlesztéséért, megszilárdításáért; valamint a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat értékelő következtetéseink; e területek köré csoportosítottuk.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2020. év bebizonyította, hogy olyan események is megtörténnek, amelyek váratlanul érnek bennünket, és bár próbálunk, de teljességgel nem tudunk felkészülni rájuk. Vártuk a tavalyi évet, hiszen az Állami Számvevőszék számára a 2020. év történelmi vonatkozása miatt is különleges esztendő volt. Tavaly volt ugyanis 150 éve, hogy 1870-ben megkezdte működését az első önálló magyar Állami Számvevőszék, illetve 30 éve, hogy 1990. január 1-jén újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés Magyarországon.

A Covid-19-világjárvány háttérbe szorította az emlékezést, és a múlt helyett a jelenre, illetve a jövő kihívásaira irányította a figyelmünket. Úgy is mondhatnám, hogy azzal ünnepeltük meg a kettős jubileumi évünket, hogy fokoztuk a Számvevőszék tevékenységének lefedettségét, illetve átadtuk, széles körben megosztottuk tudásunkat, tapasztalatainkat, ezzel dinamikus hatásnövekedést érve el. Mindezzel megőrizve a múltat értéket teremtettünk, hiszen a világjárvány időszakában aktívan járultunk hozzá a közpénzügyek fejlesztéséhez és támogattuk a jól irányított államot.

Az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett, iránytűként szolgáló elveket, előírásokat, úgymint a törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve gyakorlati érvényesülését, valamint fejlesztését. Mindebből egyenesen következik, hogy az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben definiált garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben deklarált normáknak és értékeknek megfelelően működő, Magyarország gazdasági szuverenitása fölött őrködő szervezet.

Tisztelt Országgyűlés! Célunk, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva, széles körű tudásmegosztó, támogató öntesztjeinkkel, továbbá elemzéseinkkel, tanulmányainkkal, véleményalkotásunkkal és javaslatainkkal átláthatóbbá és eredményesebbé tegyük a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljunk a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékony, a közjót szolgáló működéséhez. E stratégiai célkitűzés alapját adják a dokumentumokra és tényekre alapozott, objektív ellenőrzési megállapítások, amelyek minden esetben bizonyítékalapúak. Mindezt azért szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, mert az Állami Számvevőszék egy hivatali típusú audit szervezet, amelynek nincsenek nyomozati eszközei, illetve hatósági jogosítványai. Az egyes ellenőrzési megállapítások jogkövetkezményeit minden esetben a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, de azok érvényesítése az adott ügyben eljárási jogkörrel rendelkező hatóságok feladata.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek jogi környezetét az Alkotmánybíróság is vizsgálta. A tes-tület érdemi eljárás során rámutatott, hogy Magyarországon a mindenkori Állami Számvevőszék hatósági jogkör nélküli, hivatali típusú intézményként működik. Az ÁSZ szankciókiszabási hatáskörrel nem rendelkezik, jelentése nem tekinthető sem hatósági jogkörben elfogadott döntésnek, sem pedig bírósági határozatnak. Az Alkotmánybíróság megerősítette az Állami Számvevőszék egyébként 1990 óta, vagyis több mint 30 éve fennálló alkotmányos jogállását.

Az ÁSZ tehát nem büntet és nem bírságol, ugyanakkor van olyan törvényben biztosított eszközünk, ami tapasztalataink szerint képes előmozdítani a jogkövető magatartást. Ez az úgynevezett vagyonmegóvási intézkedés, ami a gyakorlatban az adott szervezetet megillető költségvetési támogatás időszakos felfüggesztésének kezdeményezését jelenti; ez a Számvevőszék a közpénzek feletti garantőr szerepének hatékony és gyors eszköze. A törvényben biztosított intézkedés a közvagyon megóvását és a legszükségesebb intézkedések megtételét biztosítja annak érdekében, hogy a meghatározott magatartás észlelésétől annak ellenőrzött általi megszüntetéséig további kár ne keletkezzen és keletkezhessen.

2020-ban a Számvevőszék 126 esetben helyezett kilátásba vagyonmegóvási intézkedést, de csak 22 esetben volt szükség a költségvetési támogatás folyósításának a tényleges felfüggesztésére, többségében a Magyar Államkincstár végrehajtása által. Amennyiben az intézkedés által kiváltott ellenőrzötti magatartás eredményeként az intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló helyzet, körülmény megszűnt, a Számvevőszék haladéktalanul kezdeményezte a foganatosító hatóságnál az intézkedés megszüntetését. Fontos, hogy minden érintett szervezet utólag hozzájuthat a felfüggesztett költségvetési támogatáshoz, vagyis anyagi kár nem éri. A vagyonmegóvási intézkedés célja mindig a feltárt szabálytalanság, illetve a károkozás veszélyének mielőbbi megszüntetése, és így az adófizetők pénzének a védelme.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék a Covid-19-világjárvány miatt alapjaiban megváltozott körülmények között is ellátta a jogszabályokban előírt feladatait, valamint nagy hangsúlyt helyezett a tudásmegosztó, tanácsadó tevékenységére. Köszönhetően az elmúlt évek technológiai, digitalizációs és módszertani fejlesztéseinek, az ellenőrzött szervezetek kisebb leterheltsége mellett, a személyes találkozást jellemzően nélkülöző módon, eredményesen tudtuk növelni az ellenőrzéssel érintettek számát. Ez azt jelenti, hogy a Számvevőszéknek 2020-ban minden eddiginél nagyobb számú, összesen 1534 szervezetnél sikerült ellenőrzésen alapuló értékeléseivel, megállapításaival, javaslataival előmozdítani a közpénzügyi helyzetet a feltárt szabálytalanságok és hiányosságok kezelésével. Megállapításaink alapján 1030 javaslatot fogalmaztunk meg, és 434 esetben figyelemfelhívó levelet is küldtünk, 471 intézkedési terv megfelelőségéről döntöttünk, és 14 utóellenőrzést is végeztünk, amelyek 84 szervezetet érintettek.

(13.20)

Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményként rendkívül dinamikus hatásnövekedést értünk el, az ellenőrzött szervezetek száma 2021-ben várhatóan eléri majd a 9 ezer darabot.

A Számvevőszék hatásnövekedését jól szemlélteti az önkormányzatok körében végzett, 2021. január végén lezárult rendszerszintű intézkedés. 2020-ban indult, kezdődött meg ennek az ellenőrzése, amely a Magyarországon található összes, 3197 helyi önkormányzatot, illetve azok gazdálkodási feladatait ellátó 1284 hivatalt érintette, azok integritásának, vagyis korrupció elleni védettségének jelen idejű monitoring-értékelésével. A 2020-ra vonatkozó, vagyis a jelen idejű működést támogató rendszerszintű értékelés azért is volt rendkívül aktuális, mert a szabálykövetésnek és rendezettségnek a Covid-19-világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Nemzetközi szervezetek, úgymint az ENSZ és az OECD is többek között, illetve az ÁSZ értékelése szerint is a világjárvány kiemelt korrupciós, illetve szabályt sértő működési kockázatot jelent. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ értékelése akkor nyújtott támogatást az önkormányzati vezetőknek a szabályok betartásához, amikor arra a legnagyobb szükségük volt.

Mindemellett az elmúlt években az éves tájékoztatónkról szóló parlamenti vitákban, illetve bizottsági üléseken szinte minden évben észrevételt kaptunk önöktől arra vonatkozóan, hogy az ÁSZ nagyobb számban, illetve szélesebb körben ellenőrizze az önkormányzatokat. Meghallgatva ezeket a kéréseket olyan technológiai és módszertani fejlesztéseket indítottunk el és vittünk véghez, amelyeknek köszönhetően a Számvevőszék képessé vált arra, hogy az ellenőrzés keretében akár több ezer szervezet értékelését végezze el egy időben. Bátran mondhatom, hogy egy több mint három évtizedes kihívásnak feleltünk meg ezzel.

Örömmel jelentem be az Országgyűlésnek, hogy elvégeztük az összes önkormányzat és önkormányzati hivatal egyidejű értékelését. Azokat a mindennapi működést megalapozó szabályzatokat és dokumentumokat ellenőriztük, amelyek többek között azt biztosítják, hogy az önkormányzatok szabályosan, elszámoltathatóan és csalásmentesen működjenek. Mintegy 820 településen alapvetően rendet találtunk; több mint 1050 településen pedig a polgármesterek és a jegyzők ‑ figyelemfelhívásunk alapján ‑ már az ellenőrzés során intézkedéseket tettek a hiányosságok megszüntetése érdekében; a további mintegy 1330 önkormányzatnál pedig rámutattunk azokra a területekre, ahol előre tudnak lépni, és elenyésző kivétellel mindenütt nyitottságra, teljes együttműködési készségre találtunk. Ez utóbbi is komoly eredmény, hiszen mutatja, hogy a legtöbb helyen ma már nemcsak ellenőrként, hanem a törvényes működésüket támogató partnerként is számolnak velünk.

A közérthetőség érdekében az adatszolgáltatás, a bekért dokumentumok értékelése, illetve a figyelemfelhívásunkra tett intézkedések kiértékelése alapján a Számvevőszék 1 és 5 közötti skálán le is osztályozta az egyes önkormányzatokat, ahol a 1-es osztályzat jelentette a legmagasabb, az 5-ös pedig a legkisebb korrupciós kockázatot. Összességében megnyugtatónak tartom, hogy a magyarországi önkormányzatok és hivatalaik integritásának állapota országosan 4,3-as átlagos osztályzatot ért el. Emellett beazonosítottunk 202 olyan önkormányzatot, amelyek integritásának kiépítését új, részletes ellenőrzéssel támogatjuk majd a közeljövőben.

Szeretném ezúttal is hangsúlyozni, hogy célunk nem az elmarasztalás, hanem a fejlődés elősegítése. Ez mind az önkormányzati vezetők, mind a helyben élők alapvető érdeke. Támogató eszköztárunk az érintettek rendelkezésére áll. Múlt héten az ellenőrzési tapasztalataink hasznosítása érdekében az önkormányzati hivatalokat vezető jegyzőknek indítottunk többhetes online képzési programot, amihez mintegy nyolcszáz jegyző csatlakozott. Bátran mondhatom, hogy minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolunk az önkormányzatok működésére, gazdálkodására.

Az a célunk, hogy a sikernek, a fejlődésnek legyen mindenki számára jól érzékelhető mértéke és értéke. Ha megengednek néhány személyes gondolatot, két dolognak örültem a legjobban: annak, ahogy a kitűnők ‑ nem minden büszkeség nélkül ‑ a nyilvánosság, így a többi önkormányzat számára is nagy láthatósággal beszámoltak az eredményükről, valamint annak, hogy a még nem a legmagasabb szinten lévők milyen nagy nyitottságot mutattak a javításra. Mindenütt győzött a javítás szándéka. Törvény szabta feladatainknak megfelelően és a települések vezetőivel partnerségben mi a jövőben is azért dolgozunk, hogy az önkormányzatok szabályszerűen és eredményesen működjenek, a helyben élők pedig a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat kapjanak.

Mindezt azért ismertettem önökkel, mert az önkormányzatok rendszerszintű értékelését egyfajta pilotprogramnak is tekintettük. Terveink szerint újabb és újabb területekre terjesztjük ki a tanácsadással összekapcsolt, rendszerszintű monitoringértékeléseinket. Jelenleg már a központi költségvetési szerveknél, illetve az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál meg is kezdtük ezeket az értékeléseket.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék jól irányított államhoz való hozzájárulása számos feladaton, tevékenységen keresztül valósul meg. Az ellenőrzési tevékenység, az ehhez kapcsolódó intézkedések mind javítják, serkentik az ellenőrzöttek felelősségteljesebb, szabályszerű működését, átlátható gazdálkodását. Az ellenőrzési tapasztalatok több szinten hasznosulnak: egyrészt a közpénzügyi védelmi vonalak erősítését célozzák meg, másrészt segítenek a kockázatokra rávilágítani, továbbá támogatást nyújtani a még fejlesztésre szoruló területek feltérképezésében.

Az új ellenőrzési fókuszterületek segítségével még több intézményt ellenőrizhetünk, így a közpénz-, és a közvagyon-felhasználás ellenőrzési lefedettsége is növelhető, így a társadalom teljesebb képet kap, az elemzések pedig az ellenőrzések megalapozásához, valamint jogszabályi változások kezdeményezéséhez és még emellett a tanácsadó tevékenységünkhöz járulnak hozzá. Ennek érdekében az ÁSZ szakértői 2020-ban összesen harminc elemzést készítettek. Ezekben olyan fontos témákat dolgoztak fel, mint a költségvetés fenntarthatósága, a magyar gazdaság kifehérítése, a digitális kereskedelem adózási kérdései, az államadósság-kezelés vagy a magyar lakosság pénzügyi biztonsága. Mindemellett a Számvevőszék elemzői már a tavalyi évben is és azóta is kiemelten fókuszálnak a Covid-19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak bemutatására, illetve törekednek arra, hogy feltárják azokat a területeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország gyors kilábalásához a világjárvány okozta válságból.

Azzal párhuzamosan, hogy az elemzések szerepe megnőtt a szervezet tevékenységében, már nem csupán pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, közpénzügyi garantőre vagyunk az Országgyűlésnek, hanem egyfajta szakmai elemző háttértámogatást is nyújtunk a jogalkotási munkához, támogatva a parlamentet és magát az országgyűlési képviselők munkáját is, ez ugyanis az egyik legfontosabb feladatunk. 2020-ban különböző törvényjavaslatokhoz 15 szakmai háttéranyagot készítettünk és juttattunk el önökhöz, 6 esetben kezdeményeztünk jogszabály-módosítást, és 3 ajánlást tettünk különböző törvényjavaslatokhoz.

Hasonlóan az előző évekhez a Számvevőszék a 2020-as tájékoztatójában is tett felvetéseket az Országgyűlés számára a felelős közpénzügyi gazdálkodás további fejlesztése érdekében. A tavalyi év tapasztalatai alapján 5 új felvetéssel élt a Számvevőszék a leltározás szabályozásával, a számviteli fegyelem jogszabályi garanciáival, az állammenedzsmenttel, valamint a teljesítményelvű közpénzfelhasználással és az etikai környezet szabályozásával kapcsolatban. Ezek a felvetések, illetve az azokat megalapozó ellenőrzési megállapítások, elemzői következtetések megtalálhatók a tájékoztatónkban.

Tisztelt Ház! Amint arra már utaltam, 2020-ban a Számvevőszék széles körű ellenőrzési és tanácsadó tevékenysége öt fókuszterületre irányult. A fókuszterületek meghatározása a korábbi évek tapasztalatai, valamint az ÁSZ számára előírt törvényi kötelezettségek alapján, az aktuális közpénzügyi kockázatok figyelembevétele mellett történt.

(13.30)

Az első kiemelt terület a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése. Magyarország Alaptörvénye a nemzeti vagyon kezelé-sének és védelmének céljaként a közérdek szolgálatát, a közös szükségletek kielégítését és a természeti erőforrások megóvását, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevételét jelöli meg. Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy minden gazdálkodó köteles a nemzeti vagyont és a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni, és a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt elszámolni. A nemzeti vagyonnal, valamint a közpénzekkel való gazdálkodás alapvető célja tehát a közfeladatok ellátása. Ennek során alapvető társadalmi elvárás a közvagyonnal és a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás. Ezek figyelembevételével a Számvevőszék tevékenységében 2020-ban is kiemelt terület volt a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése.

A második kiemelt fókuszterület az államháztartás számviteli rendjének betartására vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok bemutatása. Magyarország Alaptörvénye rögzíti a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, továbbá előírja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. Ahhoz, hogy egy közpénzből gazdálkodó szervezet tevékenysége átlátható, elszámoltatható legyen, szükséges a számviteli rend megléte, az előírt szabályok betartása és betartatása. A Számvevőszék a törvényben előírt kötelezettségének eleget téve 2020-ban is értékelte az államháztartás számviteli rendjének betartását ellenőrzései során.

A harmadik kiemelt fókuszterületünk 2020-ban a teljesítmény-ellenőrzések voltak. A közpénzekkel és közvagyonnal való bánásmód teljesítmény-ellenőrzésének jogi keretei törvényi szinten szabályozottak. Ehhez a Számvevőszék 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés, legalábbis annak többsége megerősítést adott azáltal, hogy határozatában rögzítve támogatja a Számvevőszék minden olyan tevékenységét, amely a teljesítményen és annak mérésén alapuló felelős gazdálkodást erősíti a közszférában. A Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzéseivel kiemelt szerepet vállal a teljesítménykultúra, a teljesítményalapú minőségi gazdálkodás fejlesztésében, terjesztésében, kereteinek, feltételrendszerének a kialakításában. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a közpénzek kezelése minden szintjén az Alaptörvényben rögzített célszerűségi és eredményességi elvek érvényesüljenek. A Számvevőszék 2020-ban kiadott 217 jelentéséből 53 jelentésben rögzítette az általa ellenőrzött szervezetek teljesítményére vonatkozó értékeléseket.

A negyedik kiemelt fókuszterületünk a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritásszemlélet fejlesztéséért, megszilárdításáért végzett tevékenységünk. A járvány következtében kialakult veszélyhelyzet megnövekedett korrupciós kockázatokat jelentett, ezért a Számvevőszék a múlt évben minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Ennek keretében a Számvevőszék már 2020-ban is kiemelt hangsúlyt helyezett az integritáskontrollok monitoringalapú értékelésére, valamint a magyar közszféra korrupció elleni védettségét biztosító integritáskontrollok kiépítettségének felmérésére és értékelésére.

A korrupció megelőzésének egyik speciális területe a politikai pártok gazdálkodására, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése, illetve annak értékelése. A Számvevőszék minden költségvetési támogatásban részesülő párt gazdálkodásának törvényességi ellenőrzését elvégzi a vonatkozó törvényi előírások maradéktalan betartásával. Itt jelzem, hogy 2021-ben várhatóan minden költségvetési támogatásban részesülő párt gazdálkodásáról készítünk jelentést a törvényi keretek között. Az Állami Számvevőszék továbbá 2020-ban kezdte meg 180 olyan bejegyzett párt ellenőrzését, amelyek nem kapnak rendszeres költségvetési támogatást. Mivel a vonatkozó előírások és feltételek teljesítése esetén ezek a pártok is állíthatnak országos listát, illetve jelölteket, alapvető jelentősége van annak, hogy a működésük és a gazdálkodásuk törvényessége biztosított legyen. Hiszen mire a jövő évi választást megelőző jelöltállítás időszaka elérkezik, minden Magyarországon bejegyzett pártról tudni lehet majd, hogy teljesíti‑e azokat az alapvető törvényi feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy közpénzt kaphassanak a működésükhöz.

Végül az ötödik nagy fókuszterület a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat értékelő elemzések következtetései, fókuszban a Covid-19-járvány gazdasági hatásai. A Számvevőszék 2020-ban a 30-ból 18, a költségvetési folyamatokat, illetve a makrogazdaság valamely területét érintő elemzést készített. Ezek elsődleges célja az volt, hogy az ÁSZ ‑ törvényi kötelezettségének megfelelően ‑ elemzéseivel segítse a Költségvetési Tanács munkáját. Az elemzések egy része a Költségvetési Tanács konkrét döntéseihez adott szakmai hátteret, ugyanakkor a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat értékelő tevékenységével az ÁSZ 2020-ban is hozzájárult a költségvetési folyamatok megismerhetőségéhez, átláthatóságához is széles körben.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Meggyőződésem, hogy a 2020-as év eredményei, illetve fejlesztési irányai is azt igazolják, hogy a Számvevőszék ‑ az Országgyűlés által 2011-ben megerősített törvényi környezetben ‑ 2020-ban is nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. A szervezeti átalakulások és ellenőrzés-módszertani fejlesztések mind hozzájárultak ahhoz, hogy másfél évszázaddal a megalapítása és három évtizeddel az újraindulása után az Állami Számvevőszék működési folyamatait áthassa a közpénzfelhasználók gyakorlatának fejlesztését célzó, tanácsadó szemlélet, valamint megfeleljen a XXI. század kihívásainak, közte kiemelten a digitalizáció támasztotta elvárásoknak.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék megújította a 2011-ben már önöknek bemutatott intézményi stratégiáját is. A 2020-as évek kínálta lehetőségek miatt szükségessé vált egy új stratégia készítése és bemutatása az Országgyűlés számára. Az új stratégia ‑ melyet a 2020-as tájékoztató függeléke tartalmaz ‑ megőrzi a korábbi stratégiában is szereplő alapértékeket és normákat, illetve kijelöli a további haladás irányait.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy munkájuk során felhasználták ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, sok esetben levélben külön is megkeresve felhívták a figyelmet egyes jelenségekre, megvitatták a törvényjavaslatokhoz tett ajánlásainkat, és ezzel hozzájárultak az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, vagyis a Számvevőszék munkájának hasznosulásához és eredményességéhez!

Expozém lezárásaként pedig természetesen köszönöm az Állami Számvevőszék munkatársainak, kollégáimnak a szakmailag magas szintű, értékteremtő munkájukat. Köszönöm az önök megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)